Sok furcsaságon átment már ez az ország, meg mi, itt élők is. Azt viszont csak kevesen gondolhatták, hogy az Európa- barát parlament által meghozott eurokonform törvényeket ugyancsak az EU- integrációt hirdető parlament módosítja majd. S nem ám előremutató módosítást eszközöl, hanem a visszalépésnek teremt ezzel törvényes alapot.
A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság útleveleinek érvényességi ideje a hatályos törvények értelmében 2008. december végéig szólt. A parlament a múlt héten szavazta meg az érvényességi idő egy évvel történő meghosszabbítását, mert mint kiderült, semmi sem lesz a január elsejei schengeni fehér listára kerülésből. Ez azt is jelenti, hogyha utazni akarunk, továbbra is vízumra lesz szükségünk. Immár egy éve az anyaországba is csak schengeni vízummal utazhatunk, hiszen a korábban kiadott, és még az idei év végéig érvényes magyarországi beutazásra feljogosító vízumokat megszüntették Magyarország schengeni övezethez történő csatlakozásával.
Nap mint nap eljárok a szabadkai Magyar Főkonzulátus épülete előtt. Az érdeklődés talán valamelyest csökkent a vízumok iránt, nem látni már szűnni nem karó tömeget a bejárat előtt. De még mindig nyitás előtt ott ácsorognak valamennyien az épület előtt, vagy ha nem, akkor meg benn várakoznak az emberek.
Nagy Ferenc, Magyarország szabadkai külképviseletének főkonzulja kérdésünkre elmondta, jóllehet a korábbi években 120 000–130 000 vízumot is kiadtak ezen a külképviseleten idén valamivel csökkent az utazási kedv, s várhatóan mintegy 80 000 vízum kiadását könyvelhetik el erre az évre is. Az egyéves tapasztalatok azt mutatják, hogy semmilyen komolyabb fennakadás nem volt a vízumkiadásban. Az Európai Unió és Szerbia között egy évvel ezelőtt megkötött vízumkönnyítési megállapodás értelmében az ügyfeleknek körülbelül a 60 százaléka ingyenesen jut schengeni vízumhoz. Akinek pedig ki kel fizetnie a 35 eurót,de rendelkezik Magyar Igazolvánnyal vagy Hozzátartozói Igazolvánnyal, az a CMH irodákban visszaigényelheti a vízumkiváltásra költött összeget.
A szabadkai Magyar Főkonzulátuson a bejelentett 10 napos várakozási idővel ellentétben két három nap múltán megkaphatják az igénylők a vízumot. A főkonzul szerint a schengeni rendszer gyors működése teszi ezt lehetővé, meg természetesen a főkonzulátus humán erőforrása.
– Az év elején nagyon sok olyan igénylő jelentkezett, aki a meglévő magyarországi régi vízumát szerette volna lecserélni schengeni vízumra. Azonban egy meglévő, érvényes vízumot csak nagyon alapos indokkal tudtunk érvényteleníteni – mondta a főkonzul
A vajdasági magyar külképviselet az elmúlt egy évben számtalan tájékoztató jellegű összejövetelt tartott, amelyen elmondták a polgároknak, mi kell a vízumigényléshez, és tulajdonképpen mit is jelent a schengeni vízum. A sok lakossági fórumnak, illetve a média közvetítő szerepének köszönhetően sokan könnyedén eligazodtak, viszont mások számára még mindig maradtak félreérthető, esetleg tisztázatlan dolgok.
Egyike ezeknek, hogy az igénylők egy része a nyáron azzal a szándékkal kért schengeni vízumot a magyar külképviseleten, hogy Görögországba nyaralhasson.
– Azt is előírja a schengeni dokumentum, hogy annak az országnak a külképviseletén kell kérni a vízumot, amelybe utazunk célországként, vagy a tranzitútvonalon a legtöbb időt töltjük. Akik úgy indultak el Görögországba, hogy beutaztak volna először a magyar külképviseleten kiadott vízumukkal Magyarországra, azokat bizony visszafordították a határról, sőt egy időre ki is utasíthatják a kérdéses polgárt a schengeni övezetből. Azon a külképviseleten kell vízumot kérni, ahová szándékunkba áll utazni. Ha ez Belgium, akkor a belga külképviselethez kell fordulni –mondta a főkonzul.
A schengeni vízummal együtt járt a kötelező egészségügyi biztosítás is. Nagy Ferenc főkonzul szerint ez nem jelentett gondot. A lakosság betartotta az előírásokat, nincs tudomásuk nagyobb visszaélésekről, a külképviselet pedig rugalmasan kezelte ezt a kérdést, mert csak az első beutazás időtartamára kérte a kötelező egészségügyi biztosítás megkötését, mégpedig azzal a feltétellel, hogy az utazó vállalta, hogy minden következő utazáskor megköti a szükséges biztosítást.
Ami még mindig zavart okoz a polgárok körében , az a megkapott vízum időtartama. Aki egy évre kap schengeni vízumot, és azt írja az útlevelében, hogy 90 napot tölthet a schengeni övezetben, az azt jelenti, hogy félévente 90 nap áll rendelkezésére. Ezt több alkalommal is ki lehet használni. A magyar határon ellenőrzik, hogy ki hány napot töltött el a rendelkezésére állóból a schengeni övezetben.
Egyik olvasónk telefonált, hogy kétéves időtartamú vízumot kapott, de csupán 30 napos beutazásra. Mivel érvényes schengeni vízum mellé más schengeni vízum nem igényelhető, furcsának találta, hogy két év alatt csupán, mondjuk, egy balatoni nyaralásra lesz lehetősége, meg négy alkalommal egy háromnapos magyarországi látogatásra. Ezt is megkérdeztük a főkonzultól.
– Látatlanból erre azt tudom mondani, hogy bizony ez azt jelenti, hogy a két év alatt 30 napot tölthet el a schengeni övezetben. Látnom kellene a konkrét kérelmező dokumentumait, mert ez nem jellemző. Két évre szóló vízumot 30 napos beutazási lehetőséggel – ez egy rendkívüli eset lehet. Meg kellene nézni, hogy milyen dokumentumokat nyújtott át a kérelmező. Az a gyakoribb, hogy fél évre 30 napos, vagy három hónapra 10 napos beutazási vízumot kap a kérelmező. A schengeni előírások értelmében igazolni kell az utazás célját. Ha egy háromnapos konferenciára szóló meghívólevelet mellékel a kérelmező, akkor semmi alapunk nincs, hogy féléves vagy egyéves időtartamú vízumot adjunk ki. Tehát a kérelem mellé csatolt dokumentumoktól függ, hogy milyen időtartamú vízumot kap a polgár. De alapvetően a kérelmezők zöme egyéves időtartamú, és félévenként kilencven napos tartózkodásra jogosító vízumot kap – mondta a főkonzul.
Ide még sajnos vízumokra van szükség, ha utazni szeretnénk
