Egy évvel ezelőtt fogadta el a köztársasági képviselőház a telekrendezési törvényt. Akkor az illetékes miniszter, Oliver Dulić és munkatársai azt nyilatkozták, hogy ez a törvény lehetővé teszi az illegálisan épült házak gyors legalizálását, valamint elfogadható megoldást ad az építkezésben és az ingatlan vagyonban felmerült gondokra.
Az egyik ilyen gond – legalábbis számos olvasónk számára – az, hogy a városi vagy önkormányzati tulajdonban levő telkeket, tehát azokat a telkeket, amelyeken vagy házak voltak, vagy házak épültek, de az állam rájuk tette a kezét, a volt vagy a jelenlegi tulajdonosnak vissza kell-e vennie az önkormányzattól vagy a várostól?
Tehát, ha én vettem, mondjuk Szabadkán egy telket tízezer márkáért, amelyre felépítettem házam, vagy vettem egy házat telkestül, és kifizettem a telek árát is, annak ellenére, hogy tudtam, a telek nem az illető tulajdona, hanem a városé – sajnos sok-sok éven át ez így működött, működhetett –, kell-e fizetnem ismét vagy sem?
Erre a kérdésre e témakör kiváló ismerőjétől, Sípos Tibor óbecsei jogásztól, ügyvédtől kértünk választ.
– Azonnal megnyugtatom a Magyar Szó olvasóit, és mindazokat, akik tartanak attól, hogy az egyszer megvásárolt telket újra meg kell venniük. Nem kell megvenniük. A törvény nem így rendelkezik.
A törvény magyarázói között vannak, akik ezt másképpen értelmezik.
– Sajnos, a törvény nem minden szakaszában jó, illetve nem minden szakaszában értelmezhető világosan. Erre jómagam is rámutattam, de a joghoz értő emberek nagy tábora is így tett.
Ha valakinek volt telke és rajta háza, amelyben élt, és a telket az önkormányzat államosította, most mit tegyen?
– Kérvényeznie kell a tulajdonjog visszaszármaztatását. Ez egy aránylag egyszerű folyamat, gyakorlatilag a kataszteri hivatal segítségével megoldható. Az államosított telkekről ugyanis a legtöbb esetben nem űzték el a tulajdonost, hanem használati jogot adtak neki. Csupán ezt kell bizonyítania, és minden rendben lesz. Tehát bizonyítani kell azt, hogy használati joga volt a telekre. Persze, ez a kataszterben is látható, de a kérvényeket mégis át kell adni, meggyőződésem szerint csupán azért, hogy az államnak ebből is egy kis haszna legyen. Ezen illetékek körülbelül hétezer dinárt tesznek ki.
Mi van akkor, ha valaki megvett egy telket, házzal vagy nélküle, amely állami tulajdonban volt, de nem az állam adta el neki, hanem a valamikori tulajdonos, akinek a telekre használati joga volt, vagy már egy előző vevő? Ilyen esetben a telek jelenlegi élvezője fizet-e újra a telekért?
– Nem fizet.. Persze bizonyítania kell, hogy ő azt a telket megvette és birtokolja. Ezt megteheti az adásvételi szerződéssel. Ugyanakkor létezik egy elbirtoklási jog is, ami azt jelenti, hogy ha valaki tíz éven át használ egy telket vagy bármilyen ingatlant, és tíz éven át senki sem tett panaszt ezzel kapcsolatban, a bíróságtól kérheti és meg is kapja a birtoklás jogát. Ha ez az ítélet megvan, azután kérheti a tulajdonjogot is.
Mindez mennyibe kerül?
– Hát, ebben az esetben vannak némi bírósági és ügyvédi költségek, de becslésem szerint húsz-huszonöt ezer dinár fejében megoldható ez a gond is.
Mi történik, ha a telek tulajdonosa nem teszi meg mindezt?
– Azok a telkek, amelyek státusa nem rendeződik az új törvény szerint, az önkormányzat nevére íródnak.
A telek tulajdonjogához kapcsolódó ügyintézés, esetleg per mennyi időt vesz igénybe?
– Nem sokat. Ez az ügyintézés, ezek a perek gyorsak.
Mi van akkor, ha a valamikori tulajdonos, akitől elvették a telket, vagy hozzátartozói már nem élnek, vagy nem itt élnek, és az ő nyilatkozatukra is szükség van?
– Ilyen esetben a telek élvezője a bíróság előtt kijelenti, hogy nem tudja, hol van a telek volt tulajdonosa, egyszerűen azt kell mondani, hogy külföldre költözött, és számára nem elérhető. Ekkor a bíróság gyámot nevez ki, aki gyakorlatilag szintén nem tudja megoldani az ügyet, illetve a jelenlegi tulajdonos számára kedvezően oldódik meg a dolog.
A hallottak alapján azt a következtetést szűrtem le, hogy mindenkit igen komolyan kellene foglalkoztatnia saját ingatlanjának törvényesítése.
– Igen. És az említett lépéseket mindenkinek magának kell megtennie, vagy ha nem tudja, jogi képviselő által, de tanácsolom, hogy senki se mulassza el rendezni ezeket a dolgokat, mert lehet, hogy újabb lehetősége nem lesz.
(Fotó: Dávid Csilla)
