Előfordult már önnel az, hogy vásárolt valamit a nehezen megkeresett pénzén, hazaviszi, és nem működik? Visszaviszi a boltosnak, aki azt mondja, hogy adja csak vissza, majd egyszer megjavítják, vagy azt, hogy ön rontotta el? Mit lehet ilyenkor csinálni? Egy rendezett országban erre az esetre vannak kitalálva a fogyasztóvédelmi egyesületek, akik kiállnak a vásárló jogaiért. Hazánkban azonban ez nem egészen így néz ki. A szerbiai fogyasztók jogairól a Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökével, Goran Papović tyal beszélgettünk.
Milyenek a fogyasztók jogai Szerbiában és Vajdaságban, és kihez fordulhatnak a fogyasztók, ha jogaikat megsértik?
– Ez egy nagyon összetett kérdés. Sokféle jogról beszélhetünk. Egyesek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában találhatók, de van olyan is, amely a mi alkotmányunkba van iktatva. Sajnos, a retorikát félretéve, értem ez alatt a Kereskedelmi Minisztérium képviselőit, vagy az egyes Fogyasztó Szervezetek képviselői megnyilatkozásait, nincs nagy gyakorlati jelentősége a fogyasztóvédelemnek Vajdaságban.
Melyek a leggyakoribb esetek, amelyekkel önökhöz fordulnak a fogyasztók?
– Elsősorban a közvállalatok által nyújtott szolgáltatások árai és minősége miatt hívnak bennünket, de sokan jelentkeznek az élelem minősége miatt is.
Mit tehet a Vajdasági Fogyasztóvédelmi Szövetség abban az esetben, ha panasz érkezik?
– Sajnos, nem sokat. El kell mondanom, hogy a Vajdasági Fogyasztóvédelmi Szövetség már évek óta kéri, hogy hozzáférhessen olyan pénzügyi alapokhoz, amellyel egy kicsit közelebb kerülhetnénk az Európai Unió szabványaihoz a fogyasztóvédelem terén. Itt egy fogyasztóvédelmi infrastruktúra kialakítására gondolok, amely magában foglalná egy lap megjelentetését, amelyben ismertetnénk a fogyasztók jogait és az aktuális kérdéseket, valamint egy hívóközpont létesítését, ahol a beérkezett panaszokat felvennénk. Ezenkívül a hatóságokkal is sokkal szorosabb koordinációra lenne szükség. Sajnos azzal a ténnyel kellett szembesülnünk, hogy Vajdaságban nem engednek fejleszteni semmit, amíg Szerbia más részei nem érik el a mostani vajdasági fejlettségi szintet. Azt viszont senki sem kérheti Vajdaságtól, hogy fejlődjön vissza arra a szintre, amelyen egyes szerbiai régiók vannak manapság, ahol a fogyasztóvédelem fogalma a tudományos fantasztikum fogalomkörébe tartozik.
Mit lehet akkor tenni?
– Fontosnak tartanám, hogy mind az állami szervek, mind pedig a fogyasztóvédelmi társaságok komolyabban dolgozzanak és konkrét akciókkal bizonyítsák azt, hogy létezik fogyasztóvédelem ebben az országban. Az utóbbi néhány napban is, a tejjel kapcsolatos tiltakozásokról, az illetékes miniszternek kellene nyilatkoznia az ügyben, de nem teszi. Ilyen dolgok nem történhetnek meg egy komoly országban. Valakinek az a célja, hogy tönkretegyék a mezőgazdasági termelést Vajdaságban, hogy más vehesse át az egészet. Ezt nem lehet megengedni és szó nélkül hagyni. Mi nem akarunk részesei lenni ennek a szerbiai „grand parádénak”.
