Szombaton este fél kilenckor a világ 80 országának több mint 1500 városában hozzávetőlegesen egymilliárd ember kapcsolja majd le egyetlen órára a villanyt. Ez a legtömegesebb világméretű környezetvédelmi akció. A cél a figyelem felkeltése, hogy a mértéktelen környezetszennyezés a Föld életét veszélyezteti.
Az akció 2007-ben indult Ausztráliából. Ekkor több mint kétmillió sydneyi lakos: cégek, városvezetők és lakók is kikapcsolták a nélkülözhető fényeket egyórás időtartamra. Az esemény a vártnál is nagyobb eredményt hozott: Sydney energiaellátását szolgáltató Energy Australia cég 10,2%-os fogyasztáscsökkenést mért. A becslések szerint az akcióval mintegy 5%-kal csökkent a légkört szennyező anyagok kibocsátása.
Évről évre egyre több város és ember csatlakozik az akcióhoz. Idén először Szerbia is bekapcsolódik a világméretű környezetvédelmi összefogásba. Újvidék és Belgrád városi szinten jelentette be támogatását. Ez azt jelenti, hogy a tartományi székvárosban a jelzett időben a városközpont, a péterváradi vár és a díszkivilágítású középületek is elsötétülnek. Ugyanígy a fővárosban is. Helyi idő szerint ugyanekkor kialszanak a fények Sydneyben egyebek között az Opera épületén, San Franciscóban, Los Angelesben, Budapesten és a megyeközpontokban, Las Vegasban, Londonban, Hongkongban, Rómában, Varsóban, Lisszabonban, Isztambulban, Mexikó Cityben, Torontóban, Dubai-ban, Koppenhágában és még sorolhatnánk. Nem más ez a világméretű akció, mint az emberek legnagyobb összefogása egy közös célért: hogy energiát takarítsunk meg, s ha csak egy órácskára is, de csökkentsük a káros gázok kibocsátását, amelyek fokozzák az üvegházhatást.
Eme egyetlen óra alatt csak Belgrádban nem kevesebb, mint egy kisváros egész évi világításához szükséges energiát takarítanak meg. Szerbia a régió egyik legfelelőtlenebb országa az energiafogyasztás szempontjából. Oliver Dulić környezetvédelmi miniszter szerint egy átlagos szerbiai polgár negyven százalékkal több energiát fogyaszt el évente, mint egy átlagos európai uniós polgár. A felelőtlen energiagazdálkodás egészen kicsiben is mérhető: lekapcsoljuk-e mindig a villanyt, amikor kimegyünk a szobából, az udvari lámpák vajon csak akkor égnek, amikor szükség van rájuk, és tudjuk-e, hogy mennyit fogyasztanak a készenléti állapotban lévő háztartási gépek, amikor azt hisszük róluk, hogy nem is üzemelnek.
Az Európai Bizottság a napokban döntött arról, hogy 2012-ig kivonják a forgalomból a hagyományos villanyégőket, és csak energiatakarékos égőket árulnak majd a boltokban. Ha az Európai Parlament is elfogadja a bizottsági döntést, akkor akár már szeptemberben kivonnák a forgalomból a 100-as égőket a világ fejlettebb felében.
Nagy gondok vannak a fűtés során elpocsékolt energiával is. Szabadkán évtizedek óta nyitott ablak mellett lehet csak elviselni az abnormálisan meleg szobákat, amelyeket távfűtéssel fűtenek. Akik más módon fűtenek, persze takarékoskodnak, de vajon elegendő-e ez a takarékoskodás? A jó nyílászárók mellett feltétlenül szükség lenne a lakások szigetelésére is, hiszen az energia egynegyede a jól szigetelt lakásban megtakarítható.
Az európai országok mindegyikének van energiahatékonysági stratégiája. Szerbiában is hozzáfogtak ennek kidolgozásához. Két évvel ezelőtt már be is jelentette a kormány, hogy kedvezményes hitelt nyújt azoknak, akik szigetelni szeretnék lakásaikat, házaikat. Aztán a bejelentés szintjén megrekedt az akció.
A téli és a nyári időszámítás bevezetésének hátterében is az energiatakarékosság áll. A hatályos törvény értelmében a téli időszámítás október utolsó hétvégéjén kezdődik, a nyári pedig március utolsó hétvégéjén. Tehát most vasárnap hajnali kettőkor három órára kell átállítani óráinkat. Európa minden országában átállítják az órákat, kivéve Izlandot.
A mai egyórás sötétség egy üzenet is az ENSZ klímaváltozásról tartandó koppenhágai konferenciájához. Bajban van a Föld, üzenik az emberek ezzel az akcióval. A klímaváltozást saját bőrünkön érezzük. A klímakutatók szerint a Vajdaság az egyik legveszélyeztetettebb terület. Sokak szerint már meg is kezdődött a tartomány elsivatagosodása. Ha ilyen mértékben halad a légkör rombolása, elképzelhető, hogy néhány évtized múlva már meg sem terem a kukorica meg a búza, hanem helyettük mediterrán gyümölcsöket termelünk: lesz kivi meg mangó, banán, ananász meg hasonlók. Hogy ebben mennyi a vicc és mennyi a valós veszély, arról egyelőre még a nagy elmék is vitatkoznak. Az azonban nyilvánvaló, hogy a világ készül megmenteni flóráját.
Tavaly februárban a norvég Spitzbergákon megnyílt az az óriási génbank vagy magbank, amelyben a világ minden haszonnövényét fogják őrizni.Több mint négymillió fajta haszonnövény magját őrzik egy helyen. Egyesek globális génbanknak, mások a növények Noé bárkájának, megint mások pedig a világvége légópincéjének nevezik ezt a helyet. A vadon élő növények legnagyobb génbankja pedig Magyarországon épül, hogy vadon élő növényeink szaporíthatósága is biztosítva legyen.
S mindeközben rendíthetetlenül folyik az űrkutatás, amelynek nem titkolt célja, hogy olyan bolygót találjanak, amelyen folytatható a földi élet.
Veszélyben van a környezetünk, s bármekkora legyen is ez a veszély, annyit, amennyit ma egyórás áramszünettel megtehetünk érte, tegyünk meg, annál is inkább, mert nem feltétlenül szomorúsággal kell megélni az egyórás sötétséget. A világvárosokban az elmúlt években a főtereken gyertyafényes bulikat tartottak,a folyókon mécseseket úsztattak lefelé, a vendéglőkben gyertyafényes vacsorát lehetett elkölteni. Nem is olyan szörnyű a sötétség, ha a hasznos mellett megtaláljuk benne a szépet és kellemeset.
