Három módosítási indítványt nyújtott be a Vajdasági Magyar Szövetség az eljárásban lévő bányászati törvény javaslatára. Mint azt Pék Zoltán, a párt köztársasági parlamenti képviselője lapunknak nyilatkozva elmondta, az első két indítvány voltaképpen a tartományi hatáskörökkel kapcsolatos.
– Az egyik a kutatásoknak és a természeti kincsek feltárásának és kiaknázásának a pénzelését érinti, a másik pedig azt a rövid távú éves tervet, amelyet a tartománynak el kell készítenie minden évben ezekkel a kutatásokkal kapcsolatban, s melynek összhangban kell állnia a hosszú távú stratégiákkal is. Ez a két indítvány tehát voltaképpen összefügg egymással és a miniszter már jelezte, hogy a javasoltak valóban hiányt pótolnak a jogszabályban, s nincsen semmi akadálya annak, hogy elfogadja azokat a kormány és a képviselőház is. A tartomány hatásköre ezáltal két területen még bővült is – fejtette ki a képviselő.
AZ ÖNKORMÁNYZATOK MÉG TAVALY ÁLLÁST FOGLALTAK
A harmadik indítvány a magyarkanizsai, szenttamási és a nagykikindai községi vezetők által aláírt protokollra épít. A három önkormányzat 2014 szeptemberében írta alá a szóban forgó határozatot, melyben egy indítványt fogalmaztak meg a szerbiai földgáz- és kőolaj-kitermelésre vonatkozóan, melynek kilencven százaléka éppen e három község területén megy végbe. Az indítvány témája a bányászati illeték.
– A községek kérték, hogy a következőkben a kiaknázást végző vállalat – ebben az esetben a Szerbiai Kőolajipari Vállalatról beszélhetünk – által fizetett bányászati illetéknek száz százaléka a községeké legyen. Az eljárásba került jogszabály szerint az illeték három részre oszlik. Ötven százaléka a köztársaságé, negyven százaléka a községé, tíz százaléka a tartományé. Százmillió dinárból tehát a Magyarkanizsa területén kitermelt kőolaj után az állam kapna meg ötven milliót, Magyarkanizsa negyvenet, a tartomány pedig tízet. Az indítványunk alapján a százmillió dinár teljes egészében a községet illetné meg, a példában vett esetben tehát Magyarkanizsáé lenne – magyarázta Pék Zoltán.
HÉT HELYETT HÁROM
Az indítványba belekerült az is, hogy a községek addig kérik az illeték száz százalékát, amíg az illetékekről szóló törvényben meghatározott hétszázalékos osztalékot el nem érik.
– Itt jön a csavar, a NIS ugyanis kedvezményezett helyzetben van országunkban, s az Orosz Föderáció és Szerbia közötti kormányközi gazdasági megállapodás értelmében nem hét, hanem csak háromszázalékos illetéket köteles fizetni a kőolaj- és földgáz-kiaknázások után. Az önkormányzatok viszont úgy kérték, s mi is így írtuk az indítványunkba, hogy a hétszázalékos illeték eléréséig kötelesek fizetni a község büdzséjébe.
Pék nem lát jó esélyt ennek a harmadik indítványnak az elfogadására, a miniszter az előzetes vita során kifejtette a véleményét és azt közölte, hogy megérti a községek helyzetét, az infrastrukturális hiányosságokat, mivel azonban a költségvetés tervezete nem irányzott elő efféle módosítást, a törvényben sem változtathattak az illeték-befizetés módján. Ígéretet tett viszont arra, hogy az illetékekre vonatkozó új törvény kidolgozásakor figyelembe veszik majd e harmadik indítványt is, s a pénzügyminiszternél lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az önkormányzatoknak több jusson, mint most. Pék megállapította, hogy a várható végkifejlet ellenére a VMSZ képviselőcsoportjának az a feladata, hogy továbbra is kiálljon az indítvány mellett most is, e törvény vitája során, valamint a beharangozott illetékekről szóló jogszabály megvitatásakor is.