2024. július 17., szerda

A lovak nyelvén beszélő lány

A csókai Kadó Júlia, a Zentai Gimnázium másodikos tanulója kisgyermekkora óta imádja a lovakat, és már neki is van egy hátasa, Dolly. Naponta gondozza, eteti, és ha szerét ejtheti, deres szőrű kancája hátán kilovagol a falu határába. Az apró termetű lányka azt is tudja, hogy állatorvos lesz. Céltudatossága és határozottsága meglátszik a lovakhoz való viszonyulásán is, gyorsan kiismerte ugyanis a saját négylábúját, és Dolly ma már szófogadóan együttműködik a gazdájával.

Akinek a ló a mindene, az nem csoda, hogy a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájára is lovas témával jelentkezik. E sorok írója is tagja volt annak a bírálóbizottságnak, amely a TUDOK októberben Adán megtartott vajdasági válogatójának biológia szekciójából továbbjuttatta Juli dolgozatát a nemrégiben Budapesten megtartott Kárpát-medencei döntőbe. A gimnazista munkáját ott már a pszichológia szakterületére sorolták, s a szakmai zsűri rövid faggatás után első díjjal jutalmazta.

Nem az a jó lovas, akit nem tud ledobni a ló, hanem az, akit nem akar – vallja a lovak szerelmese, aki rövid idő alatt elsajátította a lovak nyelvét, azaz megtanulta kiismerni a legmakrancosabb paripákat is.

Hogyan kerültél közel a lovakhoz?

– Hét évvel ezelőtt kezdtem lovagolni, és két éve van saját lovam. Mióta Dolly megvan, lókiképzéssel foglalkozom a nálunk kevéssé ismert Parelli-féle módszerrel. Amikor tízévesen meghallottam, hogy Zentán van lovasiskola, nem lehetett velem bírni, régóta dédelgetett álmom vált valóra azzal, hogy lóra ülhettem. Heti néhány alakalommal lovagoltam, de mióta van saját lovam, amikor csak az időm engedi, járok vele egyet a csókai határban. Nem olcsó mulatság lovat tartani, naponta megeszik egy bála hereszénát, két fángli zabot és valamennyi kukoricát. A szüleim ültettek is zabot és kukoricát, hogy legyen elég takarmány. Hamarosan szaporulat is lesz, hiszen Dolly „babát” vár.

A tudományos munkádban mit dolgoztál fel?

– Parelli módszerét próbáltam ki a lovakon, és mondhatom, kitűnően bevált. A Pat Parelli által kifejlesztett módszer a lovak pszichológiájára épül, nem a lovak kiképzéséről, hanem az emberek oktatásáról szól. A lovakkal a lovak nyelvén kell kommunikál. A ló és a lovasa közötti kapcsolat ennek köszönhetően minőségi változáson megy át. Ennek a nyelvnek a megtanulásával és az alkalmazásával fokozott együttműködést és élvezhetőbb kapcsolatot érhetünk el. A lovak ösztönös viselkedésének vizsgálatán alapuló nyelv alkalmazásával hozhatjuk ki belőlük játszva mindazt, amit egyébként is tudnak. Tulajdonképpen nem mi képezzük ki a lovakat valami újra, hanem a születésüknél fogva amúgy is meglevő tudásukat hozzuk a felszínre.

A ló és a lovas kapcsolatát, valamint a lovak személyiségét elemeztem a munkámban. A lovakról tudjuk, hogy vannak bal és jobb agyféltekések, introvertáltak és extrovertáltak és ezek kombinációi. Kutattam egy kicsit Vajdaságban, hogy az itteni lovasok hogyan viszonyulnak a lovaikhoz, miként képzik őket, ismerik-e az egyre elterjedtebb természetes kiképzési eljárásokat. Olyan embereket kerestem fel, akiknek 7-8 lovuk van, de főleg az ismerősök körében vizsgálódtam. Kiosztottam nekik egy tesztet, hogy mióta és hogyan foglalkoznak a kedvenceikkel. Majd a lovak személyiségére vonatkozóan még egy tesztet töltöttem ki, felsoroltam benne az egyes állatok tulajdonságait, például hogy barátságos, játékos vagy épen makrancos patásról van-e szó.

Hogyan és hol végezeted az adatgyűjtést?

– Terepmunkára mentem, minden általam vizsgált lóval foglalkoztam, hogy kiismerjem a személyiségüket. Minden lovon kipróbáltam Parelli barátkozós-, hajtós-, sündisznós-, kör-, oldalazós- és résjátékát, amelyeken keresztül kiderül, hogy milyen személyiségű egy-egy vizsgált állat. Voltak domináns, nagyon veszélyes lovak is, ágaskodtak, ugráltak, az egyik megpróbált megharapni, de én ügyesebb voltam nála és sikerült kitérnem előle. Ami azt illeti, eléggé lehangoló eredményeket kaptam, kevés lótulajdonos tudott kialakítani bizalmas kapcsolatot az állatával, pusztán azért, mert nem mérték fel, hogy milyen személyiségű a lovuk, és félrenevelték. Ezért történik meg sajnos, hogy a kezelhetetlennek, túl agresszívnek tartott lovak a vágóhídon végzik.

Minden lóval el kellene sajátíttatni legalább a Parelli-módszer alapjait, mert ezzel el tudjuk érni, hogy a lovunk ne legyen agresszív, ne törekedjen dominanciára a gazdája felett. Ezzel valódi kapcsolatot tudunk teremteni a kedvencünkkel. Ha egy lovas tudja, hogy melyik csoportba tartozik az állata, akkor már nyert ügye van. Minden személyiséghez külön taktikák vannak, megvan a módja, hogyan tudunk közelebb kerülni az állathoz, és megnyerni arra a munkára, amiért tartjuk, hogy szót fogadjon, és igazi társsá váljon. Amikor már belelátunk az állat fejébe, ismerjük a személyiségét, akkor lovon vagyunk. És a ló nem fogja ledobni a hátáról a lovasát.

És Dollynak milyen a személyisége?

– Az én Dolly kancám bal agyféltekés introvertált. Nagyon makacs és lassú állat, emiatt sokat veszekszünk. Tulajdonképpen magam is bal agyféltekés és introvertált ember vagyok. Dollynál a fordított pszichológiát szoktam alkalmazni, nála ez a módszer eddig kiválóan bevált. Ha például nagyon nem akar valamit megcsinálni, lovaglás közben mondjuk le akar lassulni, akkor én nem ösztökélem arra, hogy azért is fusson, hanem azt mondom: jó, akkor még lassabban fogunk menni, megállunk, esetleg hátra is fordulunk. Ekkor rájön, hogy hát ez nem is olyan jó, ezért inkább felgyorsul, és szépen lovagolunk tovább. A Parelli-módszer az én lovamon is sokat segített, rá sem lehet ismerni, úgy megváltozott. Akik látták, hogy milyen is volt, amikor hozzám került, csodálkozva tapasztalják a pozitív változásokat.

A TUDOK-on miről faggattak a pszichológusok?

– Az érdekelte a zsűrit, hogy ez a játék a lovakkal kihatással van-e az ember, a lótulajdonos személyiségére is. A ló olyan, mint egy tükör: megmutatja a hibáinkat. És valóban, amióta ezzel a módszerrel foglalkozom, magam is sokkal türelmesebb és nyugodtabb vagyok, nem kapom fel olyan hamar a vizet – mondta Kadó Júlia, a büszke lótulajdonos, akinek a TUDOK-on szerzett első díjáért 12 egyetemi felvételi pont is jár, ami jól fog jönni, ha majd az állatorvosi karra felvételizik.