Az alapítói jogok tisztázása érdekében a tartományi ombudsman a tájékoztatási, a helyi önkormányzati, a nemzeti kisebbségekről szóló, illetve a nemzeti tanácsokról szóló törvények összehangolását szorgalmazza.
A vajdasági kisebbségi tájékoztatásról, a kisebbségi nyelveken műsort sugárzó médiaházak helyzetéről készült ombudsmani jelentést vitatta meg tegnap Bús Ottó elnökletével megtartott együttes ülésén a tartományi képviselőház tájékoztatási, és a nemzetiségek közötti viszonyokkal foglalkozó bizottsága. Az ombudsman idei helyzetképet bemutató jelentését Vukašinović Éva kisebbségi kérdésekkel megbízott tartományi ombudsmanhelyettes ismertette, akit megkértünk a kisebbségi médiaállapotok fontosabb mozzanatainak összegzésére.
– Az elvégzett felmérés bizonyítja, hogy a kisebbségi média esetében a legszembeötlőbb nehézségeket a pénzelési gondok, a néhány esetben tapasztalt újságírókra gyakorolt nyomás, a rendezetlen privatizációs kérdések jelentik. Meg kell mondanom, voltaképp a várt eredményeket kaptuk, vagyis számítottunk arra, hogy ezek a problémák lesznek majd a legkifejezettebbek – mondta az ombudsmanhelyettes.
Mint hozzátette, olyan ajánlásokat fogalmaztak meg a jelentésben, melyek, minden bizonnyal előrelendíthetik a kisebbségi tájékoztatás ügyét. Az ajánlások a törvények összehangolására, a magánosítási körülmények precíz meghatározására vonatkoznak, figyelembe véve a kisebbségi média feladatát, s azt, hogy az nem tud kereskedelmi jellegű, ezáltal önfenntartó lenni. Lapunknak adott nyilatkozatában az ombudsmanhelyettes pozitívan értékelte a Magyar Nemzeti Tanácsnak azon döntését, mellyel elálltak a laptanács létrehozási szándékától a Magyar Szó esetében, s közölte, szerinte a nemzeti tanács végül jó döntést hozott, hiszen a laptanácsnak már az ötlete sem volt túl szerencsés.
A Köztársasági Cégjegyzék adatai szerint Szerbiában összesen 937 bejegyzett média működik. Az ombudsman által készített felmérés 19 nyomtatott és 30 elektronikus, azaz összesen 49 vajdasági kisebbségi médiát vizsgált meg. A tizenegy nyelven író, műsort sugárzó vajdasági kisebbségi sajtó egészét figyelembe véve az analízis megállapítja, a legképviseltebbnek a magyar nyelvű média mondható, a maga tíz írott sajtótermékével, tizenöt rádióműsorával és öt tévéműsorával. A számok tartalmaznak minden, legalább részben az adott nyelven műsort sugárzó adót. A médiában a magyar nyelv képviseltségét a szlovák, román, ruszin és roma nyelvek követik.
A legnépszerűbb téma a művelődés, amit az ombudsmannál nem tartanak meglepőnek, hiszen a kisebbségi műsorok legnagyobb része már régóta éppen a különféle kulturális rendezvényeknek szenteli idejét. A tájékoztató jellegű műsorok, írások képezik a második leggyakoribb témakört, melyet a környezeti jellegű és mezőgazdasági témák követnek.
A munkakörülmények műszaki-technológiai jellegű vizsgálata meglehetősen elmarasztaló eredményeket hozott. A kisebbségi médiaházak mindössze 4 százaléka tud kitűnő munkafeltételeket biztosítani dolgozói számára. Az újságírók 15 százaléka dolgozik igen jó feltételek között, 42 százalékuk átlagosnak mondható viszonyok között, 13 százalékuk pedig rossz munkaviszonyok között végzi mindennapi munkáját.
A legnagyobb gondot mégis a pénzügyi bizonytalanság jelenti, mely maga után vonja a műsortervek, műszaki elképzelések megvalósításának korlátozását. A megfelelő szakkáder hiánya, a fiatalok érdeklődésének elmaradása jellemez szinte minden vajdasági sajtóorgánumot. A felmérés során megkérdezett újságírók jelentős része beszámolt politikai nyomásgyakorlással kapcsolatos tapasztalatokról, melyek elsősorban helyi politikusokhoz, vagy az adott nemzeti tanács tagjaihoz köthetők. Sokan a kalóz rádió-és tévécsatornák jelenlétére is panaszkodtak, melyek nem lojális konkurenciaként nehezítik meg az engedéllyel rendelkezők munkáját, sikerét.
A tartományi ombudsman ajánlásában szorgalmazza a tájékoztatási, a helyi önkormányzati, a nemzeti kisebbségekről szóló, illetve a nemzeti tanácsokról szóló törvények összehangolását, mivel a jelen pillanatban homályosnak nevezhetők az alapítói jogokra vonatkozó előírások. Az ajánlás értelmében világosan meg kellene határozni, hogy az állam lehet-e alapítója egy médiaháznak, vagy sem. Pontosan meg kell állapítani továbbá azt is, milyen anyagi forrásokra számíthat az adott sajtóorgánum. Az ombudsman javasolja egy olyan megoldás elfogadását, melynek értelmében az állam vállalná az irodafenntartási, irodabérlési, és más állandó jellegű költségek fedezését.
A bizottsági ülés felszólalói közül a legtöbben szintén a finanszírozási és alapítói jogokkal kapcsolatos kérdésekre helyezték a hangsúlyt, László Gyula, a Magyar Remény Mozgalom tartományi képviselője pedig felvetette egy magyar nyelvű közszolgálati adó létrehozásának lehetőségét.
