Az eddigiekben elvégzettek áttekintésével, az alapszabály módosításával, ú j álláspontok elfogadásával, valamint a régi-új, mostanáig elnökségként, ezentúl igazgatóbizottságként nyilvántartott vezetőség megválasztásával foglalkozott az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület szombaton megtartott közgyűlése, melyen vendégként, többek között, részt vett Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint Oláh Róbert, a Magyar Remény Mozgalom alelnöke is. A közgyűlés, újabb négyéves mandátum formájában, bizalmat szavazott az Árgus eddigi elnökségi tagjainak.
Vitaindító helyzetelemzésében Bozóki Antal magiszter, az egyesület elnöke Szerbiát továbbra is a nacionalista-reakciós és az Európa-közeli erők harca színtereként definiálta, ahol nehezen valósíthatók meg a kisebbségi jogok. Mint azt a vajdasági magyarság helyzetével foglalkozó tanulmányában is kifejti, az itteni magyarság életszerű problémái a lakosság elöregedése, a fiatalok kivándorlása, melyekkel, sajnos, mindeddig még egyetlen vajdasági magyar politikai párt sem foglalkozott érdemlegesen. Megemlítette a Magyar Szó által végzett internetes közvélemény-kutatásnak az említetteket igazoló eredményét is.
A közgyűlés a vajdasági magyar tájékoztatással, többek között a Magyar Szóval kapcsolatos elégedetlenség jegyében telt, mely, egyes felszólalók szerint, még az egypártrendszer idejében sem sűrűn tapasztalt favorizálással igyekszik megfelelni a vezető magyar párt igényeinek. A rádió- és tévéműsorok esetében főként minőségi kritikát mondtak ki a civil egyesület tagjai.
A közgyűlés által elfogadott álláspontok alapján szeretnék kieszközölni, hogy Szerbia európai uniós csatlakozásának feltétele legyen a „délvidéki magyarság teljes körű autonómiájának a biztosítása”, továbbá egy, az 1944/1945-ös megtorlásokat elítélő parlamenti nyilatkozat elfogadása. Az Árgus sürgeti a részarányos képviselet minden szinten történő bevezetését a következő választások előtt, a közigazgatásban, igazságügyben, rendőrségben, közvállalatokban dolgozó magyarok számának a lakosság nemzetiségi összetétele szerinti arányos jelenlétét, illetve a belügyi és igazságügyi szervek hatékonyságát és következetességét a nemzeti indíttatású incidensek felgöngyölítésekor.
Az egyesület elmúlt években végzett tevékenységének legkiemelkedőbb eredményeiként Bozóki Antal a más civil szervezetekkel közösen kialakított Magyar Érdekvédelmi Fórum megalapítását, a fontos, magyar nyelvű, hazai és nemzetközi dokumentumokat is tartalmazó honlap felújítását és a Magyarok a Vajdaságban című kiadvány megjelentetését emelte ki.
