Sokan kételkednek abban, hogy lehetséges szintetikus gyomirtók, illetve rovarölő szerek nélkül is hatékonyan konyhakerti vetemények termesztésével, vagyis divatos kifejezéssel élve, biotermesztéssel foglalkozni. A tamáskodók szerint vegyi anyagok használata nélkül lehetetlen szép, teljesen kifejlett növényeket felnevelni, s azok is suttyomban használnak ilyen szereket, akik a piacokon biotermékként igyekszenek túladni a portékáikon.
Velük szemben a biotermelők állítják, hogy szó sincs ilyesmiről és a „hagyományos” vegyi anyagok nélkül is lehet termelni, ahogyan a biotermelésben sincs semmilyen hókuszpókusz. Csíkos Árpád fiatal tóthfalusi biotermelő szerint nem övezi semmilyen titok a növénytermesztésnek e módját. – Gondoljunk csak bele, hogy nagyanyáink is vegyszerek nélkül termesztették a növényeiket – mesélte Árpád. A fiatalember egyben hozzáfűzte, hogy igazából az a legnagyobb probléma, hogy a most használatában lévő növényfajták mind nemesítettek és ezek általában érzékenyebbek a kártevőkre. Lényegében a nemesített növényekkel párhuzamosan fejlesztették ki a növényvédő szereket is, de ezek alkalmazásához a műtrágya használatának elterjedése is hozzájárult, mivel ez is a növényekben aránytalan növekedést hoz létre, s ezért a növény sem tud a maga természetes módján védekezni a különféle kórokozókkal szemben. Ezért a műtrágyával nevelt növény megköveteli, hogy ezekkel a szerekkel megvédjük a kártevőktől.– Ezzel ellentétben a biotermesztés során nem használunk semmilyen szintetikus rovar- vagy gombaölőket, s ezáltal a természetes rovarellenségeket és gombaellenségeket nem irtjuk ki a területünkről – mesélte a tóthfalusi biotermelő, s megjegyezte, hogy így egyfajta természetes ökoszisztéma alakul ki ezen a területen belül. Árpád, családjával együtt régebben hűtőházaknak termesztett nagy mennyiségben zöldségféléket, s miután megszületett a gyermeke, akkor merült fel bennük annak a gondolata, hogy saját részükre vegyszermentesen próbálják meg termeszteni a zöldségféléket, de a módszer elsajátításához és a kivitelezéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy a családjukban volt, s jelenleg is van daganatos betegségben szenvedő családtag. Ezért a gyerekeknél is megpróbálták ennek a kockázatát lecsökkenteni. – A későbbiekben híre ment, hogy mi ezzel próbálunk vergődni és megérkeztek az első felkérések ezzel kapcsolatban – ecsetelte a fiatalember, s elmondta, hogy ma már ott tartanak, hogy 6-7 hektáron kizárólag biozöldségeket, ezenkívül egy nem öntözhető földterületen pedig különféle takarmánynövényeket termesztenek.A biokertészkedés egyébként nagyon munkaigényes – tudtuk meg Árpádtól. A munkafolyamatok közül a gyomirtás számít a legnagyobb problémának, mivel gyomirtókat nem használhatnak, ezért mechanikus úton, kapálással, gyomlálással kell kiirtani a gyomnövényeket, s lényegében a termesztés során ez teszi ki a legnagyobb költséget. A különböző kártevő rovarokat, így a krumplibogarat egy bizonyos bacilus hatóanyagú természetes növényvédő szerrel tudják csak féken tartani, amit egy amszterdami szabadalom alapján nálunk, Nagybecskereken is gyártottak egykoron, de a vállalat magánkézbe került és felhagytak ennek a készítésével. Ezért Árpádék ezt a szert külföldön kénytelenek beszerezni. A fiatal gazda egyébként feleségével és négy állandó munkással dolgozik a gazdaságban. Legnagyobb területen sárgarépát, burgonyát, céklát és hagymaféléket termesztenek, ezenkívül a káposztafélék összes fajtájával, hüvelyesekkel, csemegekukoricával, különféle kabakosokkal (tökfélékkel) és csicsókával is foglalkoznak.A biotermesztésű növények iránt érezhetően növekszik az emberek érdeklődése, s egyben növekszik a kereslet, de ez elsősorban a nagyvárosokban tapasztalható – nyilatkozta beszélgetőtársunk, aki azt is elmondta, hogy termékeik 85 százalékát Belgrádban értékesítik.– Most külföldről is érdeklődnek, főleg azért, mert a skandináv országokban, pontosabban Svédországban hoztak egy olyan törvényt, hogy a különféle közkonyhákon minimum 60–65 százalékban kizárólag organikus származású alapanyagokat használhatnak, s a skandinávok más országok mellett Szerbiában is jelen vannak és ezt az igényt próbálják kielégíteni. Véleményem szerint ez egyelőre különféle puhatolódzás és tapogatózás részükről, hogy meglássák azt, milyen potenciálunk is van, illetve hogy mit tudnánk kielégíteni – jegyezte meg Árpád, s egyben hozzáfűzte, hogy Szerbiában egyelőre elég kis területen folyik a biotermelés, s az agrárpolitikának kellene megváltoznia, s a fiatal termelőket jobban kellene sarkallni arra, hogy az ilyen fajta termesztésre vállalkozzanak – jegyezte meg a fiatal biogazda.
