Holnap tartja negyedik rendes ülését a Magyar Nemzeti Tanács, ezen egyebek mellett az alapításában, illetve társalapításában működő intézmények múlt évi pénzügyi jelentései és munkabeszámolói, továbbá színházigazgató-választási és iskolaigazgató-választási eljárásokhoz kapcsolódó beterjesztések szerepelnek napirenden, összesen 53. Erről Fremond Árpád, az MNT elnöke számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint kiderült, az ülésen megvitatják, majd szavazásra bocsátják az MNT múlt évi pénzügyi beszámolóját és zárszámadását, valamint munkabeszámolóját. Utóbbi kizárólag az MNT aktuális, 2022. december közepén megválasztott összetételének tevékenységét foglalja össze, hiszen a gyakorlat mindig is az volt, hogy miután megválasztják az új összetételt, illetve annak elnökét, következő év elején az előző év tekintetében ennek tevékenységével számolnak el. „Ugyanakkor szeretném bejelenteni, hogy abban az évben, amikor lejár az MNT aktuális összetételének mandátuma, már korábban összeállítjuk és napirendre tűzzük az éves munkabeszámolót – még a nemzeti tanácsi választásokat megelőzően” – fejtette ki Fremond Árpád. Mint a zárszámadással kapcsolatban kifejtette, az MNT bevételei 96 százalékban valósultak meg –1,424 milliárd dinár –, mintegy 800 millió dinárt a múlt évből áthoztak az ideibe, utóbbi összeg tartalmazza a korábbi átcsoportosításokat.
– Az ülésen megvitatandó napirendi pontok egyike egy konzultatív testület megalakítására vonatkozik. Ennek a vajdasági kulturális kínálattal kapcsolatban kellene majd döntéseket hoznia, azaz összhangot teremtenie a kínálat, a különböző rendezvények tekintetében. Részletesebben az ülésen lesz szó az említett testületről és céljairól. Több, MNT alapította intézmény alapszabálya módosításának vonatkozásában is tervezünk dönteni. Az alapszabályok módosítása azért szükséges, mert ezeket az intézményeket a Gazdasági Bíróságnál jegyezték be, ám a hatályos törvényes rendelkezések értelmében a bejegyzéseknek a Cégnyilvántartási Ügynökséghez kell kerülniük – taglalta Fremond Árpád.
A folytatásban az MNT elnöke emlékeztetett, hogy március 1-jén a zentai sportcsarnokban esedékes az Edu-Expo, azaz a vajdasági felsőoktatási kiállítás. A jövő vonatkozásában azt tervezik, hogy az említett rendezvényt nem a tanév közepén, hanem a kezdetén szervezik meg – emelte ki Fremond Árpád, mondva, hogy ennek szellemében a következő Edu-Expót az idén szeptember 13-án, ugyancsak a zentai sportcsarnokban tartják meg.
– A középiskolák negyedik osztályos diákjai, szüleikkel egyetemben, már a tanév kezdetén tudják, hogy mit szeretnének, vagy igencsak intenzíven foglalkoznak ezzel a kérdéssel, így ha itthon szeretnénk tartani a gyerekeket, akkor már abban az időszakban be kell mutatnunk a lehetőségeket, mind a felsőoktatási intézményeket, mind az ösztöndíjakat. Mivel nem csak a középiskolásokra szándékozunk összpontosítani, az idén szeptember 14-én az általános iskolák nyolcadik osztályos diákjai számára is szervezünk oktatási kiállítást. Értelemszerűen arra próbáljuk rávenni a gyerekeket, hogy induljanak középiskolába, méghozzá itthon. Ezzel kapcsolatban arra kérem az általános iskolák igazgatóit, hogy a magyarországi középiskolák vezetőit ne engedjék be az intézményekbe a tanév elején, hogy kampányoljanak. Hisszük, hogy középiskoláink színvonala semmiben nem marad el a magyarországi intézményekétől. Nem beszélve arról, hogy gimnáziumaink, legyen szó a szabadkaiakról, a zentaiakról vagy a topolyairól, sokkal színvonalasabb oktatást kínálnak fel, mint például a kisebb középiskolák a határ menti övezetben Magyarországon. Számításaink szerint március 1-jén Zentán legalább 500 fiatal, azaz a végzősök több mint fele vesz részt a vásáron. Ingyenes autóbuszjáratokat indítunk, és igyekszünk a fiatalok számára érdekes tartalmakkal gazdagítani a rendezvényt. A szülőket is várjuk – fogalmazott Fremond Árpád.
A sajtótájékoztató folytatásában a kulturális miniszterrel folytatott tárgyalásról, azaz a kultúráról szóló törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénnyel való összehangolásának a tervéről volt szó.
– Akkor, amikor 2009-ben a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt fogadta el a parlament, ugyanazon az ülésen a kultúráról szóló törvényt is elfogadták. Akkor nem volt lehetőség arra, hogy az utóbbit maradéktalanul összehangolják az előbbivel. Most szeretnénk felszámolni a meglévő joghézagot. A kultúráról szóló törvény már módosult az elmúlt 14 évben, most a 42. szakasz 3. bekezdésének módosítását sürgetjük. Pontosítani szeretnénk azzal kapcsolatban, hogy amikor több nemzeti közösség nemzeti tanácsa ugyanazt az intézményt nyilvánítja, illetve nyilvánította kiemelt jelentőségűvé, akkor az igazgatóbizottságban minden egyes nemzeti tanács egy-egy saját tagot delegáljon. Nem az összes érintett nemzeti tanácsnak kell egyetlen tagot delegálnia az igazgatóbizottságba, hanem mindegyiknek egyet. Az MNT elsősorban Zombor és Szabadka tekintetében érdekelt ilyen vonatkozásban. Maja Gojković azt ígérte, hogy ha csak lehet, mielőbb sor kerül az említett törvénymódosításra. Mi már a találkozót követő napokban elküldtük a módosítással kapcsolatos javaslatunkat. A jövőben is arra törekszünk, hogy minden egyes, a nemzeti kisebbségeket érintő kérdést szabályozó törvény tekintetében a nemzeti tanácsokról szóló törvény legyen az alap – magyarázta Fremond Árpád.
Nyitókép: Fremond Árpád (Molnár Edvárd felvétele)
