Kimaradhatnak Ada községben az állami földek bérletéből a helyi termelők, miután az egykori Halász József Mezőgazdasági Kombinát jogutódjának számító három vállalat az öntözőrendszerre hivatkozva előbérleti jogot formál az 1850 hektárnyi állami földből 1600 hektárra. Az adai önkormányzat szakemberek bevonásával igyekszik kieszközölni, hogy legalább 1000 hektárra licitálhassanak a gazdák.
Ada község önkormányzata 2013 folyamán ismét szeretne kiírni licitációt az állami földek bérbeadására. Bilicki Zoltán adai polgármester elmondta, hogy a község területén 1850 hektár állami föld van, amit az utóbbi négy évben helyi földművesek használtak teljes egészében. Ez anyagi biztonságot jelentett az önkormányzatnak és az államnak, mert a földművesek rendszeresen kifizették a bérleti díjat. A helyi önkormányzatot a földbérlet 40 százaléka illettette meg, és ebből évente 12 millió dináros jövedelme származott. Ada községben 2010-ben rendeztek legutóbb licitációt. A polgármester szerint a legutóbbi árveréshez viszonyítva megnőtt a termelők érdeklődése az állami földek bérlete iránt:
– Az adai önkormányzatnak gondot okoz az állami földek bérbeadásánál a kormány és a mezőgazdasági minisztérium hozzáállása – magyarázta Bilicki Zoltán. – A mezőgazdasági minisztérium véleményezése szerint 2010-ben a helyi önkormányzat kizárhatta a licitációból a Halász József Mezőgazdasági Kombinátot, mégpedig kifizetetlen földbérlet miatt, amivel 2007-ből, 2008-ból és 2009-ből tartozott az államnak és Ada községnek. Ez az összeg kamatokkal együtt körülbelül 2 millió euró, amelynek 40 százaléka az önkormányzatot illeti meg. Az adósság megfizettetése bírósági tárgyalás tárgyát képezi, és jelenleg az állam pereli a kombinátot minden évre külön-külön. Ennek ellenére a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi álláspontja szerint a helyi önkormányzatnak jóvá kell hagyni a mezőgazdasági birtoknak, illetve az ebből alakult három vállalatnak az előbérleti jogot az állami földekre Ada községben. A minisztérium szerint az igénylést el kell fogadnunk, függetlenül attól, hogy az említett vállalatok jogelődje tartozik az államnak. A mezőgazdasági vállalat kérelme számunkra emiatt is elfogadhatatlan. Ha az állam a földművesektől az elmúlt három évben megkövetelte, hogy előre kifizessék a bérleti díjat, amit tiszteletben tartottak, akkor miért engedi meg az említett vállalatnak, amely tartozik neki, hogy megvalósíthassa ezt az előjogot. Továbbá ismét belemegyünk egy kétes kimenetelű ügyletbe, habár a vállalatnak előre ki kellene, hogy fizesse a bérleti díjat, de ennek teljesítését valószínűtlennek tartom. Emiatt csak tovább fog bonyolódni az a jogi probléma, ami már egyébként is létezik az állam és a kombinát között. A mezőgazdasági vállalat körülbelül 1600 hektárnyi állami szántóra nyújtott be előbérleti jogot az 1850 hektárból. A helyi önkormányzat célja, amiért folyamatosan harcol, hogy a helyi termelőknek lehetőséget adjunk a licitációra és minél nagyobb területet kiharcoljunk a javukra. Ezért megtettük a szükséges lépéseket. Ezek közül az egyik intézkedés, hogy a bérleti előjog alapját képező öntözőrendszer kihasználtságát szakemberek bevonásával felmérjük. Amennyiben kiderül, hogy az öntözőrendszer kihasználtsága nem teljes körű, hanem csak részleges, akkor azzal arányosan csökkentjük a kombinát földbérleti előjogát. Abban bízunk, hogy sikerül kiharcolnunk, hogy 1850 hektárból a helyi termelők 1000 hektárnyi szántóra licitálhassanak. A maradék földterületen pedig a kombinát és azok a jószágtenyésztők osztoznának, akik szintén előnyjogot valósítanak meg a jószágállományuk alapján – közölte az adai polgármester.
A községi gazdákat tömörítő Farmer Földműves-egyesületnek 64 tagja van, akik 3000 hektárnyi területet művelnek meg. Csúzdi István, az egyesület elnöke elmondta, hogy a helybeli földművesek igényt tartanak az állami szántók bérletére, amelyek megműveléséhez rendelkeznek a megfelelő szakmai ismeretekkel és a szükséges gépezettel:
– A törvény rendelkezése alapján ezek szerint az öntözési területen lévő földet nem bérelhetik ki az adai földművesek. Minket nagyon elszomorít az a tény, amiről megbizonyosodtunk, hogy az említett földterületen lévő öntözőrendszer csak részben működött. Azt állítják, hogy működött az öntözőrendszer, ami nem igaz, ezt sokan meg tudjuk erősíteni. A kukoricákat egyáltalán nem locsolták, hanem letaruppolták vagy ingyen szétosztogatták silónak. Ezek után kérdem, hogy mi az igazság az öntözőrendszerrel kapcsolatban, amire hivatkoznak az előbérleti jognál. Habár bizonyos területeket öntöztek, de lényegében a kukoricát nem locsolták. Azt mondták, hogy nem érdemes bekapcsolni az öntözőrendszert, mert többe kerül az öntözés, mint amennyit ér a termés. A jelenlegi kormány viszont azt szajkózza, hogy az öntözőrendszereket ki kell építeni. Nagyon elszomorít bennünket az is, hogy Vajdaságban földet bérlő sivatagból érkezett mezőgazdasági szakemberek akarják nekünk mutatni, hogyan kell öntözéses termelést folytatni ezen a vidéken, ahol őseink már évszázadok óta gazdálkodnak. Hiszek abban, hogy az újvidéki növénynemesítő intézet szakemberei, valamint hazai oktatási intézményekben diplomát szerzett mezőgazdasági mérnökeink és technikusaink képzett szakemberek, akik bármelyik sivatagi mérnökkel felveszik a versenyt – nyilatkozta Csúzdi István.
