A hétvégén az újvidéki Park szálloda adott otthont annak a regionális fórumnak, amelyen támogatták a valamikori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények áldozatainak, túlélőinek, továbbá a térség csaknem hatszáz nemkormányzati szervezetének azon kezdeményezését, amely egy regionális, háborús bűncselekmények tényének és következményeinek megállapításával foglalkozó bizottság (REKOM) megalapításáról szól. A sorrendben hatodik ilyen jellegű fórumot a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete szervezte, mintegy 250-en vettek részt rajta, a megnyitón felszólalt Ana Tomanova-Makanova tartományi kormányalelnök és tájékoztatási titkár, Vincent Degert , az Európai Bizottság Szerbiai küldöttségének vezetője, Želimir Žilnik rendező-szerző, jelen volt a hasonló témakörben ügyködő perui bizottság vezetője, továbbá a chilei, politikai letartóztatások és tortúrák kérdésével foglalkozó bizottság titkára is.
Az EB küldöttség vezetője felszólalásában támogatta a valamikori JSZSZK területén működő nemkormányzati szervezetek kezdeményezését, azaz a háborús bűncselekmények következményeiből eredő tényállást feltáró bizottság megalakításának ötletét, szerinte a háborús bűncselekmények kérdését regionális aspektusból kell szemlélnünk, ugyanis maguknak a bűncselekményeknek is regionális jellegük volt. Meggyőződése, hogy szembe kell néznünk a múlttal, ebben a folyamatban játszana nagy és fontos szerepet a REKOM, ugyanis megakadályozhatná a politikai manipuláció céljából elkövetett visszaéléseket a történelmi tényekkel. Nem szabad megengedni, hogy annak következtében, hogy nem néztünk szembe kellőképpen a történelmi tényekkel, a jövő nemzedékei tévhitben éljenek, azaz, hogy egy olyan szituációba kerüljenek, amelyben egy kipattanó, háborúra uszító szikra azonnal lángba borítsa a térséget! Ki kell vizsgálnunk a háborús bűncselekményeket és következményeiket, különben sehova sem jutunk! Degert úgy véli, hogy a térség országainak két- illetve több oldalú megegyezéseket kellene kötniük, amelyekkel a háborús bűncselekmények kinyomozásának kérdésével kapcsolatos együttműködést szabályoznák. Ezzel lényegében elejét lehetne venni annak a jelenségnek, hogy a térség egyik országában háborús bűncselekmények miatt elítélt személyek egyszerűen átszöknek a szomszédos országba, amikor érzik, hogy szorul a hurok.
Folytatás a 4. oldalon
Ana Tomanova-Makanova tartományi kormányalelnök ehhez hozzáfűzte, hogy a vajdasági kormány támogat minden olyan kezdeményezést, amelyeknek célja a múlttal történő szembesülés a szebb jövő érdekében. Makanova emlékeztetett arra, hogy egy-egy népnek, népcsoportnak nem lehetnek „kollektív bűnei”. A bűn mindig személyhez fűződik, egyéneket kell megbüntetni! A vajdasági kormány is ezzel a nézettel összhangban cselekszik, a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos tényállás felderítésének érdekében azonnal az október 5-ei fordulat után megalakítottak egy tényfeltáró bizottságot, amelyet az 1941 és 1948 közötti történések felderítésével bíztak meg, hét évvel ezelőtt pedig elfogadták azt a döntést, amelynek értelmében nem ismerik el többé a kollektív bűnösség meghatározást.
Želimir Žilnik szerint a valamikori JSZSZK területén ma élő értelmiségi és politikai vezetők közül sokan hasznot húztak a közelmúlt háborúiból, érthető módon nekik nem áll érdekükben a tényfeltárás, azaz egy REKOM-féle bizottság létesítése, egész biztos, hogy minden eszközzel megpróbálják majd meghiúsítani a kezdeményezést. Ugyanakkor becsületes, bátor és szókimondó emberek, újságírók mindig voltak és lesznek, nekik köszönhetjük azt, hogy az igazság végül mégis győzedelmeskedik.
A regionális tényfeltáró bizottság létesítéséért alakított koalíció honlapja a www.korekom.org címen látogatható meg.
