Mindenre elszánt munkásokat láthattunk csütörtökön a Tartományi Képviselőház bejárata előtt, ahol a Dnevnik Holding munkásai tiltakoztak, mert már évek óta embertelen körülmények között élnek.
Az újvidéki Dnevnik nyomdarészlegének és a Dnevnik Holding vállalat munkásainak egy része csütörtöktől éhségsztrájkba kezdtek, amíg nem teljesülnek követeléseik. A munkások követelik többek között a több hónapja késő bérek és járulékok kifizetését, valamint 2005-től a munkaéveik rendezését a mai napig, továbbá az egészségügyi biztosítás befizetését.
Steva Tomin, a Dnevnik Holding szakszervezetének elnöke elmondta, hogy a Dnevnik munkásai már júliustól sztrájkolnak, és annak ellenére, hogy többszöri ígéretet kaptak a tartományi adminisztrációtól, ügyükben megoldás eddig nem született.
– A keddi tanácskozáson elmondták, hogy a Tartományi Végrehajtó Tanács döntéseit a Dnevnik Holdinggal kapcsolatban csütörtökön ismertetik a Dnevnik igazgatói bizottságának ülésén, vagy legalább egy üzenetet küldenek azzal kapcsolatban, hogy biztosítják a minimális feltételeket ahhoz, hogy a Dnevnik munkásai folytathassák munkájukat az év végéig. Mi a Dnevnik Holding szakszervezete nevében egy átiratot küldtünk az alapítóhoz, hogy október végéig elvárjuk, hogy megoldják ezt az áldatlan helyzetet. A mai napig még szóbeli ígéretet sem kaptunk arra vonatkozóan, hogy történt-e előrelépés az üggyel kapcsolatban. Abban az esetben, ha a csütörtöki igazgatóbizottsági ülésen nem születik valamiféle megoldás, radikalizáljuk a sztrájkot. Ez azt jelenti, hogy többé nem csupán sétálgatással tiltakozunk, hanem a sugárutak, útkereszteződések, a Tartományi Képviselőház, valamint a hidak lezárása következik. Csütörtöktől viszont már megkezdődik sajnos az éhségsztrájk, én nem támogattam ezt a lépést, de tudni kell, hogy nagyon sok a csalódott és elszánt ember, akiknek az a véleményük, hogy csak így tudják érvényesíteni jogaikat. Emellett elmondhatom, hogy az éhségsztrájkban résztvevők száma mától minden nap növekedni fog. Úgy élünk, mintha rabok lennénk – mondta Tomin.