Augusztus elseje óta azok a kárpátaljai magyarok, akik turistavízumot igényelnek az anyaországba való látogatás céljából, már egy egyszerű, a kárpátaljai magyar politikai szervezetek által kiállított támogató nyilatkozattal is kérelmezhetik a beutazási dokumentumot, nem kell magyarországi meghívólevelet csatolniuk a dokumentumaik közé. A támogató nyilatkozat a vajdasági magyarok számára nem hozzáférhető, elsősorban azért, mert politikai és kulturális szervezeteink nem vállalják ennek az iratnak a kiadását, mondván: a garanciát kiadó szervezetnek kellene viselni azokat az esetleges anyagi, büntetőjogi terheket is, amelyek abból adódhatnak, hogy a garancia felhasználója esetleg nem jogszerűen jár el magyarországi tartózkodása alatt.
Ugyanakkor a magyar szervezetek nem vetik el azt az indítványt, amelynek célja, hogy a vízumkényszer hatálya alá eső vajdaságiak olcsóbban, egyszerűbben juthassanak hozzá a meghívóleveleket kiváltó dokumentumhoz. Kezdeményeztek egy megoldást, amelynek értelmében, aki ilyen garancialevelet kíván kérni, az előbb itthon egy biztosítóintézettel kössön biztosítást azokra a napokra, amelyeket Magyarországon szándékozik tölteni, s e biztosítás birtokosainak a magyar szervezetek kiadnák az igényelt támogatói nyilatkozatot, ebben az esetben ugyanis az anyagi felelősséget, a kockázatot a biztosító vállalná. Ugyanakkor a kezdeményezés tartalmazza azt a kitételt is, hogy azt az összeget, amit a kérelmező a biztosításra költ, a kapcsolattartási támogatásra szánt összegből térítse vissza a magyar állam a vajdaságiaknak. Ahhoz azonban, hogy ez a javaslat megvalósulhasson, a magyarországi illetékeseknek is jóvá kell azt hagyniuk.
Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta: támogatja az elképzelést.
– Koncepcionálisan jobb elképzelésnek tartom ezt a megoldást, amit a vajdasági magyar szervezetek kínálnak, mint azt, amit a kárpátaljaiak bevezettek. Itt arról van szó, hogy egy létező intézmény keretében kellene beszerezni a kérelmezőnek egy biztosítást, amihez egy létező rendszeren belül anyagi támogatást lehetne kapni. Ezzel a biztosítással gyakorlatilag jóval könnyebben lehetne vízumhoz jutni, mint a jelenlegi helyzetben.
Egy kicsit azonban messzebbről is meg kell vizsgálni a kérdést. Alapvetően azért tér el a kárpátaljai és a vajdasági gyakorlat, mert a két térség magyar polgárai nem azonos helyzetben vannak. Kárpátalja esetében a beutazók döntő többsége sokkal inkább veszi igénybe a meghívólevelet a vízumok igénylésekor mint a vajdaságiak, s ezért gondolták az ottani szervezetek, hogy a meghívólevelet valamilyen más, könnyebben hozzáférhető dokumentummal kellene kiváltani. Az ott kiadott támogatói nyilatkozat arra jó, hogy a vízumkiállítás gyorsabban bonyolódjon le. De fontos kihangsúlyozni:a vajdaságiak nem estek el semmitől, nem arról van szó, hogy a vajdasági magyar szervezetek nem hajlandóak követni egy pozitív gyakorlatot. A vízumhoz jutási eljárás nem tud változni, hiszen nem két ország közötti megállapodásról van szó. Fel lehet viszont gyorsítani a vízumkiadási folyamatot. A vajdasági magyar szervezetek csak technikai megoldásában más javaslatot terjesztettek elő, amikor azt indítványozták, hogy a kapcsolattartási támogatásra szánt összegből lehessen pályázni a biztosítás összegének visszatérítésére. A biztosítás meglétével is felgyorsítható a vízumkiadás.
Ha biztosításról beszélünk, mekkora összeget jelent ez naponta a kérelmezni szándékozónak?
– A magyar fél egy-kétezer forintnyi napi biztosítási összeget vár el. Ha nem lennének szociálpolitikai megállapodások a két ország között, az összeg akár a 30 ezer eurót is elérhetné, ezt nem árt tudni. Ez a biztosítás pro forma nem tudja bizonyítani, hogy a kérelmező meg tud élni Magyarországon a látogatása ideje alatt, viszont ha olyan helyzetbe kerül, hogy valamilyen közszolgáltatásért Magyarországon fizetnie kell (például olyan egészségügyi ellátást kap, amelyért egyébként fizetnie kellene), akkor azt a biztosító rendezi, nem a látogató. Biztosítás birtokában a vízumigénylőnek nem kell az egyébként jogszabályban rögzített megélhetési forrást bizonyítani. A Kárpátalján kiadott támogató nyilatkozat például rögzíti: ha az igénylő olyan helyzetbe kerül, hogy Magyarországon közszolgáltatásért kell fizetnie, akkor a kiadó szervezet garantálja, hogy ehhez az anyagi feltételek megvannak. Abba viszont nem szeretnék belemenni, hogy ezek a szervezetek ezt hogyan garantálják…
Arról van tehát szó, hogy a vajdasági magyar szervezetek felelősségteljesebben viszonyulnak a garanciavállalás kérdéséhez?
– Azt gondolom, hogy igen. A vajdasági magyar szervezetek ezt a kérdést nagyon komolyan kezelik. Egyfelől nem szeretnének olyan helyzetbe kerülni, hogy bárki azt mondhassa róluk: hatóságként járnak el, dokumentumokat adnak ki, másfelől átgondolták azt is, hogy a garanciavállalásnak esetlegesen anyagi következménye is lehet.
Ön jónak tartja a vajdaságiak azon javaslatát, hogy a biztosítás összegét a kapcsolattartási támogatásból térítsék vissza. A gyakorlatban ez az indítvány mikor valósulhat meg?
– Amikor a legutóbb Szabadkán jártam, tárgyaltam Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével és Józsa Lászlóval, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével, s kértem őket: készítsenek egy részletes koncepciót a javaslatuk kapcsán. Ha ez elkészül, a szakértőink leülnek, elkészítik az indítvány konstrukcióját, s ezt követően viszonylag gyorsan már be is vezethetjük ezt a lehetőséget. Ha minden jól megy, január elsejétől már működhet ez a rendszer, persze elképzelhető, hogy hamarabb is bevezethető.
Szabadkán megpróbáltunk utána járni, vajon a biztosító társaságoknál van-e olyan fajta biztosítás, amit a magyar politikai szervezetek elképzeltek, az mennyibe kerül egy napra, egy évre? A válasz: nincs.
A Dunav biztosító intézetben azt a választ kaptuk, hogy külföldre utazáskor az egyetlen fajta biztosítás, amit köthetünk, az egészségügyi biztosítás. Suzana Mumirović, a biztosító intézet kockázati felelőse kérdésünkre elmondta, nem létezik magánszemélyek számára olyan biztosítás, ami felelősségvállalást jelentene az anyagi teherrel vagy kockázattal járó
külföldi utazás esetén. Ilyen fajta biztosítást jogi személyek köthetnek. Ilyen eset például egy építővállalat, amely mondjuk az útépítés során kárt okoz a telefon vagy a villanyvezetékekben, és azt az okozott kárt fizeti ki a biztosító, ha erre korábban kötöttek biztosítást. De annyi bizonyos, hogy magánszemély ilyen, anyagi felelősséget jelentő biztosítást nem köthet.
Az Uniqa biztosítónál sincs ilyen lehetőség. Angela Djordjević kérdésünkre elmondta, az egészségügyi biztosítás az egyetlen biztosítási forma, amit a külföldre utazó polgár igénybe vehet.
A Wiener Stadtische szabadkai kirendeltségében sem tartják elképzelhetőnek, hogy ilyen biztosítást náluk kössön az utazni vágyó. Dušan Markelić, PR menedzser kérdésünkre elmondta, most náluk ilyen biztosítási forma nem létezik, de nem is tartja valószínűnek, hogy a biztosítók bárkiért vállalnának anyagi garanciát, hiszen nagyon nehéz lenne bármilyen ügynek utána járni, illetve valamilyen kár esetén bizonyítani a biztosított igazát. A meghívólevél a vízumkérelmezés esetében azt jelenti, hogy a meghívó felelősséget vállal azért az emberért, akinek ezt a meghívót átadja, ezt egy biztosító nem teszi meg.
