Dr.Varga László, az európai integrációs parlamenti bizottság elnöke
Az új útlevelek előkészítése még 2007 elején megkezdődött. Összesen 18 változat készült a megoldásokból. A legutolsó, és a végül elfogadott idén januárban kapott zöld fényt, ám nyomtatása műszaki okok miatt nem kezdődött meg csak idén júliusban. Ennek dacára a kormánypárti politikusok , mint akiknek nem jut el a tudatáig az információ, rendíthetetlenül azzal ámították választóikat, hogy márpedig 2008 végén felkerülünk a schengeni fehér listára, és nem kell többé megalázkodnunk különböző magukat nagyra tartó tisztviselők előtt, amikor vízumot kérünk, és persze hálásnak kell lennünk ugyanazoknak, hogy utazhatunk.
Nos, ebből semmi sem lett, az útlevélkiadás akadozik, a parlament meg csapdahelyzetbe került: vagy megszavazza azt a törvényt, amely kimondja, hogy a régi útlevelek nem 2008 decemberéig, hanem 2009 végéig érvényesek, vagy elveti, és ez azt jelenti, hogy a lakosság nagy hányada január elsejétől nem utazik külföldre. Többen a belügyminiszter és Božidar Đelić, eurointergrációs miniszter lemondását követelték a parlamentben. Nem csoda, hiszen ha úgy tetszik, hónapokig félrevezette – nyomában a többi politikussal – a lakosságot. Tudták, hogy ebből semmi sem lesz, mégis azt szajkózták, karnyújtásnyira van a megváltás, az év végéig lesz új útlevelünk, s máris vízummentesen utazhatunk. Dr. Varga Lászlót, a Magyar Koalíció parlamenti képviselőjét , az Európai Integrációs Bizottság elnökét arról kérdeztük, vajon a régi útlevelek érvényességi idejének meghosszabbítása egyben azt is jelenti, hogy 2009 vége előtt nem kerülhetünk fel arra a bűvös fehér listára ?
– Az útlevelekről szóló törvény az egyike azon két törvénynek , amelyeket a korábbi összetételű parlament elfogadott. Annak, hogy most a parlamentnek módosítania kellett a saját maga által 2007 októberében meghozott útlevéltörvényt, az az egyik oka, hogy nagyon rövid időt szabtak az útlevelek cseréjének. Egyébként ez jellemző a szerbiai törvényhozásra, nagyon sok eseteben fordul elő, hogy teljesíthetetlen határidőt szab a kormány, a parlament meg elfogadja ezt. A másik ok, a kormány nem tudta biztosítani azt az ügyintézési sebességet, hogy még idén év végéig lecseréljék a régi útleveleket. De az útlevélcsere nem befolyásolja olyan tragikusan a schengeni fehér listára való kerülést, mint ahogyan az tűnik. Ahhoz, hogy elérjük a vízummentességet egy csokor jogszabály alkalmazására van szükség, a másik pedig az új útlevelek kiváltásának felgyorsítása. Hogy miért mondom azt, hogy a forgalomban lévő útlevelek használatának határideje nem befolyásolja a schengeni fehér listára való kerülést? Azért, mert attól függetlenül, hogy a régi útlevelek 2009 december végéig érvényben maradnak, az unió hozhat egy olyan döntést – s ennek a legnagyobb a valószínűsége –, hogy jövőre, akinek van új útlevele, vízummentesen utazhat. Tehát az, hogy a régi útlevelek érvényesek-e vagy sem, ilyen szempontból irreleváns. Ezek szerint nem az útlevélcsere gátolja a folyamatot, sokkal aggasztóbb az, hogy az utóbbi napokban olyan hírek érkeznek Brüsszelből, miszerint a vízummentes országok közé kerülés feltétele a két háborús bűnös elfogása és kiadása is.
Azzal, hogy a parlament meghosszabbítja a régi útlevelek érvényességi idejét – hiszen mi mást tehetne –, ez nem jelenti azt , hogy kitolódott Szerbia tagjelöltségének határideje?
– A csatlakozási feltételek között két fontos dolog szerepel: az egyik politikai döntés, a másik pedig a törvények elfogadása. Politikai döntés kérdése, hogy Koszovón az EU -misszió teljesítsen feladatot, ezenkívül pedig a háborús bűnösöket ki kell adni Hágának. Ezek a feltételek nem másoktól függenek, hanem tőlünk. Persze nehéz lenne megjósolni, hogy a háborús bűnösöket mikor találják meg, és mikor fogják el őket. A törvényekkel kapcsolatban pedig azt tudom elmondani, hogy a szükséges 51 törvény közül 11 néhányat fogadott el a képviselőház, de ha úgy halad a munka a parlamentben, ahogyan az utóbbi hónapokban, akkor a jövő év közepéig ez a munka befejeződik. Az Európai Unió dokumentumában explicite le van írva, hogy ha Szerbia eleget tesz a politikai feltételeknek, és elfogadja a szükséges törvényeket, akkor a jövő év végén tagjelölt lehet. Azonban számolni kell azzal is, hogy hiába teljesítjük mi a feltételeket, egy olyan furcsa helyzet állhat elő, miszerint éppen az unió miatt nem kerülhetünk majd fel a fehér listára. Nevezetesen azért, mert májustól októberig tulajdonképpen feloszlatás alatt lesz az Európai Parlament, ugyanis júniusban választások lesznek. Tehát nem elképzelhetetlen, hogyha májusig nem születik meg a döntés a fehér listára kerülésünkről, akkor októbernél előbb ez lehetetlen lesz. Úgy is fogalmazhatnánk, ez lesz az első alkalom, hogy nem a mi hibánkból tolódik ki az időpont. Ezek szerint könnyen előfordulhat, hogy csak egy év múlva utazhatunk vízummentesen.
Gyakran elhangzik a megjegyzés, hogy addig örülhetünk, amíg a csatlakozás felé menetelünk, hiszen ebben a fázisban az unió, akár egy járni tanuló kisgyermeknek, fogja Szerbia kezét, amikor viszont már csatlakozott, magára hagyja. Ezzel kapcsolatban Magyarország nehézségeit emlegetik.
– Én úgy látom, ez nem így van. Egyetlen adatot szeretnék válaszul mondani. Szerbia csatlakozási folyamatban lévő országként évi 200 millió eurót kap az Európai Uniótól vissza nem térítendő támogatásként. Magyarország uniós tagállamként évente 3,5 - 4 milliárd eurót. Ennek alapján tessék eldönteni, mi a jobb. Magyarország hússzor annyi támogatást kap mint Szerbia. Ez minden fenti állítást megcáfol.
Ön szerint lassan halad Szerbia a csatlakozási előkészületekkel, vagy ez a tempó elfogadható?
– Én úgy látom, hogy nem halad lassan a csatlakozás, persze most ismét arról kellene beszélnem, hogy a kormány irreális határidőket szabott saját magának, de tulajdonképpen arról van szó, hogy a választások és az azt követő tárgyalások miatt sok időt elvesztegettünk, s azért kell most sietni. Megítélésem szerint az a tempó, ahogyan az utóbbi hetekben, hónapokban dolgozunk, megfelelő. Semmi értelme nincs annak, hogy futószalagon gyártsuk a törvényeket. A gyors haladás kétélű. Látjuk ezt Bulgária, illetve Románia példáján, ahol se pénz, se humán erőforrás, se műszaki feltételek nincsenek a törvények alkalmazásához, s most vissza kell térniük egy olyan fázisba, amelyről már azt gondolták, hogy túl vannak rajta. Ez a gyorsaság nem feltétlenül jó irányba vezet. Persze ettől még ez a két ország sokkal szerencsésebb helyzetben van uniós tagállamként, hiszen ötször annyi támogatást kapnak az uniótól egy főre levetítve mint Szerbia, és ez azt jelenti, hogy gyorsabban fejlődhetnek.
