Kizárólag természetes és újrahasznosított anyagokból épült fel a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Zentai Konzultációs Központja tangazdaságában az az ökoház, amelynek munkálatai közel két éven át folytak. A hivatalos avatóünnepséget a Tisza-parti városban az elmúlt hétvégén Tudományok útja címmel megtartott nagyszabású tudománynépszerűsítő programsorozat keretében tartották meg, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy minél többek figyelmét felhívják a környezettudatos gondolkodás fontosságára. Az alkotók szerint a különleges építmény nem csupán egy ház, hanem egyfajta szemléletmód, vagy ha úgy tetszik, egy filozófia megtestesülése is egyben.
Az ökoház építése során kizárólag természetes és újrahasznosított anyagokat használtak fel (Fotó: Máriás Endre)
A kinézetében régi, klasszikus parasztházra emlékeztető, ám kizárólag természetes és újrahasznosított anyagokból kialakított zentai ökoház Horváth Lehel építészmérnök tervei alapján született meg. Felépítésében azonban a szakemberek mellett a kertészettudományi kar hallgatói is részt vettek, a munkálatok ugyanis közel két évvel ezelőtt kezdődtek meg, amikor a hallgatók egyhetes szakmai gyakorlatuk során saját kezűleg rakosgatták a bálákat, préselték a szalmát, dagasztották a sarat, készítették elő a faanyagot, és végeztek el egyéb olyan munkákat is, amelyekre a ház felépítésének kezdeti szakaszában szükség volt.
Az ökoház létrehozásának folyamata azonban ennél is korábbra, egészen pontosan három évvel ezelőttre nyúlik vissza, arra az időszakra, amikor az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács megkezdte munkáját.
– Amikor három évvel ezelőtt elkezdtem a Magyar Nemzeti Tanácsban dolgozni, akkor az elnök úrral, ifj. dr. Korhecz Tamással arról kezdtünk beszélgetni, mi mindent csináltunk az elmúlt évek során itt, Zentán, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Zentai Konzultációs Központjában. Érdekelte, hogy milyen filozófiával tanítjuk a diákokat. Elmeséltem neki, milyen projektumokat valósítottunk meg, és azt is, hogy mindig igyekezünk a helyi hagyományokra, a helyi értékekre és a helyi erőforrásokra alapozva a tudást, a piacképességet és a fenntarthatóságot kiemelni, majd hozzátettem, erre igyekszünk nevelni a diákjainkat is. Azt mondta, szerinte a tangazdaságunkban nagy szükségünk lenne egy szalmaházra, majd hozzátette, szívesen ajánl nekünk egy olyan mestert, aki mindennek a megvalósulását levezényli. Az elképzelés kétségkívül kiválóan illeszkedett abba a filozófiába, amit a korábbi időszakban is képviseltünk. Horváth Lehel volt az, aki az egész koncepciót megalkotta, majd később az építés folyamatát is koordinálta. A munka két évvel ezelőtt kezdődött meg, amikor a nyári gyakorlat keretében egy egész évfolyamnyi diák nyüzsgött itt, azután fokozatosan, lépésről lépésre haladt tovább az építkezés folyamata, mígnem elérkeztünk az avatóünnepségig, amelyet a Tudományok útja elnevezésű tudománynépszerűsítő rendezvénysorozat keretében tartottunk meg – magyarázta dr. Lengyel László, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Zentai Konzultációs Központjának vezetője.
Majd hozzátette, az építmény azonban nem csupán egy ház, hanem egyfajta filozófiai szemlélet megtestesülése is egyben.
– Az ökoház jelentősége elsősorban abban áll, hogy nem csupán egy ház, hanem egyfajta filozófia is. Egy olyan gondolat megtestesülése, amely hadat üzen a fogyasztói társadalomnak, hadat üzen a mindent eladni akaró multiknak és kereskedelmi hálózatoknak, valamint hadat üzen az emberi tunyaságnak és lustaságnak is, miközben kiépít egy olyan létesítményt, amelyben semmiféle mesterségesen, környezetterhelő módon előállított anyagokat nem használ – fogalmazott dr. Lengyel László.
A különleges építmény a tervezője, Horváth Lehel szerint a látogatók számára egy nagy kérdőjelet, az alkotók számára ugyanakkor egy nagy felkiáltójelet jelent, míg ugyanis a látogatók egy része értetlenül áll a létrehozása mögött meghúzódó gondolatok előtt, addig az alkotók fontos üzeneteket szeretnének közvetíteni azokkal.
Dr. Lengyel László (Fotó: Máriás Endre)
– A látogatók joggal kérdezhetik, vajon az lenne a jövőnk, hogy valami szedett-vedett anyagokból össze van tákolva? Nem, hanem a mögötte meghúzódó, a fenntartható fejlődésre vonatkozó gondolat a jövőbeli gondolkodásunk alapja, kiáltok föl én, ami ugyan közhasználatban lévő kifejezés, mégis sokan nem tudják, mi a lényege. Az egyik lényeges eleme pontosan az, hogy változtassunk a pazarló életmódunkon, amihez természetesen a szemléletmódunkat is át kell alakítanunk. Az ökogondolkodás egyébként sok esetben a régi jó paraszti logikára épül, hiszen egykoron is elsősorban azt használták az emberek, ami a környezetükben megtalálható volt. Ezt tettük mi is. Képzeletben leszúrtunk egy karót, és azt mondtuk, ez a ház abból fog felépülni, ami öt kilométeres körzetben megtalálható, semmi olyasmit nem fogunk felhasználni, ami mondjuk Kínából, Dél-Amerikából vagy bármilyen más távoli területekről származik – magyarázta Horváth Lehel. – Az ökoház megalkotása során az volt a legfőbb célunk, hogy egy kicsit elgondolkodjunk, és sokféle kérdést fel tudjunk tenni a ház kapcsán, kezdve attól, hogy mit miért csináltunk éppen úgy, ahogyan, egészen addig, hogy miért néz éppen úgy ki, ahogyan kinéz. Számomra ez egy nagy felkiáltójel tehát, amellyel arra szeretném felhívni az emberek figyelmét, hogy máshogyan is lehet építkezni, és itt az ideje annak, hogy máshogyan kezdjünk gondolkodni az anyagokkal, az energiákkal és a környezetünkkel kapcsolatban. A ház ökológiai lábnyoma egészen parányi, hiszen a természetes anyagok mellett kizárólag bontott anyagokat használtunk fel. A gerendák bontottak, a deszkák bontottak, a cserép bontott, a járda pedig kidobott féltéglákból készült. Ezeket kombináltuk össze azokkal az alapanyagokkal, amelyek a környezetünkben is megtalálhatóak, a szalmával meg a sárral. Lehetséges, hogy kicsivel bonyolultabb ez a módszer, de megvalósítható, és azt hiszem, ez egy nagyon fontos üzenet lehet mindenki számára.
Az ökoház tervezője kifejtette, az épület teljesen biztonságos, ráadásul energiatakarékos is, hiszen a téli időszakban jóval kevesebb energiára van szükség a fűtéséhez, mint a korszerűnek számító módszerek alkalmazásával felépített házak fűtéséhez. Kérdésünkre, mennyire látja szélesebb körben is terjeszthetőeknek a ház megalkotása mögött meghúzódó gondolatiságot, Horváth Lehel elmondta, alapvetően nyitottságot tapasztal ezen a téren, főként a fiatalok körében, viszont úgy látja, sokan nem rendelkeznek elegendő információval ezekkel a dolgokkal kapcsolatban. Leszögezte, a gyermekeket és a fiatalokat szerinte minél korábban el kellene kezdeni környezettudatosságra nevelni, hiszen kizárólag ezen múlik az, hogy felismerik-e mindennek jelentőségét vagy sem.
Horváth Lehel (Fotó: Máriás Endre)
Arra a kérdésünkre, hogy a tervek szerint mire fogják majd használni az újonnan létrehozott építményt, dr. Lengyel László elmondta, az ökoházat főként a kertészettudományi kar zentai kihelyezett tagozatának hallgatói fogják majd használni, mert rendkívül fontosnak tartják, hogy a hallgatók mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás során jól érezzék magukat, hiszen úgy vélik, csakis az tud igazán jól teljesíteni, aki jól érzi magát.
– Azt szeretnénk, ha egy kisebb konferenciaközpontot tudnánk majd itt kialakítani, amit egyrészt a hallgatóink, másrészt a partnerintézményeink rendelkezésére tudnánk bocsátani. A házat úgy alakítottuk ki, hogy elméletileg akár lakóházként is funkcionálhatna, hiszen bevezettük a vizet és a villanyt, valamint megfelelően be is rendeztük, ugyanakkor a vonatkozó törvények értelmében a szalmát nálunk nem lehet építőanyagként engedélyeztetni, és mivel ennek folytán a házat nem tudjuk hivatalos objektumként engedélyeztetni, csakis bemutató célra használhatjuk – fogalmazott dr. Lengyel László.
Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy ha valaki esetleg kedvet kapna egy hasonló ház kialakításához, annak milyen költségekkel kellene számolnia, hozzátette, azért nehéz egyértelműen behatárolni egy ilyen ház költségeit, mert azok nagysága igencsak változó. Jelen esetben például a befektetett összeg túlnyomó részét a tervek elkészítésének és a kivitelezésnek a költségei képezték. Az építkezés során felhasznált anyagok nagy részét a természetben gyűjtötték össze, azoknak az alapanyagoknak a költségei pedig, amelyeket meg kellett vásárolniuk, hozzávetőlegesen 4000-5000 eurónyi összeget tettek ki. Hozzátette, mivel szerinte szinte minden vidéki környezetben élő család ért annyit az építészethez, hogy fel tudjon építeni egy hasonló házat, készítettek egy kisfilmet is, amelyben részletesen bemutatják az ökoház építésének minden egyes szakaszát, ugyanis – ahogyan fogalmazott – nem az a céljuk, hogy titokban tartsák az elkészítésének a mechanizmusát, hanem az, hogy megpróbálják minél inkább népszerűsíteni a lakosság körében, hiszen az ökoház létrehozásának egyik fő célja éppen az volt, hogy felhívják a figyelmet a környezettudatos gondolkodás fontosságára.
