Aligha akad valaki az országban, aki nem tudna engedély nélküli építkezésről. Száván innen és túl az utóbbi évtizedekben gomba módra nőttek ki a földből a családi házak, holott tulajdonosaik talán azt sem tudták, hol kérhetik a beruházásukra vonatkozó jóváhagyást.
A kormány most rendet akar tenni ezen a téren is. Dulić miniszter a napokban a tévé nyilvánossága előtt elmondta, hogy egyes becslések szerint Szerbiában jelenleg egymillió, engedély nélkül épített családi otthon van. Azt szeretnék elérni, hogy az emberek legalizálják tulajdonukat, s ennek érdekében igen komoly kedvezményeket helyezett kilátásba.
A jelenleg érvényes tarifák szerint ugyanis egy 120 négyzetméternél kisebb családi otthon engedélyeztetése 150–200 ezer dinárba kerül. A miniszter szerint azonban akár 60 százalékos kedvezményre is számíthat a törvénytisztelő polgár, ha beszerzi a szükséges okmányokat. Dulić szerint ezzel mindenki jól jár. A tulajdonosnak nem kell attól rettegnie, hogy az illegálisan épített házát lebont(at)ják, az ország kincstárába pedig hozzávetőleg 40–60 millió euró értékű dinár fog befolyni.
Ez az okfejtés mindaddig logikusnak tűnik, amíg az ember nem kezd számolni, s ezenfelül nem emlékszik bizonyos más adatokra is.
Amikor ugyanis a Szerbiai Villanygazdaság bejelentette, hogy az áramelosztó központokból távirányítható és -leolvasható árammérőkre cseréli ki az eddig ismert villanyórákat, 3,5 millió darab beszerzését emlegette. Vagyis ennyi áramfogyasztó van az országban. Ha ebből a számból kivonjuk a Dulić által említett egymillió engedély nélkül épített házat, s azt is tudjuk, hogy Szerbiában legalább szintén egymillió lakás van (amelyeket aligha hihető, hogy engedély nélkül építettek), akkor kiderül, hogy mindössze másfél millió családi ház rendelkezik használatbavételi engedéllyel.
Nehéz elhinni, hogy ez így van.
A miniszter nyilatkozatának másik logikátlansága az állam által ily módon várható összeg. Egy bejegyzés, a 60 százalékos engedménnyel 60–80 ezer dinár. A könnyebb számítás kedvéért mondjuk, hogy 600–800 euró. És egymillió engedély nélküli ház van. Még ha szem előtt tartjuk, hogy a kivitelezési főterv ára és még néhány járulékos kiadás nem a költségvetést, hanem a tervezőt, vagy a község, esetleg a kommunális közvállalat pénztárát fogja tölteni, akkor sem csökkenhet a legalizálás 600–800 millió eurója 40–60 millióra.
Vagy a kormány eleve azzal számol, hogy az engedély nélkül építkezők igen jelentős hányada továbbra is fittyet hány a hatályos törvényekre? Lehet, de számolni akkor is tudni kell(ene).
