S zombaton megtartották a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek tanácskozását a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületében, Újvidéken. A napirendi pontok között szerepelt többek között a vajdasági magyarság érdekképviselete, a bíróságok és ügyészségek területi hatásköréről szóló törvény, valamint a vajdasági magyar atrocitások emléknapjának meghatározására összehívandó tanácskozás részleteinek a megszervezése is. Az ülést Rácz Szabó László , a Magyar Polgári Szövetség elnöke szervezte meg és irányította. Több civil szervezet és párt is képviseltette magát a tanácskozáson.
– Ez a tanácskozás arra hivatott, hogy a magyar-magyar megbékélés alapját letegye, a legfontosabb tézise ennek az elképzelésnek pedig az, hogy a munkában részt vevő emberek megtartsák saját identitásukat, tehát nem követeljük meg mindenkitől hogy egyformán gondolkodjon. Ez a folytatása annak az összejövetelnek, amelyet január 17-én tartottunk meg Zentán. Mindenki elmondhatja véleményét, az itt tevékenykedő embereket pedig az köti össze, hogy a magyar ügyben akarjanak tenni valamit. Ennek a szervezkedésnek nincsen semmilyen anyagi jellege, jöhetnek egyszerű emberek is, akik el akarják mondani a véleményüket, jöhetnek pártok is, civil szervezetek, mindenki, aki a magyarság érdekében tenni akar. Ha bírálni kell, akkor bírálni fogunk, ha megoldást kell keresni, akkor pedig ezen dolgozunk majd. Nem tervezzük bejelentett szervezetként működtetni ezt a kezdeményezést, nem lesz alapszabályzata, hanem elvek alapján tervezzük működtetni. Aki ezeket az elveket a magáénak vallja, azt szívesen látjuk – mondta Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke.
Az összejövetelen szó volt Becsey Zsolt EU parlamenti képviselő indítványáról, amelyben azt kérte, hogy az 1944-ben és 1945-ben a vajdasági magyarokat ért atrocitások elismerése és feldogozása legyen a feltétele Szerbia Európai Uniós integrációjának. Megemlítették még, hogy Becseyt nem jelölték újra EU parlamenti képviselőnek, ami miatt a vajdasági magyarok károsítva érezhetik magukat, mert Becsey kiállt az itteni magyarságért. Az összejövetel résztvevői egy levelet terveznek elküldeni az Európai Parlamentnek, amelyben az atrocitásokról lenne szó.
Továbbá, egy szakmai bizottságot hoztak létre az atrocitások feldolgozására, amely történészekből áll.
A tanácskozás résztvevői sajnálkozásuknak adtak hangot, hogy nem jöttek el a VMSZ és a VMDP képviselői. Ennek a fő okát a pártok rivalizásában látják, ehelyett egyfajta megbékélést szeretnének kezdeményezni a magyar pártok között.
Az értekezleten szóba került a Magyar Nemzeti Tanács is. Elhangzott, hogy nagyon nagy kára származik a vajdasági magyarságnak abból, hogy szerintük nem létezik egy legitim Magyar Nemzeti Tanács, ugyanis a jelenleginek 2006. szeptember 21-én lejárt a megbízatása. Igaz, nincsenek új törvények, amelyek szabályoznák a Magyar Nemzeti Tanács működését, de túl sok idő múlt el azóta – vélték az egybegyűltek.
Napirenden volt a bíróságok és az ügyészségek kérdése is. A tanácskozás résztvevői a bíróságok hatásköreiről szóló törvényt rossznak tartják, és javaslatot tettek a magyar parlamenti képviselőknek, hogy az alkotmánybírósági beadványt készítsék el, de erre nem kaptak választ, ezért úgy határoztak, hogy ők elkészítik.
Az ötödik napirendi pont a tanácskozáson a Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló egyesület kérelme volt, hogy az újvidéki futaki úti temetőben egy emlékművet állítsanak fel, a második világháborúban ártatlanul kivégzett magyar áldozatok emlékére, amelyet egyhangúlag támogattak a résztvevők.
