2024. július 17., szerda

Segítség a honosításban

Csaknem húsz településen fogadják a kihelyezett CMH irodák az ügyfeleket
(Fotó: Molnár Edvárd)

A magyar kormány felhatalmazta a Magyar igazolványok kiadására kialakított CMH irodákat, hogy segítsenek a kettős állampolgársághoz kapcsolódó ügyintézésben. A megállapodás értelmében a CMH irodák tájékoztatást nyújtanak, illetve átnézik a már kitöltött dokumentumokat. Ahhoz, hogy ez a munka zökkenőmentesen menjen, szükség volt az irodavezetők felkészítésére. A szabadkai magyar főkonzulátuson a CMH iroda dolgozói három alkalommal vettek részt képzésen.

A cél, hogy a magyar állampolgárságot igénylők helyben kapjanak egyfelől tájékoztatást, másfelől segítséget, útmutatást a dokumentumok kitöltéséhez, és ne kelljen nekik Szabadkára utazni mindezért. Mindemellett, ha az ügyfelek felkészültebben érkeznek honosítási kérelmük átadására a magyar külképviseletre, akkor esetleg felgyorsulhat az ügyfélfogadás. A magyar főkonzulátuson egy-egy ügyfélre 40 percnyi időt terveztek. Az ügyintézés felgyorsulása esetén lehetőség kínálkozna arra, hogy az eddig beosztott időpontok közé újabbakat szúrjanak be.

A szabadkai CMH irodában január eleje óta nyújtanak segítséget a polgároknak, a kihelyezett irodákban pedig hétfőn kezdték meg az ügyfelek fogadását.

Dobó Márta, a szabadkai információs iroda vezetője elmondta, ahogy múlnak a napok, azt tapasztalják, egyre nagyobb az érdeklődés, és a szabadkai irodában naponta akár húsz-harminc polgár is felkeresi őket. Az ügyintézés folyamán viszont ténylegesen naponta akár ötven-hatvan ember ügyében is eljárnak, hiszen sok esetben egy személy az egész család kérelmével érkezik és telefonon keresztül is sokan kérnek információt.

– Leggyakrabban a felmenők igazolása körül merülnek fel problémák, ugyanis sokan azt gondolják, elég, ha csak a saját és az egyik nagyszülő anyakönyvi kivonatát mellékelik. A családi lánc teljes kell, hogy legyen, ezért ezenkívül be kell mutatnia az egyik szülő anyakönyvi kivonatát is, illetve azét a nagyszülőét, akinek az oldaláról bizonyítva lesz az eljárás folyamán a magyar állampolgárság megléte, továbbá mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivonatot is a házas, özvegy és elvált személyek esetében. Anyai ágon egy kicsit nehezebb a bizonyítás, hiszen ott a vezetéknév megváltozik férjhezmenetel esetén, de ez sem nagy akadály. Az adatlapok kitöltésénél a nevek beírásánál van probléma. Magyarországi adatlapok lévén sokan úgy vélik, magyarul kell feltüntetniük a nevüket, de minden adatot úgy kell beírni, ahogy az az anyakönyvi kivonatban szerepel. Tehát ha valaki Jelisaveta néven lett anyakönyvezve, az nem írhatja be helyette, hogy Erzsébet. A magyarországi dokumentumokon pedig úgyszintén a szerb név lesz feltüntetve, hacsak a kérelmező nem tudja igazolni a felmenők által, hogy valamikor másmilyen írásmóddal, a magyar helyesírás szabályai szerint írták a nevét vagy nem kér névmódosítást. Szerb ajkúak jelentkezése viszont Szabadkára nem jellemző, inkább Temerinben és Újvidéken vannak nem magyar ajkú kérelmezők.

Sokan úgy értelmezik a felmenő magyar állampolgárságának igazolását, hogy ha valaki az 1930-as években született Magyarkanizsán és mondjuk 2000-ben ugyanott halt meg, magától értetődő, hogy itt a Délvidéken, a Bácskában élte le életét, tehát az 1941–1945 közötti időszakban magyar állampolgár volt. Egy halotti anyakönyvi kivonat azonban kevés a felmenő magyar állampolgárságának igazolásához. Kell a negyvenes évekből valamilyen dokumentum, amiből kitetszik, hogy a kérdéses személy ebben az időszakban valóban ezen a területen élt. Ha ilyen nincs, akkor még egy felmenő anyakönyvi kivonatát mellékelni kell, aki feltehetően már 1921 előtt született.

A kérelmezőknek egy önéletrajzot is meg kell írniuk, de sokaknak okoz gondot, hogy mi kerüljön ebbe bele. A fél-egy oldalnyi szövegben röviden vázolni kell a család életét, és meg kell fogalmazni, miért tartják fontosnak a visszahonosítást. Ebben az iroda munkatársai úgyszintén tanácsot tudnak adni, és segítenek az adatlapok helyes kitöltésében, hogy amikor a kérelmező az adott időpontban megjelenik a külképviseleten, vagy a magyarországi anyakönyvi hivatalban, teljes dokumentációval rendelkezzen.

– Fiatalok és idősek egyaránt érkeznek hozzánk. Az a tapasztalatom, hogy az emberek nagyon örülnek a visszahonosítás lehetőségének, egyeseknek elégtétel, másoknak a magyarsághoz való kötődésük megerősítését jelenti a magyar állampolgárság felvétele. Az évtizedek folyamán néhányan megérték, hogy ide is, oda is tartoztak már, és megvan bennük a vágy, hogy az utolsó néhány évüket magyarként éljék le. Sok ember sorsát, család történetét ismertük meg a munkánk során, melyek érdekesek, meghatóak, és sok szép régi dokumentum került elő, amiket nekünk is különleges dolog látni.

Kihelyezett ügyfélfogadások

Magyarkanizsa: Szabadkai út 2., hétfőn, szerdán, pénteken 7 és 15 óra között

Horgos: Vasút utca 18., hétfőn, szerdán 7 és 15 óra között

Hajdújárás: Szarajevó utca 19., hétfőn 8 és 16, csütörtökön 11 és 19 óra között

Csantavér: Tito marsall utca 38., kedden, csütörtökön 7 és 15 óra között

Topolya: Fő utca 12., kedden, szerdán, pénteken 8 és 14 óra között

Kishegyes: Fő utca 32., kedden, pénteken 8 és 16 óra között

Bácsfeketehegy: Jugoszláv Néphadsereg utca 24., csütörtökön 8 és 16 óra között

Törökkanizsa: I. Péter király utca 6., kedden 14 és 19, csütörtökön, pénteken 8 és 13 óra között

Csóka: Tisza mente utca 18., hétfőn, szerdán, pénteken 10 és 15 óra között

Ada: Lenin utca 1., hétfőn, kedden, szerdán, 8 és 16 óra között

Kisorosz: Petőfi Sándor utca 21., hétfőn, csütörtökön 8 és 13, szerdán 13 és 18 óra között

Torda: Tito marsall utca 2., hétfőtől péntekig 8 és 11 óra között

Magyarcsernye: Jugoszláv Néphadsereg utca 113., hétfőn, csütörtökön 8 és 16 óra között

Óbecse: Nikola Tesla utca 38., hétfőn, kedden, szerdán 8 és 12, valamint 15 és 19 óra között

Törökbecse: Munkás utca 80., hétfőn, szerdán 8 és 16 óra között

Kúla: Josip Krammer utca 45., szerdán, csütörtökön 9 és 13 óra között

Bácskertes: Apatini út 4., kedden, csütörtökön 16 és 20 óra között