Sikerült elérni, hogy Magyarországgal és Németországgal meghosszabbítsuk a földgázszállítási szerződést január huszadikáig. Ezek a szerződések azonban olyanok, hogy amennyiben az adott országoknak lesz rá kapacitása, újra meg lehet őket hosszabbítani – jelentette ki Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója a tegnap délután megtartott sajtótájékoztatón Újvidéken.
Dušan Bajatović: A Srbijagas prioritásként kezeli az udvarnoki gáztároló befejezését (Ótos András felvétele)
Magyarországról a MOL-tól, míg Németországból az E.ON-tól kapjuk továbbra is az eddigi mennyiséget, amely 4,7 millió köbméter gázt jelent naponta. Árban ez ezer köbméterenként 500 dollárt jelent. A hazai napi kitermelés 1 millió köbméter földgázt tesz ki. Ez jelenleg a kisfogyasztóknak és azoknak a távhőszolgáltató állomásoknak elég, amelyek nem tudnak áttérni a gázolajra.
Szerbia tárgyalásokat folytat a Gazprommal, a német és az ausztriai partnerekkel egy pótlólagos gázszállításról, amely lehetővé tenné a vállalatok beindítását – mondta Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója. Hozzátette: a szerbiai vállalatok nagy részében jelen pillanatban nem dolgoznak.
Az a legnagyobb probléma, hogy az európai országban a tárolókban elhelyezett gázt használják fel, Szerbiának pedig nincs tartaléka.
Bajatović hozzátette, hogy a Srbijagas a Gazprommal állandó kapcsolatban van, de nem tudni, mikor lesz vége a gázválságnak.
– Ha a személyes véleményemet szeretnék hallani: a gázszolgáltatás Ukrajnában állt meg, tehát ez magáért beszél. Itt arról van szó, hogy abban a pillanatban, amikor az oroszok megengedik a gázcsapot, Ukrajnának nincs többé tárgyalási alapja az orosz féllel. Az oroszok piaci árat követelnek, Ukrajna pedig azt állítja, hogy azt nem tudja megfizetni. Az egész technikai gondokra hivatkozó magyarázkodás figyelemelterelés, és a folytatása az ukrán–orosz gázvitának. Ebben a vitában Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy két dolog előtérbe kerüljön: az egyik, hogy nincs szerződésük Oroszországgal, a másik pedig, hogy gázhiánnyal küzd az ország. Az orosz féltől viszont azt hallani, hogy korrupciógyanús ügyletek történnek Ukrajnában.
Azt, hogy pontosan mennyibe került ez a gázválság, csak akkor fogjuk megtudni, amikor befejeződik – mondta újságíróknak a Srbijagas igazgatója.
A szerbiai kormány rendeletet adott ki a Srbijagasnak, hogy vizsgálja ki a jogi feltételeit egy esetleges Ukrajna elleni vád megindításának.
A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy Szerbia gázellátását két szerződés rögzíti. Az egyik az ukrán Jugorosgas-szal kötött szerződés, amely az ellátásra vonatkozik, a másik pedig a MOL-lal kötött szerződés, amely az ukrán határtól való szállítás feltételeit tartalmazza. Szerbia a gázt a beregszászi határátkelőnél veszi át, és az állomáson folyó munka leállásával maradt abba a gázszállítás is az ország részére.
– A Gazprom és a szerbiai kormány véleményét is kikérjük ebben az ügyben, és ezek után válik lehetségessé, hogy a Srbijagas pert indítson Ukrajna ellen – emelte ki Bajatović.
A Szerbiai Munkaadók Uniója azt követeli, hogy a szerb állam térítse meg azt a kárt, amelyet a gázválság okozott. Olyan információk is elhangzottak, hogy a Srbijagast beperelnék. Bajatović elmondása szerint a Srbijagasnak minden fogyasztóval megkötött szerződésében benne foglaltatik egy olyan tétel, amelyben az áll, hogy a gázszolgáltatási rendellenességek, vagy az ebből következő gondok hogyan oldhatók meg vis maior esetén.
– Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy egymást perelgessük, ehelyett ki kell várni a válság végét, és akkor a Srbijagas és a szerbiai kormány dolga lesz megállapítani, kinek milyen kára keletkezett a gázhiány miatt. Az adatok ismeretében meg lehet gondolni, hogy a gázszolgáltató cég és a kormány esetleg tesznek-e jogi lépéseket a kárt okozók ellen – mondta a Srbijagas első embere.
A szerbiai gázszolgáltató igazgatója az újságíróknak elmondta, hogy Szerbiában 45 éve használnak földgázt, és ez alatt az idő alatt egyszer sem került az ország hasonló helyzetbe. Voltak ugyan kisebb korlátozások, két évvel ezelőtt pedig 25 százalékos csökkenésre került sor a gázszolgáltatásban, de teljesen sohasem állt le a gázellátás. Arra az újságírói kérdésre, hogy mekkora kárt szenvedett az ország – a gazdaság és a polgárok a gázkorlátozás miatt – Bajatović nem tudott pontos választ adni. Azt viszont elmondta, hogy ennek az ad hoc vásárolt földgáznak az ára ezer köbméterenként mintegy 50–70 dollárral többe kerül, mint a rendszeres, oroszországi gáz. Ezt a különbséget a Srbijagas fogja kifizetni.
– Ez az összeg sokkal nagyobb lenne, hogyha Magyarország és Németország nem segélyként kezelte volna a nekünk szállított gázmennyiséget. Ki kell hangsúlyozni, hogy ezek az országok nem gazdasági, hanem politikai döntést hoztak ebben a kérdésben – mondta Bajatović.
A Szerbiai Munkaadók Uniójától érkezett követelésekben ott áll, hogy meg kell állapítani ki a felelős azért, hogy az udvarnoki gáztároló nem működik kellőképpen.
– Ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a Srbijagas idei prioritása az lesz, hogy ezt a gáztárolót befejezzük a következő fűtési idény kezdete előtt, és hogy soha többé ne kerüljünk a mostanihoz hasonló helyzetbe – mondta Bajatović.
Az igazgató szerint az udvarnoki gáztároló befejezése 21,8 millió euróba kerül, a szükséges eszközöket pedig a Nemzeti Befektetési Tervből, a Tartományi Végrehajtó Tanácstól és banki hitelekből fogják beszerezni. Ahhoz pedig, hogy az udvarnoki gáztárolót a nyár folyamán feltöltsék olcsóbb gázzal, még további 100 millió euró szükséges – hangsúlyozta Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója szerdán Újvidéken.
