Szerbiában négy klinikai központ létezik. A Szerbiai Klinikai Központ Belgrádban van, ezen kívül még Nišben, Kragujevacon és Újvidéken léteznek ilyen intézmények. Szerbiában 294 egészségügyi szervezetet tartanak nyilván, ezekből 290 kapja a költségvetés 85 százalékát, a maradék 15 százalékkal pedig négy további intézmény gazdálkodik. Dr. Dujmovics Ferenc tanszékvezetővel és egyetemi tanárral, a Vajdasági Klinikai Központ vezérigazgató-helyettesével a vajdaságiak sokra hivatott intézményéről beszélgettünk el.
– A Vajdasági Klinikai Központ (VKK) 101 éves hagyományra tekint vissza, tavaly ünnepeltük a 100 éves évfordulóját. Ez a kórház jó néhány nevet viselt, az első neve a Tartományi Nagykórház volt. Néhány évvel ezelőtt kapta meg a mai nevét, a VKK megnevezést. Nagyon nehéz volt kiharcolni, hogy az Újvidéki Klinikai Központ nevet Vajdasági Klinikai Központra változtassuk, mert a belgrádiak kitartóan ellenezték. A VKK-t valójában Egyetemi Kórháznak is lehetne nevezni vagy Egyetemi Klinikáknak, mert összességében 17 klinika működik a klinikai központ keretin belül. Külön szakosítások is léteznek, például a belgyógyászatnak 3-4 és a sebészetnek is jó néhány ágazata van
A VKK valójában egy szervezési forma az egészségügyben, nemcsak nálunk, hanem máshol is a világon, és a harmadszintű egészségügyi ellátást hivatott biztosítani. Az egészségügyi törvény értelmében van alapfokú, középfokú vagy kórházi ellátás és a harmadfokú, amibe a klinikai ellátás tartozik.
Mit jelent az, hogy harmadfokú ellátás, mit foglal ez magába?
– Ez azt jelenti, hogy itt az egyetemi oktatás is legalább olyan fontos, mint a betegek gyógyítása, valamint a tudományos kutatómunka. Erre például nem hivatottak a közkórházak, és még kevésbe az alapegészségügy.
Mikor kezdődött el a kórház bővítése, és mik voltak a tervek?
– A bővítés több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött, amikor is már nemcsak tervezgettek, hanem bele is kezdtek a három új szárny építésébe. Most ezeket A, B, C szárnynak nevezik. Emlékszem, akkoriban egész nyáron dolgoztak az erőgépek, verték a föld mélyébe azokat az acéltartó szerkezeteket, amelyeken ez a három épületszárny nyugszik. Akkor még Vajdaság Autonóm Tartomány fennhatósága alatt úgy tervezték, hogy néhány éven belül az építkezés és annak berendezése is befejeződik. A háborús évek ezt teljesen elmosták. Pillanatnyilag, a VKK-án kívül, Kamenicán működik három intézet, ezek a kardiovaszkuláris, a pulmológiai és az onkológiai intézet. Ezek a nyolcvanas években váltak ki a klinikai központból. Ekkor egy funkcionális egységet megbontottak, és voltak olyan időszakok, amikor a kamenicai intézetek közül egyesek ugyanazt csinálták, amit mi itt a központban. Ezt nem lehet sehogyan sem megindokolni. Ezenkívül még a VKK-n kívül működik a közegészségügyi intézet, és a vérátömlesztő intézet is, amelyek valamikor szintén a VKK-hoz tartoztak.
Jobban működnének ezek az intézmények a VKK-án belül?
– Nehéz ezt megmondani, de az egészségügyben vannak olyan dolgok, amelyek csak akkor működnek, nem jól, hanem olcsóbban, ha központosítva vannak.
Kit fog kiszolgálni a Vajdasági Klinikai Központ?
– A VKK harmadfokú ellátást kell, hogy biztosítson Vajdaság minden polgárának. Ez nem azt jelenti, hogy minden kórházi kezelést igénylő itt kell, hogy ellátást kapjon, hiszen általános kórházból van sok Vajdaság területén. Tehát a másodfokú ellátást a betegek máshol is megkaphatják. A dél-bácskai régiónak nincs közkórháza, tehát másodfokú ellátást nyújtó intézménye, ezért a VKK arra is kötelezve van, hogy másodfokú ellátást nyújtson az itt élő betegeknek.
Mikor szükséges valakinek a VKK szolgáltatásait igénybe venni?
– Akkor, amikor az orvos beutalja. Ma minden kórház úgy működik, hogy megfelelő szakorvos kell, hogy beutalja kórházi kezelésre a beteget. A dél-bácskai orvosok arra is jogosultak, hogy a VKK szolgáltatásait is igénybe vegyék. Észak-Bácskából, vagy Dél-Bánátból pedig azok a betegek jönnek ide, akiket az ott illetékes kórházakban nem tudnak kezelni.
Milyen új szolgáltatások lesznek a VKK-ban, amik eddig még nincsenek funkcióban?
– Eddig valójában minden olyan szolgáltatást megadtunk a betegeknek, amelyeket a mai orvostudomány fejlettségi szintje megenged. Tehát itt nem arról van szó, hogy az új szárnyaknak a befejezésével valami nagy újdonság lesz a szolgáltatásokban. Itt inkább szervezési újdonságok lesznek.
Mi lesz a kapacitással, növekedni fog?
– A kapacitása nem fog növekedni, mert a modern kórházi kezelésben egyáltalán nem az a cél, hogy minél több ágy legyen, hanem a kórházi ellátás minősége az, ami a beteget kielégíti. A gyógyításnak a minősége a fontos. Azelőtt a kórházak azért harcoltak, hogy minél több ágy legyen, mert így több pénzt kaptak. Nem lesz kórházi ágyszámnövelés, hanem a meglevő tartalmakat, főleg a sebészeti klinikákat fogjuk áthelyezni, a B és a C szárnyba. Például, most 7-8 épületben van műtő. Ezek mind egy helyen lesznek a jövőben, és így a műtők üzemeltetése is sokkal kevesebbe fog kerülni. Reményeink szerint minél előbb megnyílik a sürgősségi központ, amely a sürgősségi ellátás alapja lesz egész Vajdaságban, és sokat lendít majd a szolgáltatások minőségén.
Mikorra várható a befejezése és felszerelése?
– A sürgősségi központban az építkezési munkálatok vége felé közelednek, hátramaradt az intézmény felszerelése, de nehéz megmondani, hogy mikor lesz teljesen kész. Annyit mondhatok, hogy a sürgősségi központ nemsokára meglesz, a VKK B és a C szárnyának befejezését pedig 2012-re tervezik.
Mi a nehezebb, felépíteni vagy felszerelni egy ilyen intézményt?
– Nehéz megmondani, mind a kettő nagyon összetett munka. Nem köztudott az például, hogy a kórház építése és üzembe helyezése szörnyen bonyolult dolog. Nemcsak építési problémákat kell megoldani, hanem a vezetékek és a bonyolult műszerek felszerelését is. Tavaly, amikor az új szülészetet fejeztük, volt olyan időszak is, amikor megközelítőleg száz kivitelező dolgozott egy időben azon az objektumon. Az új kórház építése éveket vesz igénybe még a leggazdagabb országokban is. (Fotó: Ótos András)
