Amióta a zentai cukorgyár által megbízott cég megkezdte a kaloriméterek beépítését a távf ű tést használóknak, egyre többen igyekeznek megfelel ő en szigetelni családi házukat, hiszen kétségtelen, hogy ezzel a nem kis befektetéssel jelent ő s megtakarítást érhetnek el. Mer ő ben más a helyzet a lakástömbökben. Ott nem lehet mindegyik lakás h ő fogyasztását külön mérni, hiszen a többszintes épületeket annak idején úgy tervezték és építették, hogy több vertikális vezetéken biztosítják a családi otthonok, vagy éppen irodák melegítését. Megoldás azonban erre is van.
Lengyel Károly gépészmérnöktől és Gyorgyevics Iván villamossági mérnöktől megtudtuk, hogy például Svájcban egyre többen beépítik a költségmegosztó műszereket. Németországban pedig egyenesen kötelezővé tették az alkalmazását.
Mi a költségmegosztó lényege? – kérdeztük a két szakembertől.
– Hangsúlyozni kell, hogy ez nem a klasszikus értelemben vett hőfogyasztást mérő berendezés. A cigarettásdoboz nagyságú műszert mindegyik fűtőtestre rá kell építeni, s ezzel mérni lehet a beérkező és a lakás levegője között mutatkozó hőmérséklet-különbséget. Alkalmazásának azonban csak akkor van értelme, ha egy lakástömbben mindenki felszerelteti, mert akár havonta, akár a fűtési idény végén csak így lehet kimutatni, hogy ki milyen arányban fogyasztott hőenergiát. Az idény alatt a szolgáltató meghatároz egy átlagos fogyasztást és annak alapján számláz. A szezon végén azonban az említett műszerek adatainak összegzéséből kiderül, hogy az ősz-tél-tavasz folyamán ki bánt takarékosabban a hővel és ki pocsékolta ezt a fontos energiát. Ha az idény folyamán befizetett összeget kivetítjük az egyéni fogyasztásra, egyértelművé válik, hogy melyik háztartással kell az átlagtól eltérő többletmennyiséget megfizettetni, s ki az, aki – úgymond – túlfizetésben van. Aki odafigyel, hogy mennyit hőt fogyaszt el, akár húsz százalékos megtakarításra is számíthat.
Mennyi idő alatt térülnek meg a költségek?
– Nálunk még nincs komoly tapasztalat ezen a téren, de a számla akár húsz százalékkal is csökkenthető.
Mennyibe kerül egy költségmegosztó műszer?
– Beszereléssel együtt 25 euró, plusz az általános forgalmi adó. Ajánlatos azonban ezzel együtt beszereltetni a hőszabályzó radiátorszelepeket is. Így összességében fűtőtestenként 45 eurót költ rá az ember, ami két-három év alatt megtérülhet.
Lengyel Károlytól azt is megtudtuk, hogy az elkövetkező fűtési idény előtt az Eko Term magánvállalat kezdeményezni fogja a cukorgyár, az önkormányzat és egy-két lakástömb összefogását és a cég bevezető áron hajlandó lenne felszerelni a költségmegosztókat, s ezzel mintegy kísérletet végezni a műszer hatékonyságát illetően.
Már jó előre feltételezhető, hogy esetleg akadhatnak ügyeskedők, akik a műszer által rögzítendő adatokat szívesen saját érdekük szerint alakítanák. Nos, ez észrevétlenül nem lehetséges, mert a felszerelés módja, illetve a plombálás ezt ha nem is akadályozza meg, de jelzi a beavatkozást.
Az sem mellékes, hogy az értékek leolvasásához nem kell lakásról lakásra járni, mert a műszer egy rádió-adóvevőt is tartalmaz. Tehát akár az utcán, az épület előtt is vehető az adás.
Most már csak az a kérdés, hogy akad-e olyan vállalkozó szellemű lakóközösség, amely vállalja az úttörő szerepet, s ezzel bizonyos előnyt szerez magának.
