Ha rekordokat nem is dönt, hideget hoz majd a tél (Fotó: Dávid Csilla)
Átlagosnak ígérkezik a tél. Csakhogy, az ilyen átlagos telektől, az elmúlt tíz év során, meglehetősen elszoktunk valamennyien, hiszen már jó ideje sorra enyhébb teleket tapasztalhattunk mint régebben. Januárban és februárban lesz majd igazán hideg, de március eleje is hoz még hasonló napokat – A tavasz, tehát, nem áll be jövőre olyan gyorsan, mint a korábbi években
A hőmérsékleti rekordok nyilvántartása, 1949 óta, úgy tűnik, a múlt század ötvenes, hatvanas évei voltak a legkeményebbek, már ami a téli zimankót illeti. A -30,7 fokos újvidéki (Római Sáncoknál mért) hidegrekordot 1963 januárjában, a -26,7 fokos szabadkait (palicsit) pedig 1954 februárjában jegyezték fel. A szabadkai rekordnál van még egy alacsonyabb újvidéki, 1956 februárjában -28,1 Celsius-fokig húzódott vissza a székvárosi hőmérők higanyszála. A téli évszak leglangyosabb hónapja március, de Szabadkán, 1998-ban, januárban is mértek 19,9 fokot, míg 1977 márciusában 27,5 fokot. Újvidéken, 1952 márciusában többször is elérte a hőmérséklet a 30 fokos határt.
A közelmúltban a sajtó az idei télre vonatkozó megrettentő jóslatoktól volt hangos, arról beszéltek, régen nem látott hideg idő köszönt ránk hamarosan. Aztán jöttek sorban a cáfolatok is, mindenki más és más feltevésre alapozott, de valójában kevés olyan írás, riport jelent meg, amely egy az egyben a szakember véleményén alapult volna. Hogy megismerjük, melyek a valódi tények a ránk váró téli időszakkal kapcsolatban, Branko Bijelićtyel, a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet hosszú távú előrejelzésekkel foglalkozó meteorológusával beszélgettünk.
– Furcsának tartom, hogy az utóbbi időben ekkora érdeklődés támadt a meteorológia, az előrejelzések iránt. Már régen láttam ennyi megalapozatlan, találgatásnak, vagy figyelemfelkeltésnek titulálható írást, tv-bejátszást, melyeknek az egyedüli célja, minden bizonnyal a jobb eladási adatok elérése. A meteorológiai intézet által készített előrejelzések az Angliában székelő Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) adatain alapulnak. Ezek az egyedüli reálisnak nevezhető, pontos számításokon alapuló adatok, nem kell felülni a különféle riogatásoknak, melyeket a média egy része előszeretettel terjeszt.
Ezek szerint nem kell tartanunk attól, hogy a tél kegyetlenül elbánik velünk?
Ha összegeznem kéne, úgy fogalmaznék, az előttünk álló évszak teljesen meg fog felelni az átlagosnak nevezhető tél fogalmának. Más kérdés, hogy mi, ettől az átlagos téltől, az elmúlt tíz év során, meglehetősen elszoktunk, a telek sorra enyhébbek voltak az átlagos adatoknál, emlékezzünk csak vissza, milyen enyhe volt a tavalyi szilveszter, vagy arra, hogy nem egyszer a pulóver is elegendő viseletnek számított januárban, februárban, annyira kellemes volt a kinti hőmérséklet. Ilyen tekintetben, igen, keményebb lesz a tél, mert nem olyan lesz, amilyennek mi azt az elmúlt hosszú periódusban megszoktuk. Korántsem lehet azonban azt állítani, amit már jó néhányszor hallhattunk az idén, hogy negatív rekordok dőlnek majd meg, vagy hogy soha nem látott havazások következnek be. Mind a hőmérsékleti értékek, mind pedig a csapadékmennyiség szempontjából, megfelel majd a mostani tél az évszázados átlagnak.
Konkrétabban, mi vár ránk decemberben, januárban és februárban?
– Decemberben a hőmérsékleti átlag 0,3 fokkal, azaz kissé magasabban fog alakulni az átlagos értéknél. Belgrádban például 0,4 Celsius-fok lesz az átlagos legalacsonyabb hőmérséklet, s 5,9 fok a legmagasabb nappali. Januárban köszönt be majd az igazi tél, tehát, ahogyan azt korábban mondtam, az a tél, melyet egy ideje már nem láttunk. Újvidéken -2,2 fok, Szabadkán -3 fok lesz az átlagos minimális hőmérséklet. A legmagasabb átlagos nappali értékek Belgrádban 3,2, Újvidéken 2,7, Szabadkán 2,2 fokot tesznek majd ki. Szabadkán, egyébként, általában fél fokkal alacsonyabbak az átlagértékek az újvidékieknél, ez egy sok éves adatgyűjtésen alapuló szabályosság. A február jóval hidegebb lesz, mint azt az elmúlt években megszoktuk, amikor is ez a hónap már szinte tavaszias volt, de az átlagos viszonyoknak mégis megfelel majd. A legalacsonyabb reggeli hőmérsékleti középérték Újvidéken -1,5 fok, a maximális nappali pedig 5,9 fok lesz. Ami a csapadék valószínűségét illeti, decemberben az átlagos szinten, januárban kissé azon felül, februárban pedig szintén kissé az alatt marad. Ami februárra igaz, márciusra is igaz lesz egyébként, vagyis, nem lehet gyors felmelegedésre számítani, az újvidéki legalacsonyabb reggeli hőmérsékleti középérték továbbra is mindössze 1,4 Celsius-fok lesz, ami kevesebb az évszázados átlagnál, s erre a leginkább a hónap eleji alacsony értékek hatnak ki, március második fele már tavasziasabbnak ígérkezik.
A következő hat hónap várható hőmérsékletének, illetve csapadékmennyiségének havi átlagértékei (Forrás: hidmet.gov.rs)
Melyek azok a tényezők, amelyek a legnagyobb mértékben kihatnak arra, hogy milyen telünk lesz egy adott évben?
– A szezonális időjárási változásokra, így a téli évszakra is, a leginkább azok az áramlatok hatnak ki, melyeket a Csendes-óceán északi térségének vízhőmérséklete határoz meg, Peru partjaihoz közel. A gyakran emlegetett El Niño éghajlati jelenségről van szó. Amikor ebben a térségben átlagon felüli, azaz egy-két fokkal magasabb az óceán felszíni vízhőmérséklete, az atmoszferikus változásoknak köszönhetően, nálunk is enyhébbek a telek. Ahogyan a légkörben, úgy az óceánban is léteznek különféle áramlatok, az óceán áramlatai bizonyos eltéréssel, leegyszerűsítve, néhány hónapos késéssel hatnak ki azokra a légáramlatokra, melyek a hazai telet is befolyásolják. Az olyan esetekben, mint például a mostaniban is, amikor az óceán hőmérséklete a megszokott szinten van, hidegebbek nálunk a telek, mert növekszik a hidegebb, olykor csapadékosabb időt hozó anticiklonok hatása is.
