A szerb gazdasággal az a legnagyobb baj, hogy passzív, nem reagál kellő gyorsasággal a jelenleg kialakult helyzetre, mindenki azt várja, hogy visszaáll a régebbi állapot. Többek között ez hangzott el a Vajdasági Gazdasági Kamara szervezésében az Újvidéken tegnap megtartott tanácskozáson, amelyen a gazdasági világválság Szerbiára és Vajdaságra való lecsapódásainak a következményiről esett szó.
A tanácskozáson hallhattuk dr. Vladimir Gligorov előadását is, aki a bécsi székhelyű Nemzetközi Közgazdasági Tanulmányok Intézetének szakértője.
– Előbb vagy utóbb az árfolyam kiigazítása Szerbiában elkerülhetetlen, mert előbb vagy utóbb a behozatalt vissza kell fizetni a kivitellel. Ez történt Amerikában is, ami most Szerbiában történik. Most a gazdasági válság kezdete óta, megváltoztak a térségben a befektetési trendek, ugyanis eddig a befektetések szempontjából például Magyarország és Németország ugyanabba a kockázati csoportba tartozott, viszont a krízis ezt is megváltoztatta, és romlott Magyarország, de Horvátország megítélése is, és a Szerbiát övező országok megítélése is. Ezért ez kihatással lesz Szerbiára is, mivel sem itt, sem a környező országokban az elkövetkező években nem lehet számítani nagyobb befektetésekre. Ezért a hitelekre is egyre rosszabbak lesznek a feltételek, így például a Szerbiai Kőolajipari Vállalatért sem lehet többé annyi pénzt kérni, mint amennyit lehetett volna mondjuk másfél évvel ezelőtt. Ha Szerbiában nem következik be gazdasági növekedés, a munkanélküliség növekedési tendenciát mutat majd – mondta a professzor.
A világválság hatása a szerbiai gazdaságra a hitelek hozzájuthatóságán és a külföldi piacok elérhetőségén mutatkozik meg pillanatnyilag a legjobban. Ez a két fő probléma. Egyszerűen vagy kevés a pénz, vagy egyáltalán nincs is, a külföldről beszerezhető pénz pedig jóval drágább.
Azok a gazdasági társaságok, vállalatok Szerbiában, amelyek többnyire exportra szánták árujukat, most rosszul járnak, mert sem külföldön, sem itthon nem értékesíthetik az árut. Ezen a két csatornán érezhetőek a legjobban a gazdasági világválság következményei Szerbiában.
– Ha Vajdaságot nézzük, a tartomány valamivel kedvezőbb helyzetben van, mivel itt a kivitel egy része a mezőgazdasági termékekre vonatkozik. Ezek keresletében nem várható olyan visszaesés, mint az ipari termékek iránti keresletben. Szerbia egyik legnagyobb problémája, hogy az export legnagyobb részét fémipari termékek és nyersanyagok teszik ki, amelyek a világválság miatt nem annyira keresettek. Persze Vajdaság exportprogramja sem tisztán mezőgazdasági termékekből áll, itt el kell mondanom, hogy a legnagyobb gondot az okozhatja majd, hogy a tartomány sokat exportált a CEFTA országaiba, tehát a Szerbiával szomszédos országokba. A Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot, Macedóniát, Koszovót és Montenegrót érintő gazdasági válság olyan módon lesz kihatással Szerbiára, hogy csökkenni fog a kereslet az élelmiszeripari termékekre, ezért Szerbia kivitele is visszaesik. Érdekes módon az, hogy a dinár gyakorlatilag devalvált, rossz hatással van ugyan a polgárokra, de az exportcsökkenés miatt kialakult helyzeten segít – mondta Gligorov.
Kérdésünkre, hogy a globális gazdasági válság milyen kihatással lesz a beruházási kedvre Szerbiában, dr. Vladimir Gligorov a következőt válaszolta:
– Én azt gondolom, hogy az idén nem várhatunk jelenősebb beruházásokat Szerbiában, legalábbis az év első felében biztosan nem. Egyes optimista előrejelzések szerint az év vége felé fellendülhet a külföldi cégek befektetési kedve, de szerintem ez nem valószínű. Azt kell hogy mondjam, hogy ez az év elveszettnek mondható a befektetések terén.
Varjú Ernő tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkárhelyettes szerint ezzel a témával nagyon fontos foglalkozni.
– Véleményem szerint nagyon fontos lépést tartani a történésekkel, és ilyen szempontból ez a mai tanácskozás egy jelentős esemény. Ma itt olyan dolgokról beszéltünk, ami az egész világot érinti, és fontos megtárgyalni, hogyan lábalhatunk ki ebből az áldatlan helyzetből minél előbb. Nagyon régóta mondom azt, hogy új tudásra van szükségünk, új, konkrét tapasztalatokra van szükségünk, mert enélkül egyszerűen nem mozdulhatunk sehova. Nekünk egy komoly és szervezett üzleti világ, egy rendszer részévé kell váljunk.
A titkárhelyettes szerint a dolgok alapjain kell változtatni, mert elfogadhatatlan, hogy míg például Magyarország GDP-jének 70 százalékát teszi ki az export, addig Szerbiában ugyanez a tétel csupán 20 százalékos.
