Az Európai Unió idén záruló fejlesztési periódusában, valamint az előttünk álló 2014 és 2020 közötti időszakban kiemelt célterületnek számítanak a városi terek, ezért a fejlesztéspolitikában előterébe került a városokban tapasztalható népességi és gazdasági koncentráció, valamint a település és vonzáskörzete is. A városok sikeres fejlesztése azonban olyan összetett feladat, amihez a tervezési elemek minőségi összehangolására van szükség, amely szemléletmódot igyekszik érvényesíteni az integrált városfejlesztés is.
A JUAN-projektum záró konferenciát az elmúlt héten tartották meg Újvidéken (Fotó: Máriás Endre)
A Magyarország és Szerbia közötti határon átívelő program keretében megvalósult és a napokban záruló JUAN-projektum (Joint Urban and Agglomeration Network, azaz Közös Városi és Agglomerációs Hálózat) középpontjában is az integrált városfejlesztési stratégiák állnak, a projektum keretében ugyanis a magyarországi partner az ottani települések ilyen típusú stratégiai dokumentumaival kapcsolatos tapasztalatok alapján olyan módszertani ajánlásokat fogalmazott meg a szerbiai települések számára, amelyek jelentős mértékben segíthetik majd az integrált városfejlesztési stratégiák kialakítását.
– A JUAN program legfőbb célkitűzése az volt, hogy az integrált városfejlesztési stratégiák elkészítésében segítsen mind a szerbiai, mind a magyarországi városoknak, hiszen az Európai Unió előírta azt, hogy kizárólag olyan települések kaphatnak támogatást, amelyek integrált városfejlesztési stratégiával rendelkeznek. Magyarországon a jelenlegi európai uniós tervezési időszak során a városok túlnyomó többsége elkészítette ezt a stratégiát, míg az unió következő tervezési időszakában vélhetően Szerbia számára és minden olyan ország számára, amely európai uniós forrásokból részesül majd, megfogalmazódik majd ez a fajta előírás, ezért kell mielőbb elsajátítani ezt a tervezési technikát – magyarázta lapunknak nyilatkozva Schwertner János projektumvezető, a magyarországi Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület (KFTE) elnöke.
A projektum során a szakemberek megvizsgálták, hogy Magyarországon az integrált városfejlesztési stratégiák, településfejlesztési koncepciók kapcsán milyen aktuális jogszabályok érhetőek el, illetve azt is, hogy a 2014–2020-as tervezési időszak kapcsán melyek azok az aktuális jogszabályok, amelyek rögzítik a szereplők feladatköreit, illetve a tervezési munkákhoz kapcsolódó ütemezéseket.
– Az integrált városfejlesztési stratégiák lényege, hogy a városok olyan komplex tevékenységeket hajtanak végre, amelyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az adott fókuszált akcióterület olyan közös igényekkel, közös problémákkal rendelkezik, amelyekre megoldást lehet találni különféle integrált beavatkozásokkal, mint amilyen például a gazdaságfejlesztés vagy a közlekedésfejlesztés,– fogalmazott Tóth Róbert, a projektum szakmai vezetője, a KFTE munkatársa.
Majd hozzáfűzte, a projektum fontos hozadéka, hogy általa a szerbiai szakemberek lehetőséget kaptak arra, hogy megismerjék azokat a magyarországi fejlesztési tevékenységeket, amelyek kifejezetten az integrált városfejlesztési stratégiához kapcsolódnak, de ugyanígy a magyarországi szakemberek is megismerkedtek a szerbiai fejlesztési irányvonalakkal, illetve azokkal az elméleti munkákkal, amelyeket az itteni szakemberek tettek le az asztalra.
– Vajdaságban Újvidéknek van a legnagyobb vonzáskörzete, amely gyakorlatilag áttelepedik a szomszédos nagyvárosok vonzáskörzetére is, és nagyon nehéz megállapítani például azt, hogy hol van pontosan a vonzáskörzeti határ Újvidék és Belgrád között, vagy mondjuk Belgrád, Pancsova, Újvidék és Nagybecskerek között, tekintettel arra, hogy nagyon komoly mozgások és ingázások tapasztalhatók – hangsúlyozta dr. Nagy Imre egyetemi tanár, a projektum fejlesztési szakértője.
Elmondta azt is, korábban készített egy elemzést a különféle vajdasági települések által készített stratégiai dokumentumokról, amelyekkel kapcsolatban megállapítható, hogy nagy részük az Európai Unió által megfogalmazott elveknek megfelelően vázolta fel az adott községek szempontjából prioritást jelentő fejlesztéseket, vannak azonban olyanok is, amelyek csupán a problémákat taglalják, stratégiai célkitűzéseket azonban nem tartalmaznak.
– Térségünkben a legtöbb község rendelkezik fejlesztési stratégiákkal, a legtöbb községben vannak határokon átívelő együttműködés révén megvalósuló programok is, elsősorban romániai és magyarországi partnerekkel. A határokon átívelő együttműködés nagyon sokrétű, különféle témákban valósul meg, kezdve a közlekedésfejlesztéstől, az infrastrukturális beruházásokon át egészen a környezetvédelemig és a turizmusig, ám a határokon átívelő együttműködések a következő tervezési időszakban várhatóan még nagyobb lendületet kapnak majd – emelte ki Dragana Dunčić, a Vajdasági Regionális Fejlesztési Ügynökség területfejlesztési szakértője.
A projektum hordozóinak, a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesületnek és a Vajdasági Regionális Fejlesztési Ügynökségnek éppen ezért fontos célja az is, hogy a vajdasági és a dél-alföldi települések működése során tapasztalható közös elemek összegyűjtése révén olyan érvrendszert alakítsanak ki, amelyekkel tovább tudják segíteni ezeknek a stratégiai programoknak a finomra hangolását, esetlegesen olyan közös ajánlások ügyében lobbizva az Európai Unió irányába, amelyek kifejezetten az ezen régiókban található települések számára lehetnek majd hasznosak és értékesek.
