Az önkormányzatokról szóló törvény, amelyet 2002-ben, valamint 2007-ben hoztak meg, jelentős újdonságokat hozott az önkormányzatok munkájába, mert sokkal nagyobb hatásköröket ruházott át a központiról a helyi szintre. A fontosabb változtatások közé tartozik az is, amely szerint bevezetik a Nemzetek Közötti Viszonyokkal Foglalkozó Tanácsot, mint tanácsadói testületet, annak érdekében, hogy előrelendítsék és védjék a nemzetek közötti viszonyokat a többnemzetiségű önkormányzatok területén.
A szerbiai EBESZ-küldöttség kezdetektől fogva aktívan támogatta a megalapítását és a működését. Az EBESZ-küldöttség a Nemzetek Közötti Viszonyokkal Foglalkozó Tanács struktúrájára és munkájára összpontosított, ugyanakkor nagy figyelmet szentelt arra is, hogy a nyilvánosságot a kellőképpen tájékoztassák a tanács létéről és munkájáról. Az önkormányzatok fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen az, hogy ezeket a tanácsokat támogassák a munkájukban. A demokratikus intézményrendszer a fejlett és toleráns kultúrák részét képezi, és éppen ahhoz járul hozzá, hogy ezek a társadalmak sikeres, stabil politikai életet alakíthassanak ki.
Demográfiailag Szerbia relatív heterogén ország. A szerbek az összlakosságnak csaknem a 83 százalékát teszik ki, és Szerbia minden hetedik, Vajdaságnak pedig minden harmadik lakosa az ország etnikai kisebbségéhez tartozik. A legnépesebb kisebbség az országban a magyar, amely az összlakosság több mint 3 százalékát jelenti.
A Nemzetek Közötti Viszonyokkal Foglalkozó Tanács aránylag új, és az egyetlen olyan intézmény, amely arra hivatott, hogy felügyelje a nemzetek közötti viszonyokat, valamint hogy megvédje a kisebbségi jogokat helyi szinten. A 2002-es önkormányzatokról szóló törvény alapján Szerbiában a 169 önkormányzatból 68 többnemzetiségűnek számít (Vajdaságban 41, Szerbia központi részén pedig 27), ennek ellenére 2004-ig sehol sem alapítottak Nemzetek Közötti Viszonyokkal Foglalkozó Tanácsot. A mai napig összesen 43 tanács alakult meg, közülük 33 vajdasági.
Sajnos a helyi önkormányzatok autonómiájának a növelésére szükséges hiteles és tiszta törvényi irányelvek hiányában olyan helyzet állt elő, amelyben ezek a tanácsok nem tudnak hatékonyan működni, és betölteni a törvénnyel előírt szerepüket. Olyan a pillanatnyi helyzet, hogy a helyi önkormányzatok sokszor az emberi kapacitások hiányában döntőbíróságilag hozzák meg határozataikat a tanácsok hatásköreiről, működésükről, ami sokszor azt eredményezi, hogy káosz alakul ki ezen a téren, és lehetetlenné válik működésük. Volt egy próbálkozás 2007-ben, amikor az önkormányzatokról szóló törvénybe változásokat iktattak, és amelyeknek javítani kellett volna a helyzeten, de ez sajnos nem hozta meg a várt eredményeket.
Lapunk utánajárt, hogy mi a helyzet a terepen, történetesen Szabadkán, Adán és Újvidéken. Érdekes, és talán lényeges mutatója a helyzetnek az, hogy nem minden önkormányzatban nevezik ugyanazon a néven ezeket a tanácsokat.
Szabadkán Csúszó Endrét, a helyi Nemzetek Közötti Viszonyokkal Foglalkozó Tanács elnökét kérdeztük a részletekről.
– Szabadkán 2005 decemberében alakult meg a Nemzetek Közötti Viszonyokkal Foglalkozó Tanács. Annak idején, amikor megszületett a törvény, nagyon kevés útmutatót kaptunk ahhoz, hogy mi kell, hogy legyen ennek a tanácsnak a feladata, valamint hogy milyen feltételekkel kell dolgoznia. Még azt sem lehetett tudni, hogy kik lehetnek ennek a tanácsnak a tagjai. Szabadkán például csak a képviselők lehettek tagjai. Máshol bejuthattak emberek, akiket az egyház jelölt ki, vagy mások, de nálunk mind a 9 tag a képviselők közül került ki. Tudomásom szerint a tanács munkájában minden nemzeti kisebbség részt vehet, valamint a többségi nemzet képviselői is tagjai lehetnek. A kilenc tagból Szabadkán voltak magyarok, horvátok, bunyevácok, montenegróiak és szerbek is. Volt egy olyan kezdeményezés is, hogy a romák is részt vehessenek a tanácsban, mert ugyan a 2002-es népszámlálás szerint Szabadkának kevesebb mint egy százalékát teszik ki, de azt mindenki tudja, hogy ez nem igaz, mert számuk ennél jóval nagyobb. Mi felkértük a roma kisebbséget, hogy javasoljanak egy tagot ebbe a tanácsba, de ebből nem lett semmi, mert a roma kisebbségen belül is különféle vélemények voltak, hogy ki legyen az a tag. Az a lényeg, hogy ez a kilenc ember hét-nyolc pártnak a tagja, és így nagyon nehézkes lett a munkája, ugyanis az alapszabály értelmében konszenzussal hozhatott csak döntéseket. Rettentően nehéz konszenzussal megállapodni valamiben, amikor az államalkotó nemzet részéről az egyik demokrata, a másik pedig radikális, de azt sem kell elfelejteni, hogy több magyar pártnak is volt itt képviselője. Ilyen légkörben lehetetlen volt konszenzusra jutni bármilyen témában.
Ebből nem nehéz kikövetkeztetni azt, micsoda munka folyt ebben a tanácsban. Adán még nem jött létre ez a tanács, de a nevét már tudni: Nemzetek Közötti Kapcsolatügyi Tanács. Zombori Róbert, az adai képviselő-testület elnöke elmondta lapunknak, hogy azért nem alakult meg Adán ez a tanács, mert a tagok kijelölésének a módja meglehetősen összetett folyamat.
– A nemzeti tanácsokkal kellett kapcsolatot teremteni, hogy leadják az ő jelöltjeiket. Sajnos még sem a Magyar Nemzeti Tanácstól, sem a Roma Nemzeti Tanácstól nem kaptuk meg az ajánlásaikat ebbe a testületbe. Hat tagú lesz ez a tanács, és az adai képviselő-testület a beérkező 12 jelöltből fogja kiválasztani őket. Beszélgettünk a múlt héten a nemzeti tanácsokkal és a magyar pártokkal is arról, hogy hol akadt el ez a folyamat. Mi várjuk az ajánlásaikat, hogy aztán folytathassuk a munkát. Hat tagot ajánlanak a magyar pártok, négy tagot a szerb képviselők, kettőt pedig a romák. A végén ebből három magyar, két szerb és egy roma tagja lesz ennek a tanácsnak.
Nemzetek közötti kapcsolatügyekben Adán ennyit tudtunk meg.
Azt, hogy mi a helyzet Újvidéken, Galambos László, a nemrég megválasztott újvidéki Nemzetek Közötti Viszonyokkal Foglalkozó Tanács alelnöke mondta el a Magyar Szónak:
– Újvidéken az önkormányzat meghozta a döntést a tanács megalakulásáról, az elnöke Ana Vozar, én pedig az alelnöke vagyok. Ennek a tanácsnak azonban még nem volt ülése, legalábbis ebben az összetételben nem, amióta a nemzeti tanácsok kijelölték a képviselőiket. Azt, hogy mikorra várható a tanács első ülése, nem tudnám megmondani, habár már kaptam egy végzést két-három héttel ezelőtt, de sajnos ez nem jelent semmit. Voltam én már egy ilyen bizottságnak a helyettes elnöke a radikális hatalom idején, és ott az történt, hogy egyszer összeültek, megválasztották az elnököt, meg engemet alelnöknek, én pedig négy hónap múlva lemondtam, mert nem ült össze soha többé az akkori bizottság – mesélte el Galambos.
Ebből mindenki szűrje le a lényeget, felesleges lenne külön kommentárokat fűzni hozzá.
Mindezekből az látszik, hogy több kezdeményezésre van szükség nem csupán azon a területen, amelyen a jelenlegi törvény alacsonyabb rangú irányelveit változtatná meg, és amely pontosabban rendezné az önkormányzatok hatásköreit, hanem ott is, ahol a többnemzetiségű önkormányzatok humán erőforrásának javítására is igény mutatkozik annak érdekében, hogy a meglévő törvényes rendeleteket hatékonyabban tudják végrehajtani, és így nagyobb szerephez juthasson a Nemzetek Közötti Viszonyokkal Foglalkozó Tanács. A nagyobb önállósággal rendelkező önkormányzatok sokkal nagyobb mértékben érvényesíthetik a kisebbségek jogait helyi szinten, valamint nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a nemzetek közötti harmónia megteremtéséhez. Az önkormányzatok nagyobb hatásköreivel elérhető lehetne az is, hogy ezeket a tanácsokat úgy működtessék, hogy a helyi érdekeket képviseljék, ne pedig ahogyan jelenleg, a nagy központ parancsaira várva.
