Az anyaország Vajdaságot és Kárpátalját egy csomagban kezeli. Ennek a két területnek a magyarsága maradt ugyanis Románia és Bulgária csatlakozás után az Európai Unión kívül. Igaz, itt van még Horvátország és az ott élő magyarok is, de róluk mindeki tudja, hogy rövidesen elnyerik az uniós tagságot. Magyarország schengeni övezethez csatlakozását követően a két terület utazási feltételeinek megkönnyítése céljából az anyaország kezdeményezte a kishatárforgalmi engedélyek újbóli bevezetését, amit 2004-ben szüntettek be. Kárpátalján elfogadták, és élnek is ezzel a lehetőséggel. A délvidéki magyar politikusok erre a lehetőségre azt válaszolták, köszönik, nem kérik .
A szabadkai Magyar Főkonzulátuson évente 12 000-13 000 vízumot adnak ki
Ismertették érveiket a magyar féllel is, meg Vuk Jeremić szerbiai külügyminisztert is arra kérték, ne írja alá a két ország közötti kishatárforgalmi megállapodást. Az érvek pedig: mivel a kishatárforgalmi engedélyek az országhatártól számított ötven kilométeres körzetben érvényesek, illetve igényelhetők, félő, hogy tovább romlik a kérdéses terület nemzetiségi összetétele, ha az utazási kedvezmények miatt majd más területekről betelepülnek erre a vidékre. A másik érv pedig, hogy ez a kedvezmény megosztaná a délvidéki magyarságot, ugyanis a magyarság 60 százaléka élhetne ezzel a lehetőséggel. A szórványban élők ezt nem kérelmezhetnék. A kishatárforgalom bevezetéséről eddig tehát nem született megállapodás Szerbia és Magyarország között.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának áprilisi ülésén a kárpátaljai szervezetek kezdeményezték, hogy az anyaország vizsgálja felül a vízumigénylés feltételeit. Konkrétan azt kérték, hogy tekintsenek el a meghívólevelek beszerzésétől, mert ez körülményes, nem mindenki számára elérhető és drága is. A KMKF jogi albizottsága elfogadta a kezdeményezést, és hamarosan megszületett a kormány döntése. Felkínálta a kárpátaljai és a délvidéki magyar szervezeteknek, hogy a meghívólevelet helyettesítendő ők maguk vállalják a felelősséget az utazókért. Kárpátalján augusztus elsejétől ezt a magyarok igénybe vehetik, nálunk pedig a jelek szerint erre még várni kell.
Kőszeghy Elemért, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnökét kérdeztük, hogyan működik ez a rendszer Kárpátalján.
– Mind az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, mind a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kiadhat úgynevezett garancialevelet, ami helyettesítheti a meghívólevelet. Ahhoz, hogy ezt a polgár megkapja, vagy az egyik, vagy a másik szervezet tagja kell legyen, de ha mégsem az, akkor elfogadjuk a történelmi egyházak javaslatát. Ezzel azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy ha az utcáról bejön valaki hozzánk, és kér egy garancialevelet, nem biztos, hogy kapni fog.
Én úgy tudom, hogy csak azok kaphatnak ilyen garancialevelet, akiknek van Magyar Igazolványuk. Ez ezek szerint az nem elegendő?
– Nem elegendő, hiszen semmilyen szűrés nem történt a Magyar Igazolványok kiváltásakor. A kérelmezőnek csak azt kellett bizonyítania , hogy magyar, de erkölcsi bizonyítványt nem kellett benyújtani. Mondok egy példát : elméletben egy többszörös rablógyilkos is kaphatott Magyar Igazolványt. Mi viszont tudni akarjuk, hogy kiért vállalunk felelősséget.
nA vajdasági politikusok azért nem vállalták fel ezt a kedvezményt, mert attól tartanak, hogy ha valaki külföldön anyagi teherrel járó ügybe keveredik, akkor ezt a pártoknak kell majd állni. Önök ezt hogyan oldották meg?
– Amikor valaki igényli a szóban forgó garanciát, előtte aláíratunk vele egy nyilatkozatot, hogy bármilyen anyagi teherrel járó ügye lesz külföldön, azt maga viseli. A polgárok a két érdekvédelmi szervezet kijelölt területi képviselőitől kérhetnek ajánlólevelet, itt töltik ki a magyar kormány által kiadott formanyomtatványt is. Ezt azonban csak a két elnöknek áll jogában aláírni. Ez a dokumentum jelenti végül is a felelősségvállalást a kérelmezőért.
Mit helyettesít ez a felelősségvállalás?
– A kérelmezőnek nem kell meghívólevél, tehát nem kell igazolni az utazás célját, és nem kell bemutatnia jövedelemről szóló igazolást. Természetesen ez még nem jelent automatikus vízumszerzést. A magyar külképviseletek ezeket a vízumkérelmeket is egyenként bírálják el — mondta Kőszeghy Elemér
A KMKF vajdasági tagjai a köztársasági parlamenti képviselők: Pásztor Bálint, Varga László, és Kovács Elvira valamint Bús Ottó, Tóth Tivadar és László Gyula tartományi parlamenti képviselők.
László Gyulát a VMDP képviselőjét arról kérdeztük, Vajdaságban miért nem szervezték meg az érdekvédelmi szervezetek a meghívólevelet helyettesítő garancialevél kiadását.
– Hozzávetőlegesen egy hónappal ezelőtt a négy vajdasági magyar párt képviselői, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség meg a Magyar Nemzeti Tanács képviselője egyeztető megbeszélést tartott a szabadkai Magyar Főkonzulátus képviselőivel, úgy érezzük ugyanis, hogy a magyar kormány által felajánlott kedvezmény részletei nincsenek kidolgozva. Ha egy szervezet garancialevelet ad, az azt jelenti, hogy anyagi felelősséget vállal. Tegyük fel, hogy egyik ilyen kérelmező illegálisan tartózkodik egyik vagy másik országban, és ha sor kerül a kitoloncolására, annak költségét ezeknek a szervezeteknek kellene viselni. Erre egyik szervezet sem képes. Ha lenne valamilyen alapítvány, amely átvállalná ezt az anyagi terhet, akkor talán kivitelezhető lenne. Azonban el kell mondanom, hogy elégedetlen vagyok a szóban forgó kedvezménnyel, mert éppen én tettem szóvá a KMKF ülésén, tűrhetetlennek tartom, hogy semmilyen pozitív diszkrimináció nincs a magyarok tekintetében a vízumigényléskor, de nem ilyen könnyítésre gondoltam. Azt kértük, tegyék ingyenessé a többéves nemzeti vízum igénylését, legyen elegendő ennek kérelmezésekor a Magyar Igazolvány. Ehelyett mi történt: Nem a magyar állam vállal garanciát, hanem a politikai felelősséget a magyar szervezetekre hárítja. Ez az út járhatatlan és ebben mind a négy délvidéki magyar párt egyetértett– mondta László Gyula, s hozzátette, további egyeztetésre van szükség ahhoz, hogy mi is élvezhessük az anyaország legújabb kedvezményét. László Gyula szerint pártja azonban továbbra is legjobb megoldásnak a kettős állampolgárságot tartja.
Vajdaságban a magyar politikai szervezeteket, a Magyar Nemzeti Tanácsot és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséget tartották alkalmasnak arra, hogy kiadja a kérdéses garanciát. A vízum igénylésekor feltétlenül meg kell jelölni az utazás célját. Ha ez rokonlátogatás, akkor meghívólevél kell, ha hivatalos út, ugyancsak meghívólevél szükséges. Amennyiben turistaútról van szó, igazolni kell a magyarországi tartózkodás idejére a megélhetéshez szükséges összeget. Ez lehet vagy a kérelmező háromhavi fizetéséről szóló bizonylat, vagy egy nagyobb összegről szóló betétszámla-kivonat, nyugdíjfolyósításról szóló bizonylat, a földművesek esetében pedig a birtokról szóló igazolás. De mi van a munkanélküliekkel, a háztartásbeliekkel? Ők nehezen vagy sehogy sem juthatnak vízumhoz.
Sok olyan idős személy él a Délvidéken, akinek gyermeke vagy unokája Magyarországon él. Ahhoz, hogy ezek az idős emberek vízumot kapjanak, meghívólevélre van szükségük. A meghívólevelet kétféle módon lehet megszerezni: vagy közjegyzővel készíttet a meghívó egy hiteles dokumentumot, vagy a bevándorlási hivatal által hitelesített irat számít megfelelő meghívólevélnek. Ahhoz azonban, hogy elkészüljön az elfogadható meghívólevél, a vendéglátónak fel kell mutatnia lakása tulajdonlapját és a bevételéről kell igazolást bemutatni. Ez nem csak utánjárással jár, hanem pénzbe is kerül, 18 000 -30 000 forintba. Sokaknak, akik Magyarországon kis falvakban laknak a rokonai, a legnehezebb elutazni és elintézni a hivatalos ügyeket. Munka mellett ez nem egyszerű. Ezért lenne nagyon fontos, hogy lecserélhető legyen a meghívólevél egy olyan dokumentumra, amelyet itthon, helyben elintézhetünk.
Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét arról kérdeztük, mikor számíthatnak a vajdaságiak erre a lehetőségre?
-- A január elsejétől érvényes schengeni vízumrendszer egyik tapasztalata, hogy akik fizetnek a vízumért, azok – a magyar kormány támogatásának köszönhetően – a kapcsolattartási támogatási keretből visszaigényelhetik a kifizetett összeget. Azonban kiderült , hogy vannak olyan kérelmezők, akik nem tudják teljesíteni a vízumigényléskor a feltételeket. Ez esetben azokról van szó, akiknek nincs állandó keresete, és nem tudják bizonyítani, hogy magyarországi tartózkodásuk idején miből fognak megélni, továbbá vannak olyanok, akik nem tudnak beszerezni meghívólevelet, mert nincs rokonságuk Magyarországon, nem tartanak fenn kapcsolatot civil szervezettel... Mi erre felfigyeltünk, folyamatosan szóvá tettük, és kerestük a megoldást. Amikor nemrégiben Dr. Fekszi Márta külügyi államtitkár bejelentette, hogy megvan a megoldás,meglepetéssel vettük tudomásul, hogy olyan lehetőséget kínált fel a magyar Külügyminisztérium, amit mi nem tudunk felvállalni. Sajnos a kérdéses megoldással kapcsolatban velünk semmilyen előzetes egyeztetés nem folyt. Én úgy láttam, elég komoly fenntartások vannak ezzel kapcsolatban a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal között is. Olyan villongásokra került sor, amelyek valamilyen régi számlák kiegyenlítését célozták meg. Mi ebbe a megoldásba, hogy akár a politikai pártok, akár a CMH irodák kiadjanak egy garancialevelet, és vállalják a felelősséget az utazóért, nem kívántunk belemenni, hiszen akkor a garanciát kiadó szervezet viseli az anyagi, a büntetőjogi és erkölcsi terhet is. Természetesen nem mondtunk le arról, hogy mi is lehetővé tegyük a délvidéki magyaroknak, hogy a meghívólevelet kiváltsák egy itthoni garanciával. Kerestük a megoldást, és én azt gondolom, meg is találtuk. Mi azt javasoltuk, hogy aki ilyen garancialevelet kíván kérni, az előbb itthon egy biztosítóintézettel kössön biztosítást a kérdéses napokra . Ennek birtokában mi hajlandóak vagyunk kiadni a garancialevelet, az anyagi felelősséget, a kockázatot ugyanis a biztosító vállalja. Javaslatunk része az is, hogy azt az összeget , amit a kérelmező a biztosításra költ, a kapcsolattartási támogatásra szánt összegből térítsük vissza az embereknek. Természetesen csak azok lennének jogosultak a garancialevélre, valamint a kiadások visszatérítésére, akik rendelkeznek Magyar Igazolvánnyal.
Ön szerint mikorra várható a megoldás?
–Mi a javaslatainkat beterjesztettük , várjuk a választ.
Szeptember 12-én lesz a KMKF plenáris ülése . Elképzelhető, hogy ezen az ülésen napirendere kerül a javaslatuk?
– Nem hiszem, hogy ezzel a plenáris ülésen kellene foglalkozni. Ez operatív kérdés , és én úgy gondolom, szeptember közepéig rendeződik a helyzet, illetve abban reménykedem , hogy a Külügyminisztérium elfogadja a javaslatunkat.
Természetesen szerettük volna megkérdezni Dr. Fekszi Márta külügyi államtitkárt is. A sajtóosztálytól ígéretet kaptunk, hogy visszahívnak bennünket. Lapzártáig ez nem történt meg.
