2024. július 17., szerda

A tavasz virágos hírnökei

Hóvirág

Hóvirág

A tavasz legelső virága a hóvirág, amely még a hótakaró alól is képes kitörni az éltető napfényre. Szinte minden kiskertben terem hóvirág, de legtöbb a Fruška gora Nemzeti Park lombtalan bükkerdőit díszíti március végéig. Mint a legtöbb növény, a legtöbb virág is tartalmaz különleges gyógyhatású vagy éppen mérgező anyagokat. A hóvirág főként galantamint tartalmaz, amiből mozgásszervi megbetegedések kezelésére alkalmas gyógyszerek készíthetők. Hánytató hagymáját régen orvosságnak használták. A keresztény kultúrában Máriát szokták hóvirággal ábrázolni. A remény és az elégtétel szimbóluma is, mert állítólag ez a növény vigasztalta látványával a paradicsomból kiűzött első emberpárt. Jelentése virágnyelven: „Örvendj a jelennek és a jövőnek, s a szomorú múlt emlékeinek ne engedj helyet a szívedben!”

Hóvirág

Hagymaházából kibújva néz miránk
fehér csokrát mutatva a hóvirág,
levelére mintha hat lepke szállna,
korán fürdik fürtje a napsugárba,
hajolj hozzá, bemutatkozik máris
szép latin nevén: Galanthus nivalis

(Mátyás Ferenc: Vadvirágcsokor)

Egyhajú





Egyhajú virág (tavaszkikerics)

A hagymagumós évelő egyhajú virág idén már február utolsó dekádjában kibújt a Szabadkai-erdő homokos talajából. Amikor a többi növény még téli álmát alussza, a tíz-egynéhány centi magasra emelkedő lilás virágai üde színfoltjai a száraz fűvel és avarral borított homokvidéknek. A lila virágszirmok felélénkítik a száraz barna avart, az egyhajú virág mintegy két hétig virágzik, termését júliusra érleli be. A magok elszórása után a növény nyugalomba vonul, és így várja be a következő tavaszt. Alkaloidtartalma miatt az állatok nem legelik le, de szépsége és ritkasága miatt veszélyeztetett.

Tarkasáfrány














Tarka sáfrány (krókusz)

A Szabadka–Horgos-homokvidék egyik első virága a tarka sáfrány, de itt-ott löszgyepeken is él. A tél végi, langyos napsugarak hatására az első virágok gyakran már február közepén megjelennek, és március közepéig találkozhatunk a csíkos szirmú apró, 5-10 centis, védett virágokkal. A krókusz növénynemzetség neve a görög „kroké”, azaz fonal szóból származik, mely a virágok fonalszerű, háromágú bibéjére utal. Sárgát jelentő „sáfrány” szavunk pedig arab eredetű, és szintén a bibére, ennek sárga színére vonatkozik.

Hérics

Tavaszi hérics – Adonisz vére

A szép élénksárga virágú tavaszi hérics a füves legelők, pusztagyepek, erdei tisztások, domboldalak egyik első virága. Népies nevei: kakasvirágfű, kalaprózsa, kaporrózsa, kikirics, sárga hunyor, sárga kökörcsin, sárga pusztarózsa, tyúkszemvirág. Termőhelyein általában csoportosan fordul elő. Pompás virágait alig néhány cm-es száron bontja ki. Mérgező növény, régen a népi gyógyászat szívnyugtatónak, vizelethajtónak használta. A latin nemzetségnév (Adonis) egy ógörög mondára vezethető vissza: amikor Adoniszt, a férfiszépség megtestesítőjét vadászat közben egy vadkan megölte, minden helyen, ahová a vére lecsöppent, egy-egy Adonis-rózsácska bújt elő a földből. A magyar flóra egyik legszebb védett virága a Fruška gora füves domboldalaitól a magyarkanizsai Kapitány-rétig még több helyen pompázik.

Virágmondóka

Hérics,
hunyor,
iringó,
tavasz vizén elringó,
szellőt űző sarkantyú,
hó-ködmönön karmantyú,
sárga, kék, zöld villanás:
évszakok szemaforjele,
moccanatlan utazás.

Könnyű égnek nekivág,
éren át és réten át,
száll a bürökgémorr, sőt,
hasítja a levegőt,
lentről nézi őt:
lándzsás útifű,
borzas turbolya,
folyondárszulák,
s a bús májmoha.
Repül, de hova?
Repül, de hova?

(Csukás István)

Illatos hunyor

Az illatos hunyor a Fruška gora erdeiben a hóvirággal egy időben virágzik, védett növény. Virágai sárgászöldek, illatuk némileg a bodzáéra hasonlít. Szintén erősen mérgező. Az illatos hunyor 20-30 centiméter magasra növő, évelő vadvirág. Bimbói már az első tél végi meleg napokon kidugják fejüket az avar alól, de csak később nyílnak ki. Nagy, tenyeres, bőrnemű levele áttelel, és csak akkor pusztul el, ha már az új kifejlődött. Jellemző, hogy a virág csészelevelei a termésérésig a növényen maradnak.

Ibolya

Ibolya

Az aprócska lila virágú ibolya és az ibolyafélék családjában tartozó rokonai a világnak szinte minden pontján megélnek, ahol van elég víz és talaj. Annak idején még Erzsébet királyné, a magyarok közkedvelt Sisi királynéja rendelkezett arról, hogy a lakosztályát kedvenc virága, az ibolya színével megegyező kárpitokkal burkolják, kertjébe pedig árvácskát és ibolyát ültettek.

Ibolya-csokor

Ibolya-csokrot álmodtam az éjjel.

Jeges az ablak, pihézik a hó,

álmos a reggel, míg lassan megyek.

Ismerőseim járnak szerteszéjjel,

de nem ismerek rájuk

és nem köszöntöm őket…

Hátam mögött verebek súgnak össze:

Ez ibolyáról álmodott az éjjel!

(Dsida Jenő)

Csillagvirág

Csillagvirág

A csillagvirágformák alcsaládba tartozó nemzetséghez nagyon sok, mintegy 90 faj tartozik. A csillagvirágok hagymás évelő növények. Általában kék színű virágaik vannak, de fehér, lila és rózsaszín virágú fajok, alfajok és változatok is léteznek. A legtöbb faj kora tavasszal virágzik, de néhány őszi virágzású is akad.

Verseim piciny csillagvirágok,

S én egy olyan hullócsillag vagyok,

Ezer darabra tépve lelkemet

Keresem azt a testvér csillagot.

(Vass Albert)

Leánykökörcsin

Leánykökörcsin

A leánykökörcsin a boglárkafélék családjába tartozó mérgező növény, „bundás” bimbói márciusban jelennek meg. Az egész növényt sűrűn álló szőrök borítják, ami megvédi a kora tavaszi fagyoktól. A Fruška gora napsütötte domboldalain néhány helyen márciusban és áprilisban egy-két hétig virágzik, de még májusban is találkozhatunk virágzó példányokkal. Népies nevei: lókökörcsin, kikirics, kükörics, tikdöglesztő, alamuszvirág, kokasharang, varjúkikerics. A népi gyógyászatban teáját asztmás görcsök és fejfájás csillapítására használták. A magyar elnevezésben a kék színt jelentő ótörök „kök” szó bújik meg.

Leánykökörcsin


Az est becsuk s egy fényes kéz kinyit,
mikor a nap a felhőtlen égre hág.
Becézem kelyhed érző bolyhait,
s tünődve kérdem: Lélek vagy, virág?

(Áprily Lajos)