A magyar karácsonyi ünnepkör keretében Szent János napja a borszentelés ünnepe. Ezen a napon, december 27-én régen minden család újbort vitt a templomba. Ezt a bort a pap megáldotta, s mivel a szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak, beteg embert, állatot gyógyítottak vele, illetve öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.
Horgoson éppen ma tartják a hagyományos újborszentelőt a Horgosi Termelők Klubjának szervezésében. Természetesen ott lesz Baranyás Mária borász is, aki asszony létére nemcsak a szentelőn, hanem rangos borásztalálkozókon is részt szokott venni, és igen szép eredményeket, ezüst- és bronzhelyezésekről tanúskodó okleveleket, érmeket mondhat magáénak.
– Minden évben részt veszek a borszentelőn, ott leszek idén is, de bort nem viszek, mert idei borom nincsen, nem szűrtem le, hanem eladtam a szőlőt, mert van még borom a korábbi évekből. A hatvanas évek óta borászkodtunk a férjemmel. Amikor megszűnt a beszolgáltatásos világ, nagyon le voltunk szegényedve. Azután 1961-ben telepítettünk szőlőt, és 1965 - 1968-ban már nagyon szépen termett, ez átlendített bennünket. Kislánykoromban is mindig volt otthon borunk, anyai nagyapám híres borász volt. Jöttek a kocsmárosok parasztkocsival, a kocsin hordóval, Péterrévéről, Óbecséről is. Mindig érdekelt a borászat, a férjem mellett is állandóan ott voltam, nem kellet neki más segítség – mesélte Baranyás Mária.
Kezdetben vödrözték a mustot, akkor bizony rengeteg munka volt vele. Később azonban egy nagy medencét építettek, villanydarálóval darálták le a szőlőt, villanypumpa nyomatta fel a mustot a medencéből az 1500, 2000, 3000 literes hordókba – csak a préselés folyt kézzel.
– Amikor 1990-ben a férjem megbetegedett, mindent nekem kellett csinálnom. Csak a borfejtésben segített a keresztfiam. Hogy honnan tudtam, mikor mit kell csinálni? Harminc évig együtt dolgoztam a férjemmel, mindig tudtam, mikor mennyi kell a kénezésből. Két karácsony között vagy újév után megfejtettük az újbort, és tudtam, hogy nem lehet darabban hagyni. Megint le kellett fejteni, szétszedni kisebb hordókba. És nagyon oda kell közben figyelni a hordókra – magyarázta Mária néni.
Az egyik pincében a „kisebb”, 1500-2000 literes hordók sorakoznak. Rajtuk dátumok, hiszen van itt 1995 óta szinte minden évjáratból.
– Az idei évjárat különösen jó lesz, hiszen nagyon magas, 18-22 volt a cukorfok! A munkánk alatt csak kétszer történt ilyen, hogy a cukorfok elérte a huszonkettőt. Ilyen csak akkor történik, ha száraz, meleg a nyár, nincs sok eső akkor sem, amikor kezd kialakulni a bogyó, és hosszú, meleg az ősz is, mint az idén. De emlékszem, volt olyan ősz, hogy szeptemberben a korai fagy levitte a szőlő levelét, a csumát is megfogta a fagy, és ahogy hozzáértünk, letört a bogyó, szétszóródott.
Borászkodni a férjével, versenyezni már egyedül kezdett, a keresztfia biztatására. Sorra néztük az okleveleket. Egy részük a temerini Vince-napi borversenyekről, a másik a horgosi Orbán-napokról való.
– Én voltam az első nő, aki bormintát küldött. Már jó tíz éve küldöm a mintákat, és nem járok el Temerinbe, de a borom ott van, elviszik a Horgosi Termelők Klubja szervezésében, és hozzák nekem vissza az okleveleket, a díjakat. Temerinben 260-270 bormintát értékel a zsűri, és nagyon büszke vagyok rá, hogy asszony létemre bronz-, sőt ezüstérmet is nyertem.
Valóban nem kis dolog ez, ha tudjuk, hogy ebben az erős mezőnyben egész Szerbiából, sőt külföldről is benevezik legjobb készítményeiket a legnevesebb borászok, és rangos nemzetközi zsűri értékel. Baranyás Mária fehér Cuvée, Zalagyöngye és vegyes fehér bora azonban mindig nagy sikert arat.
Mostanában vegyesen szűri le a bort, és valóban nagyon finom a Župljanka, a Zalagyöngye, a Kékfrankos és az Alföld szépe keveréke. Mind jó minőségű, édes szőlő, mondja Mária néni, az Alföld szépének különleges zamata van, és nagyon jó a Kékfrankos is. A Zalagönygye pedig olyan bőtermő, hogy volt olyan év, amikor egy tőről tíz kiló szőlőt szüreteltek le.
Nézegettük a hatalmas, 3000 literes hordókat: jó évjáratú, zamatos borokat rejtenek. Újbor azonban nincs bennük, nem lesz tehát szentelt bor se beléjük öntve, hogy megvédje a bort a romlástól.
– Ezekben már van szentelt bor – nevetett Mária néni ‒, mert eddig minden évben megszenteltettük az újbort, és beleöntöttük a szentelt bort a hordókba.
Ám természetesen nemcsak ez védi a Baranyás - bort a romlástól, hanem elsősorban a szakértelem, no, és a rengeteg munka, merthogy a borral bizony van tennivaló bőven.
