2024. július 17., szerda

Együtt legyünk nagyok

Dr. Surján László: a 20. század okozta sebek begyógyítására a 21. század ad lehetőséget
(Fotó: Molnár Edvárd)

Szabadka adott otthont annak a sorrendben második kerekasztal-beszélgetésnek, melynek témája a Kárpát-medencei népek közötti megbékélés. Dr. Surján László európai parlamenti képviselő volt a mozgalom elindítója, melynek eszméje, hogy megtaláljuk az együttélés örömét, hidakat építve az emberek között.

Tavaly októberben alakították meg a Megbékélés chartáját, a mozgalomhoz pedig bárki csatlakozhat, aki nyitott más nemzetek értékeinek felismerésére és tiszteletére, elutasít minden gyűlölködést, úgy véli, szülőföldje számára csak előnyös, ha a térséget mások is szeretik és kész a szomszéd népek történelmének, kultúrájának, esetenként nyelvének megismerésére. A mozgalom valójában egyfajta magatartási forma, ami csak lelki azonosulást kér azoktól, akik csatlakoznak hozzá.

– Nem szeretnék a múlt sebeivel foglalkozni, de örülök, hogy a második világháborúban történtek kapcsán megszólaló politikusok a megbékélés hangján beszéltek. A múlt árnyain úgy lehet túllépni, ha a múlt pozitív elemeire támaszkodunk és azt az időt nézzük, amikor jó volt együtt élni a Kárpát-medencében, s olyan világot kell teremteni, hogy jó legyen most is. A 20. század okozta sebek begyógyítására pedig a 21. század ad lehetőséget. Az Európai Unió egy olyan világot akar teremteni két nagy világégés után, ahol a harmadik nem fog bekövetkezni. Azt hiszem, ha a franciák és a németek meg tudtak békélni egymással a második világháború eseményei kapcsán, ez itt is menni fog – nyitotta meg a beszélgetést a képviselő, aki elmondta, a mozgalom kereteiben egy alapítvány és egy soknemzetiségű kuratórium létrehozását tervezik, és időnként lesznek rendezvényeik, mint például a mostani.

A megbékélési mozgalomról való beszélgetés házigazdája maga Surján László volt, meghívott vendégei között pedig többek között professzorok, újságírók, jogászok szóltak hozzá a témához.

jogász saját tapasztalatairól mesélve elmondta, bár közvetlen környezetében éltek magyarok, sosem volt alkalma rá, hogy megismerje őket, s azt tartja a legnagyobb problémának, hogy évtizedek óta egymás mellett élnek az emberek, s nem egymással. Szerinte fontos minden kezdeményezés, ami aktualizálja ezt a szőnyeg alá söpört problémát.

Kabók Erika szerkesztő-újságíró szerint a megbékélés egyfajta életminőség, melyben nincs feszültség, idegenkedés. Ő a szerb és magyar fiatalok közötti kapcsolatra mutatott rá, akik között nincs kommunikáció. Mint kifejtette, nemcsak a múltban történt események miatt kell a megbékélés, a balkáni háborúk a jelenünkre nyomták rá bélyegüket, melynek főleg a fiatalok az áldozatai, akik tévesen értelmezett nemzeti öntudatban nevelkednek.

Davor Džalto a Keresztény Kulturális Központ képviseletében elmondta, szükség van minden olyan megmozdulásra, mely az együttműködést és a párbeszéd megkezdését segíti elő.

– Az a szerencsénk, hogy ebben a térségben alkalmunk van találkozni a különbözőséggel, s ezt előnyként kell kezelni, mert így világosabban tudjuk meghatározni saját identitásunkat is. Aki nem tudja saját magáról, hogy ki ő és hová tartozik, az másokat sem tud elviselni.

Dr. Gábrity Molnár Irén szociológus, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke szerint a multikulturalizmust sokan hátrányként élik meg a térségben, és ezt kellene orvosolni, hiszen Európa azt kéri tőlünk, hogy együtt éljünk, s nem egymás mellett, s európai magatartást kellene felvenni. Ehhez pedig a kitörési pont az ifjúság és az értelmiség, a határon átnyúló kapcsolatokba pedig minél több intézményt kellene bevonni.

Maurer Oszkár borász szerint az itt élő magyar közösség toleráns és befogadó, és más közösségeknek is arra kell törekedniük, hogy a tolerancia eszméiről ne feledkezzünk meg.

– A kormánynak is nagy a felelőssége, mert neki kellene meghatározni azokat az értékeket, amelyek alapján az országot működtetni akarják és szavatolni a jogokat minden itt élő polgár számára, illetve gondoskodni a törvények betartatásáról, így én egy magasabb szintű szándék megszületésében reménykedem – mondta a borász.

– Mindaddig, amíg Szerbia nem zárkózik el a múltjától és nem történik meg a nácitlanítás, az emberek egymástól való elzárkózása nem fog eltűnni – mondta Larisa Inić, aki úgy vélte, a kisebbségben élők nem érzik magukat biztonságban, amíg egyesek úgy gondolkodnak, hogy Szerbiában csak szerb nyelven lehet megszólalni.

Dr. Papp Árpád néprajzkutató azért tartja fontosnak a charta aláírását, mert szerinte nem létezik kultúra, amely más kultúrák hatásaitól mentes lenne, mi pedig egy közép-európai kultúra részei vagyunk, melynek gyökerei a Kárpát-medencében vannak, és egymásra vagyunk utalva.

Dr. Somogyi Sándor professzor a megbékélés gazdasági előnyeiről szólt néhány szót.

– Főleg erőforrásban és nyersanyagban szegény, elöregedett lakosságú kis országokról van itt szó, amelyekben mindez nem tudatosodik. Be kell látni, hogy a „merjünk nagyok lenni” mondások nem tudnak megvalósulni, ha az önfényesítés, különbözőségünk hangoztatása, a megosztottság nem tűnik el, mert a nagyobb, fejlettebb országoknak ez felel meg és gazdaságilag azon a szinten tartanak minket, ahol az nekik megfelel. Az EU lehetőséget ugyan nyújt, de védelmet nem ad, ezért békéljünk meg egymással és együtt legyünk nagyok. A globalizálódó világban az összefogásé a terep, ha az egyenlőséget valaki meg akarja valósítani.

Aki támogatja a mozgalom szellemét és szeretné aláírni a chartát, az a világhálón, a www.chartaxxi.eu oldalon megteheti.