Fogyasztóként gyanútlanul nyúlunk a boltok polcain sorakozó élelmiszerek felé, a piacon zöldségeket, tojást vásárolunk, a hentesnél húsért állunk sorba. Úgy hisszük, azok az élelmiszerek, melyek eljutnak hozzánk, ellenőrzöttek, s az egészséget nem károsítják. Néha azonban mégis előfordul, hogy olyan adalékokat, permetszereket vagy egyéb toxikus anyagokat tartalmaznak, melyek károsak lehetnek a szervezetünkre.
A hatóságok az egész éven át tartó, szisztematikus és szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel pontosan azt igyekeznek elérni, hogy ezek az élelmiszerek ne kerüljenek forgalomba. Sajnos nem mindig sikerül időben megakadályozni, hogy ezek a termékek eljussanak hozzánk, ugyanakkor azok, akik valamilyen okból túlérzékenyek bizonyos anyagokra, akár komolyabb szövődményekkel is számolhatnak.
Gyakran előfordul például, hogy a terhesség alatt az anya szervezetéből a magzat testébe túl sok hormon kerül, az újszülöttnek pedig a hormonzavar következtében megduzzadnak az emlői, a későbbi idők folyamán pedig ezeket a hormonokat az élelmiszerekben található anyagok némelyike aktiválhatja. Egy most másfél éves szabadkai kislány is masztitisszel született, s ahogy lassan szilárd táplálékot is fogyasztani kezdett, az emlőmirigyei duzzadni kezdtek.
– Már a születésekor rögtön látható volt, hogy valami nincs rendben, a baba mellei sokkal nagyobbak, duzzadtak, kemények voltak – meséli a kicsi anyukája. – Azután, amikor a gyereknek négy és fél hónapos korában kezdtünk szilárd ételt, levest, májat, húst is adni, az emlők újra megduzzadtak. Amikor hat hónapos korában ellenőrzésre vittük, az orvos azt mondta, hogy nincs okunk az aggodalomra, csak hormonzavarról van szó, ami a gyerekeknél is előfordul, de a baromfi- és sertéshúst egy időre iktassuk ki a kicsi étrendjéből, mert a húsban lévő anyagok okozhatják a bajt, helyette inkább borjúhúst és halat adjunk neki. A duzzanat azóta visszahúzódott, és a kislányom ismét eszik csirkehúst.
A család otthon csirkéket nevel, a tápban viszont olyan összetevők, többek között szteroidok vannak, melyek serkentik az állatok növekedését. A kislány szervezetében ezek az összetevők hormonzavart okoztak, a család felnőtt tagjaira azonban nem voltak semmilyen káros hatással.
Bár az eset nem utal arra, hogy a hústermékek káros anyagokat tartalmaznak, mégsem tudhatjuk pontosan, hogy a táplálékkal milyen anyagok kerülnek a szervezetünkbe. A hústermékeket természetesen hazánkban is szigorúan ellenőrzik. A mezőgazdasági minisztérium állatorvosi igazgatósága állandó jelleggel ellenőrzi az állatok szervezetében, az állati eredetű élelmiszerekben és az állati takarmányokban előforduló gyógyszer- és hormonmaradványokat, valamint más káros anyagokat, melyek anabolikus hatással bírnak. A különféle antitireoid szerek és a génkezelt anyagok is ide tartoznak. A mezőgazdasági minisztériumtól kértünk magyarázatot. A szerkesztőségünkbe érkezett levélből kiderült, hogy az adalékanyagok közül nyugtató- és tireosztatikus készítményeket, továbbá antibiotikum- és szulfonamid-származékokat, valamint növekedésserkentő hormonokat tilos használni. A legkárosabbak pedig a klóramfenicol, a nitrofuran, nitroimidazol, valamint a nehézfémek, az organofoszfor és az organoklór összetevők.
A vizsgálatokat a megbízott belgrádi Húshigiéniai és Technológiai Intézet (Institut za higijenu i tehnologiju mesa) laboratóriumában végzik. A minisztérium ellenőrzi a belföldi és külföldi állati eredetű élelmiszerek és az állati takarmányok előállítását, forgalmazását, továbbá kizárólag azok szállíthatnak be az országba, akik rendelkeznek az Európai Unió engedélyével, az adott ország pedig állatorvosi ellenőrzést végez. Már a határátkelőn megtörténik az élelmiszerek ellenőrzése, mindegyik szállítmányból mintát vesznek, hogy megvizsgálják, eleget tesz-e az egészségügyi előírásoknak. Ha a szállítmány nem megfelelő, megsemmisítik azt vagy visszaküldik a beszállítónak.
Hazánkban a farmokon tenyésztett állatok egészségi állapotát természetesen az állatorvosnak kell felügyelnie és csak olyan készítményeket és gyógyszereket adhat az állatoknak, melyeket engedélyeztek. Abban az esetben, ha terápiás célzattal antibiotikumos, hormonos vagy egyéb készítményeket adnak az állatoknak, mindaddig nem kerülhetnek a vágóhídra és emberi fogyasztásra alkalmatlanok, amíg le nem bomlanak ezek az anyagok. Az állati eredetű élelmiszerek előállítását is csak bejegyezett objektumokban végezhetik, ahol úgyszintén állandó jellegű ellenőrzést végeznek, és semmilyen génkezelt élő szervezet vagy állati takarmány nem kerülhet forgalomba.
Az állandó vizsgálatok még nem jelentik azt, hogy nem került vagy nem kerülhet forgalomba olyan tápszer vagy egyéb élelmiszer, melynek nem minden összetevője alkalmas emberi fogyasztásra, de az mindenképpen jó hír, hogy amióta figyelemmel kísérik ezeket az összetevőket és állandó vizsgálatokat végeznek az állati eredetű élelmiszereken és állati takarmányokon, eddig egyetlen alakalommal sem akadtak rá olyan betiltott származékokra, melyek károsíthatják az egészséget, sőt az ellenőrzési rendszerünket az Európai Bizottság felügyelősége is pozitívan osztályozta.
