Hétfőn este Újvidéken, a Városi könyvtárban kerekasztal-beszélgetést szerveztek Jaša Tomić személye, és az Újvidék központjában felállított szobor körüli ellentétes véleményekről. A rendezvényt a Vajdasági Független Újságírók Egyesülete szervezte, a vendégek között pedig ott volt Aleksandar Lebl, az Antiszemitizmus Terjedését Figyelő Bizottság elnöke, dr. Ranko Končar az Újvidéki Bölcsészettudományi Egyetem Történelmi Szakának rektora és Jovan Bajfort történész.
Jaša Tomićot sokan úgy ismerik, mint a szerbség érdekeiért küzdő politikust, újságírót és publicistát. Ő alapította a Szabad Felfogású Pártot is, amely 1891-ben Radikális Pártra változtatta nevét. 1889-ben gyilkosság miatt hét év börtönbüntetésre ítélték, mivel leszúrta Miša Dimitrijevićet, az újvidéki Branik szerkesztőjét. 1918-ban a Nagy Népi Parlament élén volt, amikor Vajdaság kikiáltotta elszakadását Magyarországtól.
Aleksandar Lebl felszólalásában elmondta, hogy Jaša Tomić antiszemita volt, és ez nem is lehet a vita tárgya. Jaša szövegeiben tisztán látszik, hogy a zsidó nép egészét megbélyegzi azzal, hogy azt írja, a zsidó nép eredetéből kifolyólag romlott. Ez a tézis benne van a náci ideológiában is – mondta Lebl. Hozzátette: Abban az időben, amikor vajdaság az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, a szerbek egy más ok miatt is haragudtak a zsidókra, itt Vajdaságban. A zsidók ugyanis lojális polgárai voltak a Monarchiának, és nem támogatták a szerbek szecessziós elképzeléseit. Elmondta még, hogy nem nyilatkozik arról, hogy a Jaša Tomić szobrot el kell-e költöztetni, mert arról az újvidéki polgárok döntenek majd.
Dr. Ranko Končar szerint tény, hogy Jaša Tomićnak voltak antiszemita megnyilvánulásai, de azt sem lehet megkerülni, hogy pozitív érdemei is vannak a szerb nép történelmében. Éppen ezért, a szobor, ha már fel lett állítva, nem kellene eltávolítani. Ez ugyanis még nagyobb port kavarna, erre pedig nincs szükség – mondta Končar.
Jovan Bajfort történész arról beszélt, hogy abban az időben, amikor Jaša Tomić írt, Ausztriában már sokan jelentettek meg antiszemita tartalmú írásokat. Ausztriában ismerkedett meg Jaša is először ezzel az ideológiával, és sajnos tudatosan hozta el ezt az ideológiát Vajdaságba a szerb néphez. Ez az ideológia volt az alapja a fasizmusnak – mondta Bajfort. Kitért arra is, hogy nem is az a fő gond, hogy kell-e itt a szobor, a város központjában vagy nem, hanem az, hogy hogyan emelhetnek szobrot, vagy nevezhetnek el falut, vagy sugárutat manapság Szerbiában egy olyan emberről, aki gyilkos és antiszemita.
Igor Pavličić, Újvidék polgármestere 90 napos közvitát kezdeményezett a szobor sorsáról.
– Mindenki mondja el a véleményét, hogy lássuk, mit akar az újvidékiek többsége. Ha a Szerb Radikális Párt-i városvezetés így járt volna el a szobor 2006-ban történt felállításakor, most nem kellene ezzel a problémával szembenézni – hangsúlyozta a közelmúltban a szobor körüli vita kapcsán Újvidék polgármestere. A 90 nap március 2-án jár le.
Jaša Tomić szobrát 2006-ban az újvidéki radikális városi vezetőség állíttatta fel. Azóta, ha valaki a Dunapark felől közelíti meg a Duna utcát, Jaša szigorú tekintetével találkozhat, a német nyugdíjas turisták pedig fagyott mosollyal hallgathatják az idegenvezető előadását róla.
