A Magyar Nemzeti Tanács kulturális testületének munkaprogramjában a 2011-es évre vonatkozóan szerepel a határozatok között a Bánáti Magyar Színház és a Kortárs Vajdasági Magyar Képzőművészeti Lektorátus létrehozása. Erről Lovas Ildikót, az MNT művelődési tanácsosát kérdeztük.
– A művelődésre vonatkozó munkaprogramban az intézményalapításra vonatkozóan két dolog szerepel: a Bánáti Magyar Színház és a Kortárs Vajdasági Magyar Képzőművészeti Lektorátus létrehozása. Úgy gondolom, hogy a vajdasági magyar közösségnek széles körű és jól működő intézményrendszere van, az amatőr intézményeknek is. De mi az, ami hiányzik? Hol van fehér folt? Bánátban nincs színház.
Ez hivatásos színház lenne?
– Igen, ez egy hivatásos színház lenne, de a kereteit, a módját, a működési feltételeit én nem döntöttem el, nem határoztam meg. Én csak azt írtam le, és azt szavazták meg az MNT kultúrára vonatkozó munkaprogramjában, hogy a Bánáti Magyar Színház meglapításáról az év végéig határozatot fogunk hozni. Tehát azt fogjuk mondani, hogy igen, a Bánáti Magyar Színházra szükség van. Hogy hogyan, s miként, az további megbeszélésektől, egyeztetésektől függ és a politikai kérdés. Megtárgyalandó, hogyan tudnak az önkormányzatok a tartománnyal ebben a történetben együttműködni. Az volna jó, ha a jövendőbeli színház beépülne az állami rendszerbe. Tehát arról hoztunk döntést, hogy ez kell, de a mikéntje, a módja az a jövő év témája. Ahhoz, hogy tárgyalásokba kezdjünk, ki kell mondani, hogy mi ezt szeretnénk, mi ebben érdekeltek vagyunk. Az MNT a társalapítója lenne az új színháznak. S hogy miért kell Bánátban ez a színház? A statisztikai adatok szerint a tömbben 177 718 magyar él, a szórványban pedig 111 804 magyar, a tömbben van négy hivatásos színházunk, a szórványban egy sincs. Hangsúlyoznám, nem megalomán elképzelés 112 ezer embernek színházat létrehozni, azt gondolom, hogy ez reális igény. Nagybecskerek vonzáskörében jönne létre, és a folyamatos tájolás nagyon fontos feladata lenne.
Arról esett már szó, hogy állandó társulattal vagy alkalmi társulattal rendelkezne?
– Van már tapasztalatunk ezen a téren, hiszen a Kosztolányi Színház is társulat és helyiség nélkül működött, és arra éppen ez a színház a példa, hogy minimális társulattal is csodálatos dolgokat lehet csinálni. Nem is kell nagy társulat, de mindenképpen kell társulat a Bánáti Magyar Színház esetében. Vannak bánáti, fiatal színészeink.
Az MNT tud majd eszközöket biztosítani, illetve közbenjárni a finanszírozása, a színház fenntartása ügyében?
– Ezekről nem szeretnék előre beszélni, nem is lehet erről előre beszélni. Az MNT-nek nem feladata, hogy úgy alapítson intézményeket, hogy azokat ő tartsa el, hiszen az intézmények nem külön léteznek, hanem az ország, a régió, az adott város szerves részei. Azt gondolom, hogy az adott önkormányzatok partnerek kellene, hogy legyenek, és tekintve, hogy területileg regionális lefedettséggel működő színháznak kell lennie, a tartomány is lehetne a fenntartója. A kulcsszó az, hogy szerves része vagyunk a vajdasági polgárok közösségének, jogunk van arra, hogy kulturális életünket minél teljesebbé tegyük.
A Kortárs Vajdasági Magyar Képzőművészeti Lektorátus is létrejönne.
– Nem önállóan, hanem a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet keretében jönne létre, de nem zentai, hanem szabadkai székhellyel. Előzetes megbeszéléseket folytattunk, és nyitott ajtókra találtunk, komoly szakmai együttműködési szándékot mutattak irányunkba a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon, tehát ott lenne a székhelye. Úgy gondolom, méltó helye lenne ott. Ugye a VMMI-nek az értékek őrzése, közvetítése, közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, kutatási, kutatásszervezési tevékenység végzése és egyéb közművelődési feladatok ellátása a feladata. Tehát a közművelődés terén van kiemelt jelentősége az intézetnek. A képzőművészeti lektorátus feladata a vizuális kultúra fejlesztése, alkotói tevékenység támogatása a képzőművészet, iparművészet, fotóművészet területén. A kortárs vajdasági magyar képzőművészet terén például pályázatokat lebonyolítani egy szűz terület, tehát hiánypótló lenne ez a lektorátus. Kell egy bázis, kell egy szervezeti egység, ami például kiállítást szervez, feldolgoz, ahová a vajdasági magyar kortárs képzőművészek csatlakozhatnak. Amit a közművelődés terén végez az intézet, azt a képzőművészet terén végzi a lektorátus. Ennek létrehozásáról is az év végéig kívánunk döntést hozni, de az adatok gyűjtését már most elkezdjük.
Gondolom, ehhez munkatársak kellenek.
– Külmunkatársakban gondolkodunk. Mert olyan státusa van a művelődési intézetnek, ami mást nem tesz lehetővé.
A film, a zene terén vannak hasonló elképzelések?
– Nincsenek, mert ezeken a területeken megvannak azok az intézmények, szervek, csatornák, amelyeknek az is a feladatai közé tartozik, amit a képzőművészeti lektorátus is végez majd. A hiány a képzőművészet terén mutatkozott. Amikor a Lifka mozi létrehozását szorgalmaztam, azt is biztosítani akartam, hogy azoknak, akik filmet csinálnak, legyen megmutatkozási lehetőségük. Ezt is kell, hogy jelentse az art mozi. A művelődési intézetnek pedig szerves része a zenei élet szervezése is.
