A Szerbiában előforduló földrengések valószínűsíthető erősségei térségenként – A: Pannon-medence, B: A Pannon-medencét övező régió, C: Délnyugat-Szerbia, D: Kelet-Szerbia, E: Dél-Szerbia; A legerősebb földrengések helyszínei – 1. Svilajnac, 2. Lazarevac, 3. Rudnik, 4. Svetozarevo, 5. Juhor, 6. Trstenik, 7. Krupanj, 8. Mionica, 9. Kopaonik, 10. Vranje, 11. Vitina, 12. Golubac.
A kraljevói földrengés, vagy nem túlzás azt mondani: rengéssorozat után hirtelen mindenki szakértője lett a szeizmológiának, de a csillagok üzenetének olvasói sem győztek versenyezni egymással, hogy melyikük tud a másiknál nagyobb, borzasztóbb katasztrófát jósolni. Ha csak a fele is beigazolódik annak, amit a múlt héten megírtak az újságok, akkor is Szerbiáról mintázhatják majd a hollywoodi filmrendezők a legmerészebb jövőbeni katasztrófafilmeket, melyeket, mi, sajnos, már nem fogunk tudni megnézni.
Ha el is tekintünk a legbaljósabb feltevésektől, azt már nem egy szakember állította, hogy azért egyetlen kézlegyintéssel sem lehet éppenséggel letudni a figyelmeztetéseket. Arról, hogy szeizmológiai szempontból valójában mennyire számítunk veszélyeztetett övezetnek, Mlađen Jovanović magisztert, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara Geofizikai Tanszékének asszisztensét kérdeztük.
Igazak-e azok az állítások, melyek szerint térségünk Európa legveszélyeztetettebb részének minősíthető a földrengések előfordulása tekintetében? Hol van Szerbia helye a rizikót figyelembe véve?
– A földkéregmozgások előfordulását szemlélve valóban Délkelet-Európa a legaktívabbnak nevezhető része a kontinensnek. Hozzá kell tennem, a földrengés a tektonikus mozgások legészrevehetőbb, de nem egyetlen megnyilvánulási formája. A délkelet-európai térségen belül is lehet azonban felosztást végezni a veszélyeztetettség alapján. A – mondjuk úgy – legdinamikusabb övezetek közé tartozik Törökország északi és nyugati része, Görögország, Albánia, Macedónia, a montenegrói tengerpart, Horvátország, Bosznia és Hercegovina déli és délnyugati részei. Hasonlóan veszélyeztetett az Appennini-félsziget is. Szerbia déli, Montenegróhoz, Macedóniához és Albániához legközelebbi területei tehát ennek a kockázatos övezetnek a határán helyezkednek el.
Megint csak a médiában elhangzottakhoz visszakanyarodva, igaz-e, hogy ez a kockázat, a földmozgások előfordulási esélye évről évre növekszik?
– Nem mérhetők a földrengések olyan régóta, hogy a kockázat növekedéséről vagy csökkenéséről lehessen beszélni. Efféle kérdésekre inkább csak találgatással lehet válaszolni, s semmiképp sem precíz felelettel. Igaz, hogy a tektonikus aktivitás intenzitása változó, de hosszúságukat jóval nagyobb egységekben lehet meghatározni, mint az emberi történelem. A média fokozottabb figyelme a természeti csapások iránt félrevezető lehet, a felé a gondolkodás felé tereli a mindennapok emberét, hogy most valami szokatlan dolog történik, olyasmi, amire eddig még nem volt példa. A mediterrán térség tektonikus aktivitása kifejezettebb, mert ebben a térségben van a litoszféra két nagy tektonikus lemeze, az eurázsiai és afrikai lemez közötti határ. Hogy egy másik példát is említsünk, a Fruška Gora is állandó jelleggel emelkedik, mégpedig évente egy millimétert. A Pannon-medence, ugyanakkor, pontosan ennyit süllyed minden évben. A Dinári-hegyrendszer évi négy milliméterrel lesz magasabb. Megszorozva ezeket a számadatokat százezer, vagy egymillió évvel, láthatjuk, mekkora ereje van a tektonikus mozgásnak. Százezer év múlva azonban mégsem lesz száz méterrel magasabb a Fruška Gora, vagy a tenger szintje alatt a Pannon-medence, mert mindkét esetben megakadályozza azt az erózió – eróziós anyaggal töltődik fel a medence, s ugyanez a folyamat tartja kordában a hegyek magasságának a növekedését is.
Az1963 július 26-án történt szkopjei földrengésnek 1000 halálos áldozata volt. 3000-en megsérültek és mintegy 200 ezren hajlék nélkül maradtak
Milyen erős a Szerbiában, Vajdaságban előfordulható legnagyobb földrengés?
– Vajdaság, illetve a Pannon-medence egésze a gyenge vagy mérsékelt rengések területe. Ezzel összhangban, az itteni esetleges rengések nem lennének nagyobbak a Richter-skála szerinti 4,5 foknál. Ez alól kizárólag a Fruška Gora legelhatároltabb részei meg Kelet- és Délkelet-Bánát tesznek kivételt, ahol megtörténhet 4,5-5 fokos rengés is. A műszeres megfigyelések bevezetése, vagyis 1970 óta kétszer rezgett a föld délkelet-bánáti epicentrumú földrengés következtében, s mindkét esetben 4,8 fok alatt volt a rezgés erőssége. A feltevések szerint Vajdaságban a két legerősebb földrengés 1739-ben és 1741-ben volt a Fruška Gorán, 4,5, illetve 5-ös erősségű rengésre lehet következtetni, ezeket a számadatokat azonban visszafogott módon kell kezelnünk. Szerbiában a Pannon-medencét övező térség (Podrinje, Šumadija, a Nagy-Morava völgye, Stig és Braničevo), valamint Délnyugat-Szerbia számítanak szeizmológiailag a legaktívabbaknak, 5,5–6 fokos erősségű földrengések is megjelenhetnek. Svilajnac, Lazarevac és Rudnik környékén már előfordultak 5,4-es erősségű rengések, Jagodina, Juhor, Trstenik és a Kopaonik környékén pedig feltehetően 5,7-es erősségűek is. Az elmúlt száz évben azonban az ország területén sehol sem mértek 5,5-ös erősségűnél nagyobb földrengést. Ismétlem, ezek az erősségek a mérsékelt erejű rengések közé tartoznak, ám az építkezések típusától függően okozhatnak tetemes károkat is.
Mely törvényszerűségek érvényesülnek egy-egy ilyen csapás alkalmával?
– A legerősebb, hirtelen beálló rengést rendszerint kisebb, lazító rengések követik a litoszféra mozgásba lendült részei közötti újbóli egyensúly megteremtése végett. Sokszor ezek az utórezgések is komoly nyomot hagynak, a korábban megsérült épületekre például könnyen végső csapást mérhetnek, még ha gyengébbek is, mint a korábbiak.
Lehet-e tudni, meg lehet-e jósolni, hogy mikor kerülhet sor egy-egy földrengésre?
– A rengések megjóslásának módszerei még fejlődés alatt állnak, és – legalábbis az eddigiekben – nem mutattak fel komolyabb eredményeket.
