Bojan Pajtić, a Tartományi Végrehajtót Tanács elnöke, ezt követően pedig Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke is fogadta tegnap Németh Zsoltot, a Magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnökét.
A házelnökkel folytatott találkozó után sajtótájékoztatót tartottak, amelynek bevezetőjében Egeresi Sándor elmondta, hogy a tartományi parlament és a Magyar Országgyűlés közötti együttműködés gyümölcsöző. Ezt tovább erősíti az a tény, hogy a két ország parlamentjeinek a keretegyezménye alapján a vajdasági parlament legálisan együttműködik a Magyar Országgyűléssel. Ennek a látogatásnak az a célja, hogy elmélyítse a parlamentek közötti együttműködést. A tanácskozáson többek között szóba került a vajdasági statútum kérdése is, amelynek fejleményiről Egeresi tájékoztatta Németh Zsoltot. A statútumról Egeresi elmondta, hogy itt az ideje, hogy azt a Szerbiai Képviselőház megvitassa, és elfogadja. Így végre beindulhatnának azok a folyamatok, amelyek oly fontosak Vajdaság, a vajdasági magyarság, de Szerbia nemzetközi megítélése, valamint Szerbia EU-s integrációjának a szemszögéből is.
– Vajdaság az az erő, amely Szerbia EU-s integrációját felgyorsíthatja – mondta Egeresi.
Németh Zsolt bevezetőjében elmondta, hogy reméli, Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnökeként azon az úton halad tovább, amelyen Bojan Kostreš volt házelnök elindult. Hozzátette, hogy a legutóbbi parlamenti választások nyomán kialakult hatalmi felállás nagymértékben segíti Szerbia európai uniós integrációját.
– Magyarország egyik kiemelkedően fontos feladatának látja, hogy ezt a folyamatot a saját eszközeivel segítse, természetesen olyan formában, amely ez Szerbia számára és a Nyugat-Balkán számára is megfelelő és kívánatos. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal jövő év január elsején egy trió szinten átveszi az Európai Unió elnöki posztját, és ez az állapot 2011. június 3-áig fog tartani – hangsúlyozta Németh.
Szerinte ebben a trióban Magyarországnak kiemelkedő szerepe lehet Szerbia EU-s integrációs folyamatában. Ebben a folyamatban nagyon fontos szerepe van a vízumkényszer eltörlésének is.
– Úgy vélem, hogy ez egy nagyon régi igénye mind a vajdasági magyarságnak, mind pedig Szerbia minden polgárának – fűzte hozzá Németh.
A bizottsági elnök úgy látja, hogy az elkövetkező időszakban ebben a kérdésben van esély a további előrelépésekre is. Németh Zsolt úgy véli, hogy ha 2009-ben vízummentességet kap Szerbia az EU-tól, az fontos lépést jelenthet az EU schengeni határőrizeti rendszerén kívül élő magyarok kettős állampolgársága felé.
Hozzátette, hogy a magyar nemzetpolitika elleni durva támadásnak tartja Göncz Kinga azon kijelentését, amely szerint az Országgyűlésnek felül kellene vizsgálnia a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról 2008 márciusában hozott határozatát, amelyben a parlament a KMKF-et saját állandó intézményének tekinti. Németh emlékeztetett arra, hogy a vajdasági magyar politikusok korábban megütközéssel fogadták Göncz Kingának 2008 decemberében a Dnevnik szerb napilapban a vajdasági magyarok területi autonómiájáról tett kijelentését.
Németh Zsolt szerint Vajdaság készülő új alaptörvénye a „közösségek egyenjogúságának alapelvéből indul ki”, kiszélesíti Vajdaság hatásköreit, ezért fontos, hogy a vajdasági parlament októberi jóváhagyása után a belgrádi parlament is mielőbb elfogadja azt a meglévő formájában. Hozzátette, hogy ez elősegíti azt a regionalizációs folyamatot is, amely egyébként az Európában honos szubszidiaritás elveinek a figyelembevételével fejlődhet ki ebben a térségben. Szerbia más régiói is biztos érdekeltek abban, hogy közelebb kerüljenek hozzájuk a döntések, enyhüljön az ország központosítása, és különféle közösségek is részt vehessenek a döntéshozatalban – fejtette ki Németh.
