Pécsett a nemrégiben lezajlott nemzetközi hungarológiai konferenciára több előadó is érkezett Japánból, ahol nagy hagyománya van a magyar nyelv tanításának. Az Oszakai Egyetemen (korábban Oszakai Idegennyelvi Egyetem) 1993 óta működik a Magyar Tanszék, ahova évente 15–18 hallgatót vesznek fel. Japánban az idegennyelv-tanításban és -tanulásban vezető helyen szerepel az angol mint világnyelv, de a folyamatos magyartanítás is bizonyítja, hogy van, akit érdekel a számos tekintetben különleges és egyedülálló magyar nyelv tanulása.
A pécsi konferencián Waseda Mika asszony vezette a távol-keleti szekciót, ő az Oszakai Egyetemen tanít magyart:
Waseda Mika (Gergely József felvétele)
– Már több mint harminc éve foglalkozom a magyar nyelvvel. Angol szakos egyetemista voltam, egy keresztény egyetemre jártam. Hallottam, hogy a magyar nyelv különleges, nem indoeurópai, egyedülálló. Már egyetemista koromban odahaza magánszorgalomból tanulni kezdtem magyarul. Amikor befejeztem az angolt, és megkaptam a BA fokozatú diplomám, elkezdtem komolyabban foglalkozni a magyarral. Sikerült magyar állami ösztöndíjat kapni, és 1982-ben a budapesti ELTE hallgatója lettem. Akkoriban, a kommunista világban még elég kevés japán diák tanult Magyarországon, ma már más a helyzet. Számos japán cég, nagyvállalat nyitott gyárat Magyarországon, a gazdasági és kulturális kapcsolatok is kiszélesedtek. Japán fiatalok Magyarországra jönnek tanulni például az orvosi egyetemre és más szakokra is, bár ők is elsősorban az angol nyelvet használják kommunikációra és a vizsgákon is.
| 2013-ban megalakult a Japán Hungarológiai Társaság, amelynek fontos szerepe lehet a japán hungarológia további fejlődésében. |
Mennyire volt nehéz elsajátítani a magyar nyelv szabályait?
– Nagyon nehéz volt megtanulni a magyart, mert például a japán nyelvben nincs igekötő. A szórend és az igekötők okoznak legtöbb gondot. Az igeragozást nehéz elsajátítani, mivel a magyarban kétfajta is van. Nehezíti a magyar elsajátítását az is, hogy a japán nyelvben nincs névelő, mint a magyarban, de sorolhatnám még a különbségeket. Mondhatom azt: Hol van a WC? De mondhatjuk úgy is, hogy hol van egy WC? Mi a különbség? Ugyanazt jelenti, de mégsem. A szövegkörnyezettől függ, hogy mikor melyik formáját használjuk. Japánra fordítva nincs különbség a kettő között, mi a határozottságot más módon tudjuk kifejezni. Egy másik példa: Péter könyvet olvas és Péter olvassa a könyvet. Ebben az esetben is az a névelő teszi határozottá, hogy mit olvas Péter, a japánban viszont nincsenek névelők.
Az írás megtanulása gondot okozott-e?
– A japán és a magyar írás között óriási a különbség, igaz nálunk a latin betűket már általános iskolában kezdik tanulni az angol nyelv tanulása miatt. A japán írásjel a kandzsi, ezekből átlagban háromezret kell tudni ahhoz, hogy a mindennapi életben írásban kommunikálhassunk. Ezt a szintet a gimnázium végére nagyrészt elérik a diákok. A kandzsik száma azonban korlátlan.
Kik választják a magyar nyelvet az Oszakai Egyetemen?
A japán hallgatók rendszeresen járnak Magyarországra a nyári egyetemre (Gergely József felvétele)
– A diákjaink Oszakában 24 idegen nyelv közül választhatnak, az angol a legnépszerűbb, de erre a szakra nehéz bejutni. Előfordul, hogy valaki nem kerül a kívánt szakra, és megpróbálja a magyart, ahova könnyebb bejutni. Vannak, akik már a gimnáziumban megkedvelik a magyart, mert hallottak egy szép magyar dalt, és megtetszett nekik a nyelv dallamossága. Aki egyszer hozzánk kerül, kitart. Először nyári egyetemre jönnek Magyarországra ismerkedni a magyar nyelvvel, és utána folytatják a tanulást Oszakában.
A magyar nyelvi diplomával Japánban elég nehéz munkát találni, de ez a körülmény és a magyar nyelv elsajátításának a nehézségei sem riasztják el a legelszántabb diákokat, akik meg akarnak tanulni ezen a különleges nyelven.
Hogy fogadta a család, hogy magyarul tanulsz?
– Apám is kedvelte az idegen nyelveket, ő eszperantista volt, annak idején még bízott az eszperantó elterjedésében. Azt mondta, hogy ha eszperantót tanulok, akkor mehetek angolra. Viszonylag könnyen elengedtek külföldre tanulni, sok családban azonban a lányokat otthon tartják a szüleik. Minden nyáron jövök Magyarországra, főleg Budapestre. Egyszer régen még Újvidéken is jártam.
Könyveket írsz és fordítasz is japánra.
– Igen, japánul írtam magyar nyelvtankönyvet a hallgatóimnak, de azok is hasznát vehetik, akik magánszorgalomból tanulnak magyarul. Eszterházytól is fordítottam több könyvet, érdekesnek találtam, mivel közép-európai problémákkal foglalkozik. Krasznahorkait például már nehezebb fordítani, hosszú kígyózó mondatokban ír, nem könnyű átültetni az egészen más szerkezetű japánra.
Melyek a további terveid a magyar nyelv tanítása terén?
– Még nincs magyar–japán szótár, de meg kellene csinálni. Sok időt és aprólékos munkát igényel egy szótár megírása, de hozzá kell fogni, mert hiányzik egy ilyen szótár a tanításban és általában, a mindennapi életben is nagy hasznát tudnánk venni, nem csupán azok, akik magyarul tanulnak. Ha már van japán–magyar szótár, meg kell csinálni a magyar–japánt is. Most hatvanéves vagyok, öt év múlva nyugdíjba megyek, akkor majd több időm lesz a szótárral foglalkozni – mondta a mindig vidám és mosolygós Waseda Mika.
A konferencián Okamoto Mari számolt be az Oszakai Egyetem Magyar Tanszékének a működéséről, az ott folyó képzés jellegéről. Hogy jobban megismerjék Magyarországot és a magyar nyelvet, rendszeresen nyári egyetemeken vesznek részt, az idén 17-en, főleg másodévesek jártak nyári egyetemre (ELTE, Szegeden, Pécsen, Debrecen). A tanulmányaikat befejező hallgatók BA minősítést kapnak. A magyar nyelv tanulásának jelentősége abban van, hogy globalizált világunkban a hallgatók megismerkednek a sokszínű Európa egy kis részével és ki tudják magukat vonni a nagyhatalmi központú világnézet befolyása alól. Elhangzott azonban az is, hogy a nagy nyelvekhez képest a magyar nyelvi diplomával kevés az elhelyezkedési, karrierépítési lehetőség.
