Az első hivatalos testvérvárosi viszony 1920-ban alakult ki a brit Keighley és a francia Poix-du Nord lakosai között. 1957. április 28-án a franciaországi Aix-les-Bains-ban megalakult a Testvérvárosok Világszövetsége, és minden év április utolsó vasárnapján ünnepelik a testvérvárosok világnapját. A Testvérvárosok Világszövetségének a különböző településeken élő népek közötti megértés megteremtése és a baráti kapcsolatok ápolása volt a célja.
Az Európai Bizottság 1989-ben kezdte meg testvérvárosi (town twinning) programját, azzal a szándékkal, hogy támogassa a már létező kapcsolatok elmélyítését és az új kapcsolatok kialakítását. A testvérvárosi program lehetővé teszi, hogy a városok polgárai és képviselői bekapcsolódhassanak az európai integrációba. Az integráció elmélyüléséhez nagyban hozzájárulhat a testvérvárosi kapcsolatok rendszere.
Vajdaságban mi ezeket a kapcsolatokat testvérvárosi kapcsolatoknak nevezzük, szerbül „pobratim”-nak, Európa más részein ikervárosoknak („twin towns”) vagy barátságvárosoknak („friendship towns”), német nyelvterületen partnervárosoknak („Partnerstädte”), Észak-Amerikában és Ausztrálázsiában nővérvárosoknak („sister cities”), a szovjet blokkban fivérvárosoknak („города-побратимы”) hívják.
A testvérvárosi mozgalom Európában igen sikeresnek bizonyult, ma már több mint 13 ezer testvérvárosi kapcsolat működik. Szerbiában törvény adta lehetősége van minden helyi önkormányzatnak, hogy együttműködést alakítson ki más hazai illetve külföldi önkormányzatokkal. Különböző okaik lehetnek a testvérvárosi kapcsolatoknak. Többek között a tapasztalat- és információcsere, különféle szervezetek közötti kapcsolatok elősegítése és a közös pályázatban való részvétel is célja ezeknek az egyezségeknek.
Mi a helyzet Vajdaságban, mennyire használjuk fel ezt a kapcsolatrendszert, és mekkora hasznuk van ezekből a vajdasági polgároknak?
Három vajdasági városban érdeklődtünk a testvérvárosi kapcsolataik létéről és tartalmáról.
Zentán, Širková Anikó alpolgármester elmondta, hogy Zenta első testvérvárosa a magyarországi Hódmezővásárhely volt, amellyel még régen, 1968-ban kötötték meg a hivatalos együttműködési szerződést.
– A szlovéniai Kranj városával is régóta partneri viszonyban vagyunk, ezenkívül még az ukrajnai Munkáccsal, a magyarországi Gödöllővel, Budapest I. kerületével, azaz Budavárral, a szlovákiai Dunaszerdahellyel, a szerbiai Niš város Medijana községével, valamint a magyarországi Törökszentmiklóssal van testvérvárosi kapcsolatunk.
– Hódmezővásárhellyel még 1977-ben volt az első közös fellépésünk, amikor egy közös ifjúsági munkabrigádunk volt, akik mindkét városban közösen dolgoztak. A művelődés és a sport területén is állandó az együttműködés, idén nyáron például az öregfiúk kézilabda-mérkőzése volt az utolsó ilyen közös sportrendezvény. A magyarországi kettős állampolgárságról szóló népszavazást követően Hódmezővásárhely egy nagyon megható lépést tett, ugyanis aki kérelmezte Zentáról, azt díszpolgárrá avatták Hódmezővásárhelyen. Gödöllő sokat segített a kilencvenes években, amikor nagyon nehezen éltünk, sok humanitárius segélyt juttatott el ide, ezután viszont a budapesti, majd a gödöllői kertészeti kar kihelyezett tagozatának Zentán történt megnyitása is jórészt az ő segítségükkel jött létre. Medijana községgel szintén gyümölcsöző a kapcsolatunk, Stevan Sremac neve kapcsolt össze bennünket. Tudniillik, amikor Sremac születésének 150. évfordulójára megalapítottuk a Stevan Sremac alapot, szülőházát berendeztük, a niši múzeum rengeteget segített, mivel nagyon sok tárgyuk, írásuk volt tőle, és sokat átengedtek ide, a szülőházba. Évente, amikor ünnepeljük Sremac születését, a nišiek aktívan részt vesznek ezen a rendezvényen, két héttel ezelőtt a niši színház vendégszerepelt ebből az alkalomból Zentán. Ezenkívül diákcsereprogramunk is van Nišsel, ezt a diákparlamentek kérték, főleg a szerb nyelv tanulása végett, sajnos, az influenzajárvány miatt ez halasztódik. Törökszentmiklóssal a kapcsolatfelvétel a zeneiskolákon keresztül történt, így kezdődött az együttműködés. A többi testvérvárossal nincsenek igazából élő kapcsolataink, főleg a városnapok megünnepelésében merülnek ki.
Újvidéken,a polgármesteri hivatalban nem akart senki sem megszólalni az ügyben, csupán egy közleményt adtak, amelyben azzal dicsekedtek el, hogy a nyáron egy magyarországi város lett a legújabb testvérvárosa a tartományi adminisztratív központnak, ez a város Pécs. Péccsel még 2001-ben kezdődött meg az együttműködés, és főleg az egyetemek között bonyolódott le, de legújabban Pécs partnerségére számítanak Újvidéken az európai uniós előcsatlakozási alapoknál való projektumok együttes megpályázásánál is.
A művelődés és a sport területén Dortmunddal a legsikeresebb az együttműködése Újvidéknek, főleg az egyetemi tanár- és diákcseréken keresztül, valamint sportesemények megrendezésében. Ennek az együttműködésnek az eredményeként idén márciusban sok sportoló utazott el Dortmundba, ahol egy nemzetközi tornán vettek részt. Az angliai Norwichcsal is jó testvérvárosi kapcsolata van Újvidéknek, például minden évben humanitárius segélyeket küldenek az itteni rászorulók számára.
Szabadkándr. Ladóczki Gyula, Szabadka nemzetközi és regionális ügyekkel megbízott tanácsosa elmondta, hogy a legjobb testvérvárosi kapcsolata Szabadkának Szegeddel, Kiskunhalassal és Eszékkel van.
– Ez egyrészt azért van így, mert földrajzilag ezek a városok vannak a legközelebb, másrészt viszont ezek a városok mutattak hajlandóságot a testvérvárosi kapcsolatok konkrét tartalommal való megtöltésére. Az utóbbi időben feljavultak ezek a kapcsolatok, mert az Európai Unió kiírta az IPA-pályázatokat, ez pedig azt jelenti, hogy csak határon túli partnerrel lehet megpályázni ezeket a pénzeket. Mivel pedig előfinanszírozásról van szó, általában önkormányzatok által alapított intézmények tudnak ily módon szerepelni a projektumokban. Az ilyen irányú kapcsolataink folyamatosak, szinte heti szinten értekezünk. Ide sorolnám még Mórahalmot is, amellyel nincs testvérvárosi kapcsolatunk, de partnerünk sok mindenben. Eszékkel eddig két uniós pályázatot adtunk be, ezeknek az elbírálása folyamatban van. Mindenesetre olyan projektumokat igyekszünk írni, amelyek kihatnak a polgárok mindennapi életére, és konkrét hasznuk lehet belőlük. Ezidáig például 2008-ban sikeres volt egy kerékpárúttal kapcsolatos pályázatunk, a kivitelezése ennek a kerékpárútnak még folyamatban van. Ez a kerékpárút Kelebiáról indulna, csatlakozna a már meglévő szakaszokhoz, Szabadkán keresztül Palicsra, Ludasra, Kispiacra, Velebitre és Magyarkanizsára is eljutna, majd visszakanyarodna.
Ez az úgynevezett Pannon 8-as tervdokumentációja, és ha elkészül, akkor megpályázzuk a bicikliút maradék részének az aszfaltozását is, ugyanis, amíg nincs tervdokumentáció, addig nem tudunk pályázni a kivitelezésre sem. Ha az út aszfaltozása megtörténik, azt a polgárok is megérzik. Ezenkívül tartjuk még a testvérvárosi kapcsolatot Székelyudvarhellyel is, de a távolság miatt az uniós projektek szempontjából ez nem szerencsés – mondta dr. Ladóczki.
Az, hogy a települések nemzetközi hálózatokhoz csatlakozzanak egyre erősbödő tendencia mifelénk, Vajdaságban is. A testvérvárosi kapcsolat kiépítése kényelmes struktúrát biztosít ahhoz, hogy két vagy több, különböző országokban található település fejlessze egymáshoz fűződő kapcsolatait, és az együttműködés rengeteg formájára nyújt lehetőséget. Annak köszönhetően, hogy hosszú távú kapcsolat, a testvérvárosok lakosainak lehetőségük nyílik arra, hogy valóban megismerjék egymás életét – hiszen nem csupán egy-egy rendezvény erejéig találkoznak egymással.
