Blažo Popović (Fotó:Ótos András)
A Vajdasági Rádió és Televízió igazgatói bizottságának január végi ülésén a tagok elfogadták a házon belüli munkahely-rendszerezésről és -átszervezéséről szóló szabályzatot, ennek értelmében a VRT-ben nagyjából 300 dolgozó munkája feleslegessé válik.
A szabályzat – amely az új szervezési struktúra kidolgozásának végső mozzanata – szerint katalogizálták a médiaházban elvégzendő munkákat, megállapították, hogy összesen 985 dolgozóra van szükségük. A VRT-ben most hozzávetőlegesen 1270-en dolgoznak.
Blažo Popović vezérigazgató lapunknak azt nyilatkozta, hogy az általa előterjesztett átszervezési javaslaton tavaly májusban kezdtek dolgozni, a dolgozók végső számát a programstruktúra tüzetes szakvizsgálata után állapították meg.
– A vonatkozó műsorszórási törvény értelmében a Vajdasági Rádió és Televízió intézményét 2006-ban alapították meg, az átszervezést még akkor el kellett volna végezni, ez azonban nem történt meg. A reorganizáció most dátumhoz kötött, a kezdetet július elsejében állapítottuk meg. Addig – szociális felelősségünk tudatában – megpróbálunk pénzt szerezni a szerb kormánytól a szociális program lebonyolítására, a feleslegessé váló dolgozók korai nyugdíjaztatására. Bízunk abban, hogy a kormány megértést tanúsít majd irántunk, médiaházunknak csakis így lehet esélye a túlélésre, másképp nem maradhatunk fenn. Azt hiszem, hogy már a jövő héten megtudjuk, hogy pontosan mire számíthatunk a szociális programmal kapcsolatban, azazhogy mennyi pénzt kapunk majd, február végére azonban egész biztosan világossá válik majd, hogy az elbocsátások-nyugdíjaztatások hogyan zajlanak majd le. Ekkor kínáljuk majd fel dolgozóinknak a távozás feltételeit, körkérdést készítünk, és ennek alapján tervezünk majd tovább – mondta Popović.
Emlékeztetett arra, hogy az Újvidéki Televízió épületét idestova 11 évvel ezelőtt bombázták le, megsemmisült minden felszerelés, és az állam azóta semmit sem tett annak érdekében, hogy a veszteség miatt előállt helyzeten javítson. A gondok csak sokasodtak, a Naftagas épületébe költöztek albérlőként, ezt a vállalatot időközben eladták az oroszoknak. Az adósságok is csak halmozódtak, úgyhogy a tavalyi év elején, amikor Popović és csapata a ház élére került, csaknem 4 millió eurós adósság várta őket. Tartoztak a Szerbiai Kőolajipari Vállalatnak, a Szerbiai Hanghordozógyártók Egyesületének, a Szerbiai Zeneszerzők Szövetségének és másoknak is... A tavalyi év folyamán törlesztették az adósságok jelentős részét, így sikerült stabilizálniuk a ház anyagi helyzetét, de a válság elkomplikálta a dolgokat.
– A Vajdasági Rádió és Televízióban a dolgozók átlagos életkora 48 év, ezzel a korral Európa „legidősebb” médiaházává váltunk, az átszervezés mindenképpen fiatal munkaerő alkalmazását irányozza elő. Állami támogatás nélkül azonban nem tudunk megszabadulni az elöregedett munkaerő-feleslegtől – ecsetelte a helyzetet az igazgató.
A stúdiók felszerelésének állapotát, akárcsak a munkakörülményeket Popović a „katasztrófa” jelzővel írta le, szerinte a műszaki berendezések többségének inkább múzeumban lenne a helye, nem pedig aktív stúdiókban. A médiaház vezetősége elégedetlen a műsorkészítés módszerével is, így a magyar és egyéb kisebbségi szerkesztőségek módszerein is változtatni szeretnének. Ezen törekvésükkel összhangban tavaly már felvettek tucatnyi fiatal munkatársat, a fiatalokat a nemzeti gyakornokalkalmazó program keretében állították munkába. A jövőben is ezt a politikát fogják követni, azaz arra fognak törekedni, hogy a VRT-t a lehető legnagyobb mértékben megfiatalítsák. Erre a mintegy 300, munkaerő-feleslegnek nyilvánuló dolgozó távozása után nyílik majd valódi lehetőség.
Az igazgató beszélt arról is, hogy a terv szerint új szerkesztőségeket is alakítanak majd, így például horvát kisebbségi redakció is nyílik.
– Nem hiszem azt, hogy a ház váltakozó vezetőségei bármikor is rossz szándékkal viszonyultak volna a kisebbségi műsorok, szerkesztőségek iránt, csupán arról volt szó, hogy nem volt – nincs – elég pénz. Az új szerkesztőségek megalakításához új káderek is kellenek, mindehhez nélkülözhetetlen a köztársaság segítsége, támogatás nélkül nem éljük túl ezt az évet. A tartományi kormány segíteni akar, de mivel a köztársaság hatáskörébe tartozunk, a segítséget a szerb kormánytól várjuk – fejtette ki álláspontját az igazgató.
