Szombaton ünnepélyes keretek között zárult Adán a negyvenéves jubileumát ünneplő Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvénysorozata, amelynek utolsó napján a hagyományos koszorúzási ünnepség mellett hangulatos kiállítás-megnyitó és színvonalas tudományos tanácskozás várta az érdeklődőket.
A koszorúzási ünnepségen tartott köszöntőjében dr. Szűts László előbb a rendezvény múltjáról beszélt, majd kifejtette, az anyanyelv ápolásából, a vele való törődésből a vajdasági szakemberek még az anyaországi nyelvészeknek is példát mutatnak.
– Reméljük, hogy a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvényei követendő példának bizonyulnak a mai és a leendő nyelvészgenerációk számára arra vonatkozóan, hogy felelősséggel tartozunk elődeinknek, a tőlük kapott legszentebb nemzeti örökségünkért, anyanyelvünkért – hangsúlyozta dr. Szűts László.
Az ünnepi köszöntő után a vendégek megkoszorúzták a rendezvény névadójának a város főterén elhelyezett mellszobrát. Többek között az adai önkormányzat, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, a Szarvas Gábor Könyvtár, a magyarországi és külhoni nyelvészek nevében, az Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Nemzeti Tanács, a budapesti Kalász Általános Iskola, a Testvérkapcsolatok Egyesülete, a gyergyóújfalui küldöttség képviselői helyezték el az emlékezés virágait.
A program folytatásában a Szarvas Gábor Könyvtár kiállítótermében megnyitották A magyar nyelv műhelyei a Kárpát-medencében című alkalmi kiállítást, amely által a szervezők bepillantási lehetőséget szerettek volna nyújtani abba, hogy a Kárpát-medence mely intézményeiben és nyelvi műhelyeiben foglalkoznak nyelvi kérdésekkel, illetve a magyar nyelv ügyével. Az egybegyűltek ezután az adai képviselő-testület tanácstermébe vonultak át, ahol kezdetét vette a nyelvművelő napok hagyományos szakmai tanácskozása, amelynek első előadója, dr. Hódi Éva a jubileum kapcsán Negyven évtized az anyanyelv szolgálatában – Negyvenéves a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok címmel a rendezvény múltjának legfontosabb eseményeit elevenítette fel, kezdve az elindulástól, a nyolcvanas évekbeli betiltáson át egészen napjainkig. A második előadó, dr. Pomogáts BélaA nyelvstratégiától a kulturális stratégiáig című értekezésében a magyar nyelvet érintő lehetséges veszélyek számbavételekor külön taglalta a magyar anyanyelvűek három nagy, földrajzi értelemben is elkülönülő csoportját, a magyarországi, a Kárpát-medencei, a kisebbségben élő, valamint a nyugati országokban illetve a tengerentúlon élő magyarokat, előadása második részében pedig a magyar nyelvhasználat kérdéskörét érintette, több aspektusból megközelítve annak különböző szintjeit. Dr. Hódi SándorNyelvstratégia – nemzetstratégia című előadásában a kisebbségi léthelyzetben megvalósuló nyelvi hiányállapotról, a nyelv társadalmi értékvesztéséről beszélt, majd a nyelvi hiányállapotból adódó nyelvi differenciálódás témakörét elemezve az egymást kizáró nyelvstratégiai álláspontokról is szólt. Dr. Balázs GézaMiért van szükség magyar nyelvstratégiára? című előadásában kiemelte, a nyelvészek mindmáig adósak maradtak a nyelvstratégia létrehozásával, pedig annak fontos feladata lenne a magyar nyelv presztízsének emelése, továbbá az egész nemzetet összefogó nyelvi etalon kialakítása, illetve annak őrzése, védelme. A tanácskozás utolsó felszólalójaként Gál Noémi Magyarul Romániában – helyzetek és lehetőségek című előadásában a nyelvi revitalizáció, azaz a nyelvfelélesztés szemszögéből közelítette meg a nyelvstratégia kérdéskörét, szorosan kapcsolódva a nyelvi tervezés témájához.
Az előadások utáni összegzésében dr. Hódi Éva az idei rendezvényt rendkívül sikeresnek értékelte, hiszen mindegyik program sok érdeklődőt vonzott.
