Magyarkanizsán csütörtökön emlékeztek a zsidók deportálásának 74. évfordulójára. Idén abban tért el az eddigiektől a mementó, hogy a vasútállomásnál rendhagyó történelemóra keretében az általános iskolásokat is bevonták a megemlékezésbe.
Fotó: Puskás Károly
Kávai Szabolcs magyarkanizsai történelemtanár az egykori kanizsai zsidó emberek utolsó állomáshelyén beszélt az akkori eseményekről, többek között kifejtette lapunknak adott nyilatkozatában:
– A tanterem négy fala között is lehet és kell is a holokausztról és a második világháborúról általában beszélni, mégis kell egy olyan rendhagyó pillanat, mint ez a mai. Magyarkanizsa vonatkozásában 250 emberről beszélhetünk, a legfiatalabb elhurcolt egy ikerpár volt, a legidősebb pedig egy 98 éves nő. Mindössze 21 ember élte túl közülük az auschwitzi haláltábort. Az a tapasztalatom, hogy a diákok egyre inkább ismerik ezt a történelmi eseményt.
A vasútállomásnál a szabadkai zsidó hitközség tagja is a diákok előtt mondta el az imákat az áldozatokra emlékezve. Kovács Róbert szerint azt a napot kell meghatározni a megemlékezésre, amely napon az a hitközség a tragédiát megélte.
– A holokauszt tragédiát jelent, melyben egy világ veszett oda, hiszen akkora emberveszteség volt, amit a zsidóság sosem tudott pótolni, világszinten kiheverni.
Az interaktív óra végén a diákok tanárukkal együtt virágokat helyeztek el a sínek mellett, így rótták le tiszteletüket.
A folytatásban a közösségi megemlékezést az egykori magyarkanizsai zsinagóga helyén tartották. A megjelentek közös feladatuknak tekintették, hogy fenntartsák az emlékezetet, tisztelegjenek az áldozatok előtt, és felhívják a figyelmet az elfogadásra, a toleranciára és az emberbaráti szeretetre.
Beszédet Miloš Kravić, a képviselő-testület elnöke és Kávai Szabolcs mondtak. Mindketten arra emlékeztették a tiszteletüket lerovókat, hogy a holokauszt nemzeti, vallási hovatartozástól függetlenül az egész emberiség vesztesége, a kanizsai zsidó emberek tragédiája is minden kanizsai vesztesége. A ma élőknek pedig kötelességük emlékezni, és emlékeztetni az utókort erre a tragédiára.
Az emlékezés koszorúit elhelyezték az önkormányzat, a szabadkai magyar főkonzulátus, a szabadkai zsidó hitközség és a Magyar Nemzeti Tanács képviselői.
