A nemzetiségi identitást, a kultúrát nem csupán az adott kisebbség művészete, irodalma képezi, hanem életmódja, értékrendszere, hagyománya, vallása is; az az egyik legfontosabb feladat, hogy megőrizzük azt a kreatív erőforrást, melyből az illető kultúra folyamatosan meríthet saját identitásának megőrzése érdekében – állapították meg tegnap Újvidéken az Európai Ügyek Irodájában megtartott értekezleten, melyet május 21-e, a Kulturális Sokszínűség Világnapja alkalmából rendeztek.
Predrag Novikov, az Európai Ügyek Irodájának vezetője az Európai Unió egyik alapjának nevezte a kulturális különbözőséget. Mint mondta, az iroda fő foglalkozási köre az európai pénzügyi alapok kihasználása, s az ide tartozó, határon átívelő együttműködések is a különböző kultúrák összefonását teszik lehetővé, megfelelő anyagi hátteret biztosítva a pályázó projektek megvalósításához.
– Az idén – az uniónak kizárólag a határon átívelő együttműködési programja keretében – több mint 15 millió euró áll a pályázók rendelkezésére, s az irodánk kész segítséget nyújtani minden olyan szervezetnek, mely élni kíván a ki nem hagyható lehetőségekkel – jelentette ki Novikov.
Az értekezleten jelen voltak egyes vajdasági nemzeti közösségek képviselői, akik beszámoltak a közösség főbb aktivitásairól, gondjairól. A vajdasági magyarokat dr. Ózer Ágnes, a Magyar Nemzeti Tanács tagja képviselte. A kulturális kapcsolatok fejlettségi szintje szerinte elsősorban a kiadói tevékenységekkel, illetve az oktatási rendszer azzal kapcsolatos álláspontjával mérhető. A magyar és a szerb irodalom áthatásai jelen vannak a vajdasági magyarok képzésében, az összehasonlító irodalomtudomány az újvidéki Magyar Tanszék egyik tárgya.
– A multikulturalizmus Vajdaságban teljesen természetes állapotnak számít. A régió példaként szolgálhat Európa számára is, hiszen a különböző kultúrák közötti kapcsolatot mi itt, Vajdaságban magasabb szinten tudjuk átérezni. Kiváltságos közegben élünk, s mi, magyarok ennek tudatában is vagyunk, ezért élünk is a kínálkozó lehetőségekkel mások megismerésére – hangsúlyozta Ózer Ágnes.
Sajnos köztudott, s szinte elfogadott ténynek számít, hogy a romák – mint nemzetiségi közösség – Európa-szerte a legszegényebb réteghez tartoznak, átlagosan hatszor számítanak szegényebbnek a listán őket megelőző közösségtől. Még nagyobb gondot jelent, hogy tagjaik nincsenek jelen az állami intézményekben sem, nem vesznek részt a hatalomgyakorlás menetében. A hazai romák felkarolásában mégis történnek rendkívül pozitív fejlemények, melyeket Duško Jovanović, a Romák Inklúziós Irodájának igazgatója ismertetett. Az iroda tevékenységének köszönhetően az idei tanévben 78 roma iratkozhatott be középiskolába, 42 pedig egyetemre, főiskolára, ezzel a roma nemzetiségű egyetemi hallgatók száma Vajdaságban 250-re növekedett.
A Kulturális Sokszínűség Világnapját – az ENSZ határozata alapján – 2002 óta ünneplik meg világszerte.
