Az elmúlt hetekben több vajdasági településen is aláírásokat gyűjtöttek az új temerini fiúk ügyében, amellyel a kezdeményezők azt szerették volna elérni, hogy az ügyben ne az a Zdenka Stakić hozzon ítéletet, aki azzal vált hírhedtté, hogy korábban összesen hatvanegy évnyi börtönbüntetéssel sújtotta a temerini fiúkat. Bár bizonyos információk szerint az ügyészség átminősítette a vádiratot, és a hét magyar fiút most már garázdasággal gyanúsítják, a két fiú védelmét ellátó Krisztián József és az ugyancsak két fiú védelmét ellátó Bozóki Antal ügyvédek egyike sem kapott semmilyen erre vonatkozó hivatalos dokumentumot, ennek ellenére úgy kezelik az ügyet, mintha az átminősítés megtörtént volna.
– Az aláírásgyűjtés polgári kezdeményezésként indult azon hét adai, óbecsei és temerini fiatal védelmében, akiket eredetileg nemzeti, vallási és faji gyűlölet szításával vádolt az ügyészség.
A petíció megfogalmazói és aláírói azt is követelték, hogy menesszék, jogi szaknyelven kivételezzék, Zdenka Stakić bírónőt – mondta Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke.
Zentán szolid eredménnyel zárult az aláírásgyűjtés. Így fogalmazott Somorai Zsuzsanna nyugalmazott matematikatanárnő, az aláírásgyűjtési akció zentai szervezője, aki megkeresésünkkor pontos számadatokat ugyan nem kívánt közölni, azt azonban elmondta, némiképp csalódott volt a zentaiak hozzáállása miatt.
– Úgy éreztem, Zentán is lépnünk kell ebben az ügyben. Úgy véltem, valamennyien azt gondoljuk, egyenrangú polgárai vagyunk Szerbiának, és ezért elvárjuk, hogy mindazok, akik valamiféle bűnt követtek el, egyenlő elbírálásban részesüljenek. A temerini fiúkat az elkövetett bűnhöz képest túlságosan szigorúan büntették meg, éppen ezért úgy éreztem, hogy most, amikor hét vajdasági magyar fiatalember ellen megindult az eljárás, és ugyanazt a bírónőt nevezték ki, aki a temerini fiúkat hatvanegy évre ítélte el, félő, hogy ezeket a fiúkat sem az elkövetett bűnnel arányosan, hanem sokkal súlyosabban bünteti majd meg, ezért szorgalmaztam, hogy addig kell lépnünk, amíg folyamatban van az eljárás, hiszen lehet, hogy ezzel esetleg befolyásolhatjuk a bírósági döntést – magyarázta Somorai Zsuzsanna, majd így folytatta: – Sajnos elég szolid eredményt értünk el. A VMDK irodája két hétig nyitva állt mindenki előtt. Azt hiszem, mi mindent megtettünk azért, hogy értesítsük a közvéleményt. Lehet, hogy rosszul fogalmaztam meg, hogy: „Védjük meg fiainkat!”, mert főként idős személyek jöttek be aláírni a petíciót. Elismerjük, hogy ezek a fiúk bűnt követtek el, hiszen mindenféle erőszakot elítélünk, de szeretnénk, ha a büntetésük igazságos lenne.
A zentai aláírásgyűjtés szervezője hangsúlyozta, nemcsak a zentaiakat, hanem a községbeli falvak lakosait is megpróbálták mozgósítani. Mint mondta, két hét után voltak ugyan olyan szimpatizánsaik, akik felkeresték az ismerőseiket, a barátaikat is, megpróbálva rábeszélni őket arra, hogy aláírásukkal támogassák a kezdeményezést, de sajnos nem túl nagy arányban.
– Én ezt nem tartottam pártérdeknek, nem tartottam fontosnak, hogy kihangsúlyozzam, én, mint főszervező, melyik pártnak a tagja vagyok, úgy gondoltam, hogy – mint ahogy régen – összefogunk valamennyien, és egységesen támogatjuk ezt a kezdeményezést – fogalmazott a nyugalmazott matematika tanárnő, akinek saját bevallása szerint az is eszébe jutott, hogy folyószámlát nyittasson, amelyen keresztül a polgárok anyagilag is támogathatják a fiúk szüleit, akik az utolsó pénzüket is arra költötték, hogy segítsék gyermekeiket, de – mint mondta – az aláírásgyűjtés során rá kellett döbbennie arra, hogy túl sokat akar, hiszen – ahogyan fogalmazott – ha egy aláírásra nem mennek be az emberek, akkor az anyagi támogatás biztosításának ötlete talán utópisztikus elképzelésnek tűnhet.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Zenta mellett több más vajdasági településen is megszervezte az aláírásgyűjtést. Csonka Áron, a párt elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, a párt alapszervezetei Vajdaság-szerte gyűjtötték az aláírásokat.
– Az aláírásgyűjtéssel az volt a célunk, hogy a közvélemény bevonásával megpróbáljuk elérni annak a bírónőnek a kivételezését, aki az első temerini fiúk ügyében drákói szigort alkalmazott a büntetéseik kiszabásakor. Tudjuk ugyan, hogy ez nem szokásos módszer a jogi gyakorlatban, és azzal is tisztában vagyunk, ki indítványozhatja a kivételezést, de azt gondoltuk, nem árt, ha ezzel is felhívjuk a közvélemény figyelmét az új temerini fiúk esetére, illetve jelenlegi helyzetére. Mindezt azért tartottuk szükségesnek, mert a hozzánk eljutott információk alapján a jogi eljárás levezetésében számos logikátlanság történt, és felmerült a kettős mérce alkalmazásának gyanúja is – fogalmazott Csonka Áron.
Az összegyűjtött aláírásokat minden településről eljuttatták mgr. Bozóki Antal ügyvédnek, aki eljutatta azokat a bíróság és a tartományi képviselőház illetékeseinek is, a minap honlapján tette közzé az üggyel kapcsolatos legfontosabb aktualitásokat, kiemelve, összesen 1614 aláírás érkezett – Adáról, Buránysorról, Keviből, Muzslyáról, Nagybecskerekről, Óbecséről, Szabadkáról, Bácsgyulafalváról, Temerinből, Zentáról, stb. – az ügyben eljáró Zdenka Stakić bírónő kivételezése szorgalmazására.
– Írtam egy memorandumot a bíróság elnökének az addig észlelt hiányosságok és az eljárás során általam vélt jogsérelmek miatt, majd ehhez csatoltam az összegyűjtött aláírásokat is. Ugyanezt a memorandumot eljuttattam Pásztor Istvánnak, a tartományi képviselőház elnökének is – magyarázta lapunknak nyilatkozva Bozóki Antal, aki kérdésünkre megerősítette azt a honlapján közölt információt is, miszerint bár az interneten olyan állítások olvashatók, miszerint az ügyészség 2013. március 5-ei keltezéssel átminősítette a vádiratot, és most a hét magyar fiút garázdasággal gyanúsítják, az előzetes letartóztatást pedig meghosszabbították 2013. április 9-éig, az ügyészségtől azonban eddig semmilyen erre vonatkozó iratot nem kézbesítettek számára. „Hogy az eljáró bíróság a Felsőfokú Ügyészségnek mikor kézbesítette az említett végzést, arról nincsen tudomásom. Azt viszont állítom, hogy a kézbesítésnek egy időben kellett volna megtörténnie, de azt sem tartom kizártnak, hogy az ügyészég még február 28-a előtt megkapta az említett végzést. Azóta már négyszer három nap is eltelt, de sehol a vádirat. A fiúk viszont továbbra is börtönben vannak. Még ugyanazon a napon, vagyis február 28-án, amikor kézbesítették az ügyészség számára kedvezőtlen végzést, követeltem a bíróságtól – éppen a vádirat hiányosságaira hivatkozva – védenceim szabadon bocsátását” – fogalmazott honlapján Bozóki Antal, aki érdeklődésünkre megerősítette, hogy a bíróság elutasította a fiúk szabadon bocsátását.
A VMSZ felkérésére hat temerini ügyvéd ( Miavecz Béla, Hanák Zoltán,Pálfi Szilvia Krisztián József, Horváth Endre és Mazić Zoran) vállalta, hogy tanáccsal segíti mindazokat, akiket valamilyen atrocitás ér, akár szóban, akár tettben. A VMSZ arra is kérte az ügyvédeket, hogy eljárjanak az érintettek ügyében és a párt átvállalta az ügyvédi költségeket. Az önbíráskodás ugyanis sehova sem vezet. A cél, hogy minél kevesebb legyen az összetűzés és a jogszabályok betartásával rendezzék az esetleges vitás ügyeket. Krisztián József ügyvéd két vádlott fiú védelmét látja el, ugyanakkor egyike azon temerini ügyvédeknek is, akik a Vajdasági Magyar Szövetség felkérésére jogi segítséget nyújtanak azoknak, akik hasonló ügybe keverednek, valamint a teljes jogi procedúrában is eljárnak. Ennek kapcsán elmondta nagyon jónak tartja a VMSZ kezdeményezését, amelynek keretében átvállalja az ügyvédek szolgáltatásainak díját, ugyanis ez óriási segítséget jelent az érintett családoknak. Az új temerini fiúk ügyével kapcsolatban kifejtette, szerinte az aláírásgyűjtésnek jogi szempontból nem lesz ráhatása az eljárás kimenetelére.
– A vonatkozó törvény pontosan meghatározza, hogy a bíró kivételezése milyen esetben történhet meg – hangsúlyozta Krisztián József, majd hozzátette, ő nem szorgalmazza Zdenka Stakić bírónő kivételezését. – Nem vagyok benne biztos, hogy ez a védenceim javát szolgálná – mondta.
A vádirat átminősítésével kapcsolatos információkat Krisztián József sem tudta megerősíteni, mivel – ahogyan fogalmazott – hivatalosan nem kapott semmilyen erre vonatkozó dokumentumot, maga is a híradásokból értesült az átminősítésről. Ennek ellenére úgy kezeli az ügyet, mintha az átminősítés megtörtént volna.
– Máris beadvánnyal fordultam az illetékes szervekhez, amelyben kértem, hogy engedjék szabadon a védenceimet – magyarázta Krisztián József, hozzátéve, a vád átminősítése sokkal jobb pozíciót jelentene mindegyik érintett személy számára. – Abban az esetben első fokon már nem a felsőfokú bíróság, hanem az alapfokú bíróság lenne illetékes, a maximálisan kiszabható büntetés pedig hat hónaptól öt évig terjedne, ami azt jelentené, hogy automatikusan megszűnne az előzetes letartóztatás lehetősége is, ugyanis ahhoz, hogy valaki előzetesben legyen, olyan bűncselekményt kell elkövetnie, amely esetében öt évnél hosszabb büntetés is kiszabható. Tekintettel arra, hogy a garázdaság vagy az erőszakos cselekmény legfeljebb öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, szerintem megszűnt a jogalap az előzetesre, és ezért is kértem most a bíróságot, hogy engedjék szabadon őket – fogalmazott Krisztián József, aki kérdésünkre, mikorra várható előrelépés az ügyben, elmondta, szerinte napok kérdése, feltéve, ha betartják a büntetőeljárási törvény szakaszait, amelyek értelmében minden olyan tárgyban, ahol a vádlottak vagy a gyanúsítottak előzetesben vannak, a bíróságnak különös körültekintéssel és gyorsasággal kell eljárnia.
Bozóki Antal arra a kérdésre, mikorra várható előrelépés az ügyben, nem kívánt jóslatokba bocsátkozni, azt azonban kiemelte, szerinte már szabadon kellett volna bocsátani a fiatalokat.
– A vádirat valójában megbukott. Nem volt szakszerűen elkészítve, amit nemcsak én állítok, hanem a bíróság tanácsa is, amely visszautalta azt. Ezek után a bíróságnak szabadon kellett volna bocsátania a fiatalokat – szögezte le a két fiú ügyvédje. – A vajdasági magyarok bizalma megingott a szerbiai igazságszolgáltatásban, és ezt csakis úgy lehetne helyrehozni, ha a képviselőház vagy a Nemzeti Közösségek Tanácsa létrehozna egy független szakértőkből álló bizottságot, amely áttekintené az utóbbi években történt, nemzeti alapúnak nyilvánított összetűzéseket, és jelentést készítene arról, mi lett a sorsa az ügyeknek. Úgy látszik, hogy itt komoly bajok vannak az igazságüggyel. Ezt nemcsak a magyarok vonatkozásában mondom, hanem általában is.Közismert, hogy milyen problémákkal küszködik az igazságszolgáltatás, és az is, hogyan reflektálódik mindez a kisebbségek vonatkozásában – tette hozzá Bozóki Antal..
Az ügyvéd kiemelte azt is, hogy a petíció aláírói mellett köszönet illeti a Szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottságot is, amely legújabb kiadványában részletesen foglalkozik a vajdasági magyarokat ért legutóbbi jogsértésekkel, beleértve a börtönben lévő fiatalok ügyét is.
