A Tartományi Képviselőház szeptember 23-án meghozta a családon belüli erőszak megelőzésére való stratégiát. Ebben a stratégiában meg vannak határozva azok az intézkedések, amelyek a következő öt évben lesznek lebonyolítva azzal a céllal, hogy megelőzzék a családon belüli erőszakot, illetve egy olyan szolgáltatásrendszert fejlesszenek ki, amely biztosítani tudja az áldozatok számára a megfelelő támogatást. A témával kapcsolatban Illés Marinával, a Tartományi Munkaügyi, Foglalkoztatási és Nemek Egyenjogúságáért Felelős Titkárság szakmunkatársával beszélgettünk.
– A stratégia lebonyolításához bizonyos előfeltételek szükségesek. Ezek például az egyes szervezetek jobb technikai felszereltsége, a káderek továbbképzése és az adatok hiteles begyűjtésének az egységes rendszere. Pillanatnyilag minden intézmény külön-külön vezeti az adatokat, ezért nagyon nehéz pontosan meghatározni, hogy milyen gyakori a családon belüli erőszak. Továbbá minden intézménynek külön szabályzata van az adatok begyűjtésére és kezelésére. Ezenkívül problémát jelent az is, hogy az intézmények között nincs kommunikáció. Ezen problémák kiküszöbölésére a Tartományi Munkaügyi, Foglalkoztatási és Nemek Egyenjogúságáért Felelős Titkárság az ENSZ-nek a nőkkel szembeni erőszak megfékezésével foglalkozó alapjánál pályázott – mondta Illés Marina. Hozzátette, hogy erre a pályázatra több mint ezer projektet nyújtottak be, a végén pedig csak 23-at támogattak, amelyek közé sorolható a titkárságé is. Az összes támogatás 990 970 dollárt tesz ki, amelyhez a titkárság még 346 650 dollár értékben járul hozzá a foglalkoztatottak, a tréningek, a szolgáltatások és a tájékoztatás szintjén. A projekt kezdete 2009 januárjára esett és 2011-ig tart, a tevékenységek Vajdaság egész területére vonatkoznak. A titkárság partnerei a Zombori Szociális Központ, az Autonóm Női Központ, a Szerb Viktimológiai Központ, valamint az újvidéki Ökumenikus Humanitárius Szervezet.
Mekkora a családon belüli erőszak gyakorisága ebben a pillanatban, mekkora betekintésük van ezekbe az adatokba?
– Pillanatnyilag a tartományi ombudsman foglalkozik az adatok begyűjtésével, a most begyűjthető adatok alapján azonban nem lehet konkrét adatokat közölni, ugyanis mint említettem, mindenki másként kezeli ezt a problémát. A szociális intézményekben vezetett számok nem egyeznek meg a rendőrségen jelentkezettek adataival, tehát nem lehet egyszerűen összevetni a beáramló információkat.
Mi a célja ennek a projektumnak?
– Célunk egy szolgáltatási rendszer kifejlesztése és megerősítése. Egy olyan rendszert szeretnénk bevezetni, amelynek segítségével egy helyre lesznek begyűjtve az adatok, és ezeket az adatokat a kialakított hálózaton belül meg szeretnénk osztani az intézmények között. Az adatbázis egy része nyitott lesz a polgárok és a média részére is. A projekt célcsoportját nők és lányok képezik, különösen pedig a hátrányos helyzetű nők (falvakban élő nők, menekültek, tinédzser lányok, roma nők, fogyatékossággal élő nők), valamint azok, akik majd csak a jövőben kezdenek el ezzel a problematikával foglalkozni, mint például a szociális központok munkatársai, rendőrök, bírók, civil szervezetek aktivistái, tanárok, tanítók és egyetemisták.
