Október elején emlékeztek meg világszerte az állatok világnapjáról. 1931-ben Szent Ferencnek, az állatok védőszentje halálának napját nevezték ki az állatok világnapjának, ugyanis a rendalapító Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, s már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.
A világnapon manapság már nemcsak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet, ugyanis sajnálatos módon Szerbiában is évente rengeteg házi kedvencet csapnak ki felelőtlen gazdijaik. Zentán ezeket az utcára került kutyusokat, macskákat és más kedvenceket igyekszik gondozni és számukra felelősségteljes gazdit találni a Lajka Állat- és Természetbarátok Egyesülete.
– Az emberek egy része egyébként mindent elkövet házi kedvence jóléte érdekében, s akár lehetőségeiken felül is igyekeznek mindent megadni nekik – mesélte Pető Beáta, az egyesület alelnöke, viszont hozzáfűzte azt is, hogy sajnos vannak olyanok is, akik az udvar végébe, egy fél méteres láncra kötik ki házi kedvencüket, s csak néha adnak neki vizet.
Az egyesület igyekszik a helyzeten javítani, de ehhez szükség van állattartási kultúrára is, ez viszont a mi területeinkre nem jellemző – jegyezte meg Beáta, aki elmondta azt is, hogy a gyermekek számára továbbra is fontosnak tartják az ismeretterjesztő programok megszervezését és a kutyás foglalkozásokat is, s igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy a legkisebbek felnőttkorukban is tiszteljék az állatokat.
Beáta szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy az emberek nagy része nincs tisztában azzal a ténnyel, hogy a Lajka csupán egy civil szervezet, és nem az ő feladatuk az állatok begyűjtése és elhelyezése. Ehhez nincsenek meg sem a megfelelő eszközei sem pedig az anyagi hátterünk.
– Ettől függetlenül naponta több olyan telefonhívást kapunk, amelyben szólnak, hogy azonnal menjünk, s vigyük el a telefonálót idegesítő kutyát – jegyezte meg az egyesület alelnöke, s elmondta azt is, hogy amikor megpróbálják elmagyarázni, hogy nem tudnak eleget tenni a kérésnek, akkor felháborodva közlik a véleményüket a szervezetről, s lecsapják a telefont.
– Komoly támogatók és menhely híján lehetetlen ennek az elvárásnak megfelelni. Így is erőnk felett teljesítünk. Pillanatnyilag több mint 60 házi kedvencről (52 felnőtt kutya, 7 kölyök kutya, 8 macska) gondoskodunk nap mint nap. Ezen költségek nagy részét a közhiedelemmel ellentétben saját zsebből oldjuk meg – csatlakozott a beszélgetéshez Gyetvai Orsolya, az egyesület egyik lelkes aktivistája, s hozzátette, hogy a tagok nagy része munkaviszonyban van, illetve családos ember, vagy pedig gyermeke, unokája van, s bármennyire is szeretnének, de nem tudnak azonnal akcióba lépni. Így is a tagok a munka utáni pihenés helyett napról napra eljárnak a kutyákat ellátni, etetni, takarítani és sétáltatni – mesélte, s hozzátette, hogy szűkös anyagi források is komoly gondot okoznak a szervezet számára. Az utóbbi időszakban az egyesület gondjait tetézi az elköltözési hullám is, ugyanis a külföldre költöző családok hátrahagyják házi kedvenceiket, akkor is, ha nem tudják megoldani elhelyezésüket.
– Számunkra érthetetlen, hogy tudnak egyesek azzal a tudattal nyugodtan aludni, hogy őt, aki 4-5 évig a legjobb társuk volt, lepasszolják valamelyik helyben maradt ismerősnek, aki viszont az első adandó alkalommal kiengedi az utcára, s véletlenül sem indul el a keresésére – panaszolta Orsi, s hozzáfűzte, hogy így az egykoron agyondédelgetett házi kedvenc nem tér vissza hozzá, s könnyen elütheti egy autó, éhen hal, vagy pedig sintértelepen köt ki. Az emberek többsége nem tudja, hogy a chippel ellátott kutyusokat érvényes veszettség-elleni oltással és útlevelük felmutatásával gond nélkül át lehet vinni az országhatáron, s sokan utána sem néznek a lehetőségeknek – jegyezte meg beszélgetőtársunk.
A zentai egyesület egyébként részt vett a készülőfélben lévő, az állatok védelméről szóló törvény tervezett módosításainak a megvitatásában is. Lengyel Zsófia, az egyesület aktivistája elmondta, hogy a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium lényegében egyetlen közös összejövetelen mutatta be a módosítások tervezetét az állatvédő szervezeteknek, amellyel az együttműködés a civil szférával formailag megvalósult, azonban lényegi részvétel ezen szervezetek részéről a tervezet előkészítésében nem történt. A szerbiai állatvédő szervezetek természetesen elégedetlenek a módosítások tervezetével – mind annak tartalmával, mind az előkészítésének módjával, mivel abba nem vonták be a törvény által előírt módon a civil szférát, azokat a szervezeteket, amelyek a valós életben naponta találkoznak az állatvédelem kérdésével – jegyezte meg Zsófia, s hozzáfűzte, hogy amennyiben a tervezett módosítások elfogadásra kerülnek, akkor egy, a mostaninál rosszabb állatvédelmi törvény lép életbe, amely az Európai Unióhoz vezető úton mindenképpen visszalépést jelentene.
– Az állatok iránti negatív hozzáállás látszik jó néhány rendelkezésből, többek között a gazdátlan, de egészséges állatok tömeges megölésének lehetőségében is, miközben a felelőtlen állattartók bűnösségének kérdését a törvény figyelmen kívül hagyja. A módosítás-tervezet emellett hemzseg a kétértelmű, pontatlan és zavaros megfogalmazásoktól, amelyek egyenes utat adnak a visszaéléseknek. Ez a törvény a házi kedvencek mellett a haszonállatokkal is foglalkozik, ahol szintén nagy hiányosságokat tapasztalhatunk. Minden olyan szervezet számára, amely kiáll a törvényesség mellett, ugyanakkor tisztel minden életet, egy ilyen törvénytervezet teljességgel elfogadhatatlan – hangsúlyozta ki az állatvédő, de elmondta azt is, hogy a törvénytervezettel szembeni ellenállás egy eddig soha nem látott egységbe kovácsolta a szerbiai állatvédő szervezeteket, amelyek egy közös kérelemmel fordultak az illetékes minisztériumhoz, s kérték a törvénykezési folyamat leállítását és egy új, az európai értékekkel és normákkal is összhangban lévő, az életet tisztelő XXI. századi állatvédelmi törvény meghozatalát követelik.
Az aktivisták beszéltek arról is, hogy a tél közeledtével, több és minőségesebb tápra van szükségük, hogy a kutyákat megfelelő kondícióban tartsák a hideg elviseléséhez, úgyszintén hiánycikknek számít a kutyaház, a pelyva, a fűrészpor és a szalma is.
Ezenkívül létszámhiánnyal is küszködnek, mivel nagyon kevés tagjuk van, ugyanakkor a létszámstop ellenére az általuk ideiglenesen befogadott kutyák száma egyre nő. Az egyesület aktivistái minden önkéntest szívesen látnak, azokat is, akik hetente, vagy kéthetente egy napot, vagy akár havonta egy hétvégét tudnak bevállalni. Az adakozni óhajtók az egyesület Alpha Bankban megnyitott folyószámlájára ( 180-3091210039886-22) járulhatnak hozzá az egyesület tevékenységéhez.
A Lajka aktivistái beszámoltak arról is, hogy az egyesület egyébként nemrég szervezett egy kutyaszépségversenyt is, valamint az általános iskolák alsó osztályaiban jelenleg is folyik a kutyás foglalkozás, amivel a helyes állattartásra nevelik a csöppségeket, ezenkívül igyekeznek minden helyi jellegű rendezvényen is megjelenni. Lajka séta elnevezéssel tervben van egy új, rendszeres program kidolgozása is, amelynek keretében mindenki 1-2 óra hosszát együtt sétálhatna az aktivistákkal, a saját kutyájával, vagy pedig valamelyik, az egyesület által gondozott négylábú kedvenccel.
– A mozgáson kívül ez kiváló lehetőséget ad a kutya-gazdi viszony erősítésére, a kutya szocializálására és képzésére is – emelte ki Beáta, aki elmondta azt is, hogy ezenkívül természetesen jótékonysági bulikat is szerveznek, amelynek bevételét természetesen a védenceikre fordítják.
