Az idei gyümölcstermés jónak ígérkezik. Mindössze kajszibarackból termett kevesebb. Nagy Miklós, a Zentai Gazdakör gyümölcsészeti szakágának vezetője szerint a meggytermésre például egyáltalán nem lehet panaszkodni, ugyanis az idén szépen termett belőle; a cseresznyéből is sok termett, a gyümölcs minősége is kiválónak tekinthető.
Nagy Miklós, a Zentai Gazdakör gyümölcsészeti szakágának a vezetője (Fotó: Horváth Zsolt)
Zenta környékén, ahogy az egész országban, a barack, főképp a kajszi hozama maradt alul az elvárásokkal szemben. A fák 15–20 százaléka egyszerűen kiszáradt – ecsetelte Nagy Miklós, s hozzáfűzte, hogy a szakemberek számukra sem tudtak konkrét választ adni a kiszáradás okát illetőleg, de ami teljesen biztos, hogy tavaly október végén némelyik fa ismét elkezdett zöldülni, tavasszal viszont csak részben, vagy pedig egyáltalán nem kezdtek el kihajtani, s elszáradtak. Másik ok, ami miatt kevés a barack, s így kevés, de drága barackpálinka kerül majd az asztalokra, az, hogy a virágzásuk ideje alatt kedvezőtlen időjárási körülmények uralkodtak, s kevés virág kötött meg, s ezért csupán alig 25 százalékos, az íz tekintetében viszont nagyon jó termés „született” – mesélte a Zentai Gazdakör egyik elöljárója.
A körte hozama, ellentétben a barackéval, nagyon ígéretesnek tűnik, bőséges termés várható, amihez remélhetőleg minőség is társul majd. Nagy Miklós szerint az időjárási körülmények ezidáig nagyban kedveztek a gyümölcsöknek. Ugyanis többnyire meleg napos idő volt, kevés csapadékkal, így méretre és zamatára is szép körték lesznek. Ugyanez vonatkozik az almafajtákra is, ugyanis ekkora mennyiséget ritkításként még nem dobtak le a fákról. A gyümölcsészettel foglalkozó zentai termelők vezetője szerint ugyanis a ritkítás során többet dobtak le a földre, mint amennyit a fákon meghagytak.
Nagy Miklós, a Zentai Gazdakör gyümölcsészeti szakágának a vezetője (Fotó: Horváth Zsolt)
A szőlő viszont nagyon rosszul indult meg kora tavasszal, s metszéskor úgy tűnt, hogy lesznek olyan tőkék is, amelyek ki sem hajtanak – jegyezte meg Nagy Miklós, de hozzáfűzte azt is, hogy a helyzet jelenlegi állása szerint közepes termés ígérkezik, azzal, hogy hangsúlyt kell fektetni a védekezésre, mivel a múlt héten a növényvédő szakemberek már jelezték, hogy megjelent a szürke rothadás is.
Faragó Imre horgosi termelő 30 éve foglalkozik gyümölcstermesztéssel, s mintegy 7 hektáron vannak gyümölcsösei, 2 hektáron pedig zöldségféléket termeszt. Nála most kezd el teremni az őszibarack, amelyből szép termés ígérkezik, egyedül az ára kérdéses, ugyanis jelen pillanatban nagy árcsökkenés tapasztalható. Őszi almából, a tavalyi évhez képest lényegesen kevesebb lesz, s az árát sem tudni még, hogy miképpen is fog alakulni. Egyébként Faragó Imre szerint a gyümölcstermesztésben csak hosszútávon lehet gondolkozni, s szinte évről évre nehezebben lehet megélni belőle. Általában egy év kirívóan sikerül, amikor a termés is kiváló, s az ára is megfelelő, ezután viszont zsinórban, 3-4 éven keresztül alacsonyabb lesz a termés, s rosszabbak lesznek az árak.
Már az őszibarack is érik (Fotó: Horváth Zsolt)
Példának okán a tavalyi év, úgy a termést, mint az árakat illetőleg elégedettek lehettek, de azelőtt négy éven keresztül nagyon rossz volt a termés, s az árak is rosszak voltak – mesélte a horgosi termelő, aki elsősorban Zentán és a környező települések piacain igyekszik túladni a portékáján.
Országos szinten a helyzet megegyezik az elhangzottakkal: a hozam többnyire jó, a felvásárlási árral viszont elégedetlenek a termelők. A szakértők szerint az árháborút képtelenek megnyerni az érintettek. Szerbiában ugyanis a többnyire kivitelre szánt gyümölcsök vannak elterjedve, amelyeknek az árát a világpiacon diktálják. A termelőknek ezért szövetkezniük kellene, és saját maguknak kellene foglalkozniuk a gyümölcs feldolgozásával és értékesítésével is. Az ország területén egyébként a málna, a szeder és az alma az, amelyet felvásárolnak. A málnatermés 90 százalékát viszik ki az országból, az alma négy ötödét pedig Oroszországba szállítják. Szerbiában egyébként 163 ezer hektárnyi földterületen termesztenek gyümölcsöt, legnagyobb mennyiségben szilvát (77 ezer hektáron), ezt követi az alma (18 ezer hektárnyi földterület), majd pedig a málna 11 ezer hektáron.
