Pénteken a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja (PUPS) alapszervezetének és Zenta község önkormányzatának vendége volt dr. Jovan Krkobabić , a párt elnöke, aki egyben a köztársasági kormány alelnöke is. Ő és munkatársai, Momo Čolaković frakcióvezető és Borisav Kovačević , a párt végrehajtó-bizottságának elnöke a köztársasági képviselőház és a képviselői csoport munkájáról, a hatalomra jutásról, illetve a párt feladatairól tartott ismertetőt.
Előadásában Jovan Krkobabić hangsúlyozta, hogy téves és megalázó az a hozzáállás, hogy az 1,6 millió nyugdíjas teherként nehezedik a szerb társadalomra.
– A munkahelyi teljesítésünk idején mi értékeket teremtettünk. Gyárakat építettünk, munkahelyeket nyitottunk, s ezzel párhuzamosan tisztességesen fizettük a nyugdíjbiztosítási járulékot, tehát amíg élünk, joggal követelhetjük, hogy a társadalom és a minket bíráló fiatalok tisztelettel viseltessenek irántunk. Senkinek sincs joga bennünket eltartottaknak nevezni – hangsúlyozta a PUPS elnöke.
A fórumot követő sajtóértekezleten már nem esett szó a párt munkájáról. Az újságírók kizárólag arra voltak kíváncsiak, hogyan haladnak a nyugdíjreform előkészületei, mit remélhetnek azok a dolgozók, akik az elkövetkező év(ek)ben töltik ki munkakorukat.
A kormányalelnök röviden vázolta az eddigi tevékenységet, amely arra hivatott, hogy a már működő három munkacsoport minél alaposabban előkészítse a döntéshozatalt. Elmondása szerint az eddig működött négy nyugdíjbiztosítási alap összevonása magában véve is hatalmas munkát igényel, mivel össze kell hangolni a a nyugalmazott személyek által alkotott csoportok érdekeit.
– Ezúttal mi nem akarunk egy teljesen új rendszert létrehozni, hiszen a fejlett európai országokban már léteznek különféle megoldások, amelyek tapasztalatait a munkánkhoz fel fogjuk használni. Természetesen nem követhetjük vakon a német, osztrák, vagy svéd modellt, hanem az azokban rejlő tanulságokat a mi körülményeinkhez és lehetőségeinkhez igazítjuk – magyarázta Krkobabić.
Lapunk kérdésére, hogy mikor várható legkorábban a módosított nyugdíjtörvény hatályba lépése, a kormány alelnöke meggyőződését fejezte ki, hogy jövő év közepe előtt semmiképpen sem, hiszen sokkal több megoldásra váró kérdésre kell megfelelő választ találni, mint amennyiről a munka kezdetén tudtak. Arra azonban nem óhajtott konkrét választ adni, hogy vajon a majdani törvény figyelmen kívül hagyja-e a munkakort és csak az életkort veszik figyelembe: pontosabban, hogy a 65 éves életkor lesz-e a mérvadó a nyugdíjba vonuláshoz.
