Az elmúlt tíz esztendőben az adai község határában jelentősen megdrágult a termőföld, amelyre továbbra is nagy a kereslet, viszont kínálat alig van. Csúzdi István mezőgazdasági termelő, az adai Farmer Földműves-egyesület elnöke elmondta: az adai község határában nemcsak eladó földet nehéz találni, de bérelhető földterületet is, jóllehet itt olcsóbb a szántók vételára és bérleti díja is, mint az óbecsei, a temerini vagy a szenttamási határban.
– Az elmúlt években óriási mértékben megnövekedett a termőföld iránti kereslet; ha valaki elhatározza ma este, hogy eladja a földjét, a föld már másnap elkel – magyarázta Csúzdi István. – Az ok, hogy világviszonylatban is emelkedett az élelmiszer ára, és nagyobb lett iránta a kereslet. Mostanság az élelmiszer, az energia, a gyógyszer és a fegyver számít jó beruházásnak világszerte. Az emberek vidékünkön is ráéreztek, és belátták, hogy az élelmiszer mindig kelendő cikk lesz. A termelők emiatt nagyobb mennyiségben igyekeznek földet vásárolni. A törvény is lehetővé teszi, hogy korlátlan mennyiségben vásárolják fel a földet. A termelők gépparkja sok esetben túlméretezett, hiszen jóval nagyobb, mint amekkorára szükségük lenne, emiatt is igyekeztek növelni a tulajdonukban lévő földterületet. Azok a termelők, akik nem tudtak lépést tartani a fejlődéssel, és nincs annyi pénzük, hogy véghezvigyék a megfelelő gépesítést, azok eladják a földet, vagy esetleg bérbe adják. A múlt század hetvenes éveiben Németországban dolgoztam, ahol akkoriban egy hektár föld vételára 20 000 márkánál kezdődött. Engem ez akkoriban nagyon meglepett, mert a hatvanas években, illetve a hetvenes évek elején vidékünkön aprópénzért lehetett földet vásárolni. Sokan azért adták el a földjüket, hogy családi pótlékot kapjanak, mert abból több jövedelme származott a családnak, mint a földterület megműveléséből.
Az elmúlt évtizedekhez képest az utóbbi időben az adai községben is jelentős mértékben megnőtt szántók vételára. Csúzdi István szerint azonban az Európai Unióhoz képest vidékünkön még mindig olcsón lehet földhöz jutni. A községben egy hektár föld kezdőára 14 000 euró, de a napokban egy Ada mellett elterülő egyhektáros parcella 20 000 euróért cserélt gazdát.
– Mostanság nálunk egy kvadrát föld vételára legalább 500 euró vagy ennél több (1 hektár 28 kvadrát – a szerző megjegyzése) – közölte az adai termelő. – A falutól távolabb eső és gyengébb minőségű földek kvadrátja 500 euróba kerül. A faluhoz közeledve már 600-700 euróba kerül a szántó. Tíz évvel ezelőtt ennek a harmadáért is lehetett földet vásárolni. Sokan a túlméretezett géppark nagyságához próbálják igazítani a megművelt földterület nagyságát. Manapság egyhektárnyi búza megtermeléséhez nyolc-kilenc munkaórára van szükség. A nagymértékű gépesítés jelentősen befolyásolja a parcellák nagyságát is. Az utóbbi időben a gazdák igyekeznek a szomszédos földeket felvásárolni, hogy minél nagyobb méretű parcelláik legyenek. Hiszen ez lenne a gazdaságos és az ésszerű, hogy ne egy-kétholdas parcellákon forogjanak négy-ötvasú ekékkel a traktorok, valamint a nagy kombájnok, hanem legalább a 30-40 hektáros parcellákat lenne célszerű kialakítani. A szomszédos parcellák felvásárlása mellett a gazdák igyekeznek egymás között elcserélni a földterületeket. Több esetben hallottam már arról, és ez is egy tendencia, hogy a parcella nagyságának növelése érdekében a gazdák egymás között elcserélik az azonos nagyságú és minőségű földterületeket. Ebből a megfontolásból egyre kevesebb nadrágszíjparcella van, mert mindenki belátta, ha egy mód van rá, akkor minél nagyobb parcellákat kell kialakítani. A termelők emellett arra is figyelnek, hogy ne egy dűlőben legyen az egész terület, hanem a határ két-három, egymástól távolabbi részén az esőzések vagy a jégverés miatt – közölte Csúzdi István, aki szerint a parcellák nagyságának növelése érdekében jó elgondolás volt a múlt század hetvenes éveiben a komaszáció, vagyis a tagosítás, amelynek volt egy óriási hibája is, a tanyák felszámolása. Hiszen az elképzelés csak akkor lett volna igazán hatékony, ha a tanyák köré csoportosítva alakítják ki a nagyobb méretű parcellákat. Mint mondta, ez az elképzelés napjainkban egyre népszerűbb a helyi termelők között, akik közül sokan építenek tanyát egy nagyobb parcellára, hiszen így sokkal olcsóbban és hatékonyabban termelhetnek. Az adai község területén a parcellák átlagos nagyság 5-6 hold körül alakul, bár vannak 50 holdas szántók is, de ezek ritkák.
Csúzdi István elmondta, hogy az adai község területén jó minőségűek a szántóföldek, leszámítva a réti parcellákat. Hozzátette, hogy a község határában az első, alacsonyabban fekvő teraszon a fekete föld vastagsága 80 és 120 centiméter között alakul. Ezek 95 százalékban első osztályú földek. Viszont a magasabban fekvő szántókon, a második teraszon már csak 30 centiméter vastagságú a fekete föld, amely alatt homokos sárga föld található. Ezen a területen a szántók minősége már gyengébb, hiszen már másod- és harmadosztályú termőföld is található. Csúzdi István megjegyezte: a községi szántókat főleg helybeli termelők vásárolják fel, de tudvalévő, hogy néhány belgrádi illetőségű személy, akiknek kilétét titok fedi, szintén vett körülbelül 50 holdat, amelyet bérbe adnak. A Farmer elnöke megjegyezte, hogy az adai községben nehéz földet is árendálni, hiszen a bérlők hosszú távra, legalább öt évre kötnek bérleti szerződést a földtulajdonosokkal, emiatt a szántók szinte állandó jelleggel ki vannak adva.
– A szántóföld ára az elkövetkezőkben biztosan nem fog csökkenti, inkább emelkedni fog. Manapság a földvásárlás számít az egyik legbiztosabb beruházásnak, illetve befektetésnek. Ha bérbe adják a földet, akkor sem veszít az értékéből, hanem megőrzi azt. Viszont ha az élelmiszerárak tovább emelkednek, akkor a termőföld ára is növekedni fog – közölte Csúzdi István.
