Amióta az eszemet tudom, az állam mindig azért sopánkodik, hogy nem folyik be elég pénz az állami büdzsébe. Vagy ha igen, akkor meg a kiadási oldalon jelentkeznek a túlköltekezés fenyegető jelei. Az ésszerű családi költségvetést kezelők ilyenkor leülnek, meghányják-vetik a dolgot, és ott igyekeznek faragni a költségekből, ahol a legkevésbé érinti a család zsebét.
Paraszti logikával végiggondolva, az állam vezetőinek is ezt kellene tenniük, de különösen most, az ingatag koalíciózás időszakában senki sem mer hozzányúlni a partner érdekköréhez tartozó minisztériumok kasszájához. Legegyszerűbb megoldás, hogy emelik a forgalmi és a jövedéki adót. Pedig vannak más források is, csak némi erőfeszítést és az újsütetű, ki tudja mi módon meggazdagodott mágnások önös érdekeit kellene figyelmen kívül hagyni.
Itt van például az állami földek bérbeadásának kérdése. Maga a bérbeadás nem jelent problémát, hiszen az árverésre került szántóknak a legnagyobb része ideiglenes gazdát talált. Például az egykoron országos hírű adai Halász József birtok, vagy a zentai kombinát több ezer hektáros művelhető területe egy percig sem állt parlagon. Az előbbit egy Száván túli, az utóbbit pedig egy, birtokokat egymás után felvásárló „üzletember” vette birtokba és termesztette a haszonnövényeket. Mindkettőnél azonban évente ismétlődően jelentkeztek a szórakozottság jelei, s mindig október végén, amikor is esedékessé vált a bérleti díj fizetése. Úgy hírlik, hogy a šabaci vállalkozó öt évig halogatta az árenda átutalását, míg végül a mezőgazdasági minisztérium egyoldalúan felbontotta a vele kötött szerződést.
Ha nem is hajszálnyira ugyanilyen, de eléggé hasonló helyzet alakult ki a zentai kombinát körül is. A befektető nagyjából 540 hektárt megvett, 2400-at pedig folyamatosan használt. Úgy tűnik azonban, hogy a 2006/2007-es gazdasági évet próbaidőnek, vagy gyakornoki státusnak vehette, mert egyszerűen nem fizetett. Tavaly már nem merte kockáztatni az öntözőrendszeres műveléssel járó busás haszon elmaradását és 18 millió dinárt idejében törlesztett. A 2008/2009-es gazdasági évre vonatkozó bérleti díj még nem időszerű, mert a szerződés értelmében október végéig köteles átutalni a teljes összeget.
Az ügyben érzékenyen érintettek a helyi önkormányzatok is, hiszen a bérleti díj 40 százaléka őket illeti. Zenta esetében ez tetemes összeg, hiszen az öntözőrendszer mellett még 2100 hektár földet adott ki a minisztérium árendába, s évente hozzávetőleg 700 ezer eurót kellene kapnia. Nem nehéz kiszámolni, hogy a zentai községben, pláne a mai ínséges időszakban, mekkora segítség lenne a 280000 euró, azaz több mint 25 millió dinár. A község vezetői dühükben rázzák is rendesen az öklüket, de a kezük meg van kötve. A bérleti díj behajtása a minisztérium dolga – lenne. Belgrád azonban még a két évvel ezelőtti esedékességet is peren kívüli eljárásban akarja lerendezni, ahelyett, hogy egyszerűen az igazságszolgáltatást venné igénybe.
Mindebből a (naiv) polgár akár arra is következtethet, hogy tele van az államkassza és nem sürgős behajtani a mágnásoktól az adósságot.
