Évet tervez az MNT

Jövőre nagyjából 1,3 milliárd dinár lesz a Magyar Nemzeti Tanács költségvetése – jelentette be szerdai szabadkai sajtótájékoztatóján Fremond Árpád elnök. Az MNT pénteken tartandó, harmadik rendes ülésének napirendjéről beszámolva Fremond kiemelte, hogy a 2023-as költségvetés valamennyivel kisebb az ideinél; ennek oka, hogy az előző évből valamennyivel kisebb összeget visznek át a következőbe. A 2022-es évhez képest nem számítanak sem a bevételek csökkenésére, sem növekedésére – tette hozzá Fremond Árpád.

Az MNT következő évi költségvetésével kapcsolatban Fremond Árpád elmondta, hogy nem valószínű lényeges változás a hazai finanszírozás tekintetében, esetleg valamelyest növekedhet. Arra számítanak, hogy a magyarországi támogatás az előző években jellemző szinten marad.

– A legtöbb pénzt, megközelítőleg 700 millió dinárt, az oktatásra fordítja a nemzeti tanács. Az ösztöndíjrendszer fenntartásához szükséges összeg adva van, mindemellett fontos lesz a Vackor hálózat építése, fenntartása és bővítése, továbbá óvodafejlesztéseket terveztünk, valamint utaztatást és tankönyvekkel való ellátást. A kultúra területére 500 millió dinárt irányoz elő a költségvetés. Ezen a területen van több nagyobb, egyelőre nem befejezett projektum, ilyen például a kishegyesi színházterem felújítása, Topolyán a diákotthon és a művelődési intézmény, az egyházfejlesztés vonatkozásában pedig a zsablyai templom felújítását és a zentai kis zsinagógát érdemes kiemelni. A tájékoztatásra nagyjából 60 millió dinárt irányoztunk elő. A Magyar Szó esetében Újvidéken egy nagyszabású fejlesztés is tervben van. A hivatalos nyelv- és íráshasználatra 3,5 millió dinárt terveztünk, mindenekelőtt a Zsebtükör alkalmazást emelném ki. Utóbbi segítségével a polgárok azt ellenőrizhetik majd, hogy az adott intézményben használják-e a magyar nyelvet – taglalta Fremond Árpád.

Az MNT munkatervéről is döntenek a pénteki ülésen. Ennek fő kitételei közé tartoznak a stratégiák. A hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiát már korábban elfogadták, így 2023-ban három, ötéves időszakra szóló stratégiáról terveznek határozni – hangzott el.

 – A tervek szerint első lesz az oktatási stratégia, ennek lényege, hogy az óvodától az egyetemig átfogó képet kapjunk, majd meghatározzuk a fontos lépéseket. A tájékoztatási stratégiában többek között a változó igényeknek való megfelelésre próbálunk összpontosítani, hogy a vajdasági magyar média eredményesen alkalmazkodhasson az új körülményekhez. A stratégiában a lefedettségre és a hálózat bővítésére is kitérünk. Mivel az oktatási és a tájékoztatási stratégia tekintetében már elvégezték a munka jelentős részét, a közvitákat a tervek szerint májusig sikerül lebonyolítani, majd május és július között napirendre tűzhetjük a dokumentumok elfogadását. A kulturális stratégia esetében az év első felében a kutatás/elemzés folytatódna, majd a közvita után, az év második felében esedékes a dokumentum elfogadása. Utóbbi vonatkozásában arra törekszünk, hogy az elemzésekkel kapott eredmények alapján olyan hálózatépítésbe kezdjünk, amely a meglévő rendszerünk talpon tartását és összefogását eredményezné – részletezte Fremond Árpád.

Az ülésen emellett a Zentai Magyar Kamaraszínház és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatóválasztási eljárása is napirenden lesz. A Végrehajtó Bizottság már döntött, hogy a vonatkozó pályázatokat ki kell írni. Mivel Fremond Árpád lemondott a Magyar Szó Lapkiadó Kft. Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületében betöltött tagságáról, az MNT ugyancsak dönt az új tagról.

A harmadik rendes ülésen négy szakbizottság tagságáról is dönteni terveznek. Minden bizottságnak 17 tagja lesz. Az oktatási bizottság elnökének dr. Námesztovszki Zsoltot, a tájékoztatási bizottság elnökének Kozma Líviát, a kulturális bizottság elnökének Lovas Ildikót, a nyelvhasználati bizottság elnökének pedig Lakatos Adriánt szándékozzák megválasztani.

Válaszolva lapunk kérdésére, hogy milyen szempontok alapján állították össze a szakbizottságokat, Fremond Árpád elmondta: mint korábban, első körben ezúttal is az MNT tagjait kérték fel, hogy nyilatkozzanak, melyik bizottságban vállalnának szerepet.

– Továbbra is az az elv, hogy az MNT elnöke, továbbá alelnöke, valamint a Végrehajtó Bizottság elnöke és tagjai ne legyenek tagjai ezeknek a bizottságoknak. Ezzel az a cél, hogy minél több külsős vehessen részt a bizottságok munkájában. A tájékoztatás területén például olyan szakembereket próbáltunk megszólítani, akik a Médiaházban, illetve a médiatérben dolgoznak, és komoly szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Ugyanezeket a szempontokat vettük figyelembe a kultúra vonatkozásában is. Az oktatás tekintetében is arra törekedtünk, hogy megfelelő szakemberek kerüljenek a bizottságba, és hogy a területi lefedettség is megfelelő legyen. A nyelvhasználati bizottságban elsősorban jogászok és fordítók vállalnak majd szerepet – taglalta Fremond Árpád.