Viktor a lovát ugratja

Az adorjáni Borsos Csaba vállalkozó, jószágkereskedő, nagygazda, a helyi közösség tanácselnöke, futballmecénás, számos megmozdulás, fesztivál, újabban pedig a Vajdasági Vágta kezdeményezője és az első vágta kétszeres nyertese. Az ő lovai hozták el az első és harmadik díjat a topolyai Vajdasági Vágta döntőjéből.

Csaba nem nyeregben született, de nem is az volt a célja, hogy saját maga ülje meg a hátasokat, az ő dolga volt a szervezés, amelyben ismét kitűnőre vizsgázott. Fatornyos kis faluja, Adorján számára Csinibaba, a kétharmad nóniusz, egyharmad arab telivér versenylova meghozta a dicsőséget, ötezer ember szeme és szája is tágra nyílt, amikor a kanca és lovasa, Gulyás Viktor elsőnek robogott át a célvonalon a zobnaticai lóversenypályán.

A másik ló, a heves vérű Cézár csődör sem sokkal maradt le a célegyenesben, pedig eredetileg nem is ezt a lovat szándékozta a gazdája rajthoz állítani, csak hát a kemény edzésbe fogott reménység, a Csillagvirág nem sokkal a nagy vágta előtt lesérült. Cézár kiválóan pótolta a váratlanul kiesett új szerzemény-reménységet, és Martonosnak bronzhelyezést hozott, hogy is ne, amikor a zsoké, Dudás József már hét éve „együtt él” Cézárral, ismeri minden rigolyáját, és kézben tudja tartani a kantár szárát. Még sohasem fordult elő, hogy ledobta volna az olykor rakoncátlankodó csődör.

– A Cézár az én lovam, és amióta megvan, én futtatom. Olykor heves vérmérsékletű, de rám azért hallgat. Nem kimondottan versenyló, és ha Csillagvirág nem sántul le, talán sosem derül ki, hogy mire is képes – mondta a büszke lovas.
– Látva a Székely Vágta sikerét, úgy vétem, és nem csak én egyedül, hogy miért ne tudnánk mi is megszervezni egy Vajdasági Vágtát, amelynek győztesei azután Budapesten indulhatnának a Magyar Vágtán. A gondolatot tett követte, a Vajdasági Vágtára készülve Belgrádban vásároltam két lovat, de már kevesebb, mint két hónap maradt hátra a felkészülésre. Edzésbe fogtuk a két lovat, Csinibabát, és Csillagvirágot, a fiúk napi két alkalommal dolgoztak velük. Először puha talajon, szántáson gyakoroltunk velük, majd, ahogy közeledett a vágta napja a Tisza-töltés melletti földes, kemény úton folytattuk az edzéseket. Az elképzelés jó volt, de hol az egyik lovunk, hol a másik sántult le az erős igénybevételtől. Csak tíz nappal a verseny előtt tértünk át a kemény talajú edzésekre.

Úgy láttam, hogy Csillagvirág eséllyel indulhat a vágtán, gyorsabb, mint Csinibaba, de váratlanul, a verseny előtti napon lebetegedett. Más megoldás nem lévén, Dudás Józsi Cézárját neveztük be, és kellemes meglepetésre ő is dobogós helyezésre futott be.

Csinibabát nehéz csoportba sorsolták be, esélyes volt például az adai mén is, de a második kanyarban lerándult a lába. A Pacsérnak futó ló és lovasa pedig már három éve együtt dolgozik, ami komoly előnyt jelent ebben a sportágban.

A jó taktikának köszönve tudtuk csak legyőzni ezt a lovat az előfutamban.
A budapesti Nemzeti Vágtáig másfél hónap maradt hátra. A Vajdasági Vágta tapasztalatiból okulva a budapesti vágtára másként fogjuk felkészíteni a három lovat. Fokozatosabb edzésmódszerekkel készülünk. Már két héttel a vágta előtt Budapestre kell vinni a lovakat.

Sosem lehet tudni, milyen váratlan akadályok, nem várt sérülések merülnek fel, ezért viszünk három lovat, legyen tartalék is, ha szükség mutatkozik rá – mondta Borsos Csaba.

Topolyán Gulyás Viktor Csinibaba hátán futott be a célba, aki elmondta, hogy nagyon jó a lova, és a négy legjobb ló közül hárommal került egy csoportba.

– Különösebb taktika nem volt az előfutamban és a döntőben sem, az volt az elvem, hogy fel a fejjel és előre, hagyni kell kifutni a lovat. Jó versenyzés volt, éreztem, hogy Csinibaba nem fog cserbenhagyni, rá is átragadt a versenyláz és minden erejét és tudását beleadta a győzelembe, nem kellett különösebben ösztökélni a futásra, vágtatott, ahogyan csak tudott, öröm volt a hátán ülni – mondta Viktor, a boldog nyertes zsoké, aki már a nevében hordozza a győzelmet.